A májbetegség fõbb tünetei

A máj sejtjeinek és kötõszövetének rendszere majdnem mindig egyszerre betegszik meg. A betegség eredetének tisztázása nemcsak a megelõzés miatt jelentõs, hanem fontos a folyamat kimenetelének szempontjából is, mert bizonyos kórokozók (például a fertõzõ májgyulladás B és C vírusa) heveny és idült betegséget egyaránt elõidézhetnek.

Májnagyobbodás

A vizsgálat során gyakran észlelhetõ klinikai tünetek nélkül is fennállható májmegnagyobbodás. Átlagos felépítésû egyénben a májszél nem haladja meg a jobb bordaívet. Ha azonban a máj mintegy másfél harántujjal túlér a bordaíven, májnagyobbodásról beszélünk.

Sovány alkatúakban a májszél a normális májnagyság esetén is két-három ujjal meghaladhatja a jobb bordaívet mély belégzésben, ugyanakkor túlsúlyos egyéneknél a nagyobb máj sem tapintható egyszerû orvosi vizsgálat során. A máj lehet puha, kemény, tömött tapintatú; felszíne sima, egyenetlen, esetleg göbös, széle lekerekített vagy éles.

A gyakorlott orvos a máj tapintásából sok esetben gondolhat nemcsak arra, hogy a megvizsgált betegnél májbetegség áll fenn, hanem annak konkrét típusát is meg tudja mondani. Rugalmas tapintatú megnagyobbodott máj panaszmentes egyénben, laboratóriumi eltérés nélkül, leginkább májzsírosodás következménye. Tömött, göbös felszínû máj májzsugorodás jele lehet, porckemény tapintási lelet pedig májrák gyanúját veti fel.

Sárgaság

A normális epefesték- (bilirubin-) koncentráció 17 Ixmol/1 (1 mg/100 ml) alatt van. Két típusa van: direkt és indirekt. Vérszintje megemelkedhet, ha a bilirubintermelés fokozott, vagy ha májbeli anyagcseréje valamilyen okból zavart.A sárgaságot többféle módon osztályozhatjuk.

A régebbi felosztás szerint megkülönböztetünk 1. fokozott vörösvérsejtpusztulásból származó, 2. máj eredetû és 3. elzáródásos sárgaságot. A gyakorlat számára azonban célszerûbb a dominálóan indirekt vagy direkt bilirubin-felszaporodással járó formákra való felosztás.

A sárgaság legfontosabb okai közé tartoznak: a májbetegségek, az epeúti elzáródás, a kifejezett mértékû vörösvérsejt-pusztulás, továbbá a bilirubin-anyagcserének veleszületett vagy gyógyszer okozta zavarai. Az állandó jellegû vagy visszatérõen jelentkezõ sárgaság hosszú távú prognózisa csak a kórok biztos ismerete esetén ítélhetõ meg.

Gilbert-szindróma

Jóindulatú, idült betegség, amely enyhe, tartós indirekt bilirubin-felszaporodással jár. Veleszületett betegség, általában 15-20 éves korban válik felismerhetõvé. A bilirubin-glukuronil-transzferáz részleges hiánya okozza. A betegség viszonylag gyakori, a lakosságnak mintegy 3-5%-át érintheti. Az idült, enyhe indirekt bilirubin-felszaporodással járó kórformák leggyakoribb oka.

Típusos esetben a sárgaság mértéke változik, fokozódik éhezés, mûtéti beavatkozás, láz, fertõzés, fokozott fizikai vagy pszichés megterhelés, alkoholfogyasztás hatására. A májmûködésre jellemzõ vizsgálatok általában normálisak, a máj szövettani vizsgálata sem mutat kóros eltérést. Néha általános tünetek is kísérhetik: fáradtság, emésztési zavarok. A máj és a lép nem nagyobb. Egyéb veleszületett, ritka, sárgasággal járó kórformák is léteznek.