Mi okozhat rekedtséget?

A rekedtséget közvetlenül a hangszalagok gyulladása okozza, ennek hátterében azonban állhat például fertõzés, túlterhelés vagy daganat. Rekedtség kialakulhat operáció után, de okozhatja pseudokrupp, kémiai anyagok, melyek ingerlik a nyálkahártyát, valamint dohányzás vagy allergia. Rekedtséggel jár a diftéria, a tuberkulózis és a Hashimoto-Thyreoiditis is. Ha a rekedtség két hétnél tovább tart és erõs fájdalom vagy légszomj kíséri, keressen fel fül-orr-gégész szakorvost! Az orvos a rekedtség fennállásának idõtartamából és a további tünetekbõl, ami lehet láz, fájdalom vagy légzési nehézség, megállapítja, milyen betegség okozza a panaszt. Megkérdezi, átesett-e operáción, vagy kapcsolatba került-e valamilyen kémiai anyaggal, vegyszerrel (pl. ammónia, sósav).

A rekedtség kezelése

Ha a rekedtséget megfázás vagy a hangszalagok enyhébb megerõltetése okozza, akkor a nyálkahártya duzzanata otthon is kezelhetõ. Ha ennél komolyabb ok áll a háttérben, akkor orvosi kezelésre van szükség.

Teendõ

- A legfontosabb teendõ, hogy kímélje hangszalagjait! Kerülje a beszédet, a suttogást is, mivel az is nagy megterhelést jelent a hangszalagoknak.

- A meleg gyógynövényteák, például a kamilla, enyhítik a torokban a kaparó érzést. A szopogató tabletták fokozzák a nyáltermelést, és nedvesen tartják a torkot.

- A száraz levegõt, ami fõleg télen jelent gondot, nedvesítheti párásítóval, vagy tegyen nedves kendõt az orra elé, és azon át vegye a levegõt!

- Az aktív és a passzív dohányzás is tilos!

A rekedtség orvosi kezelése

Bizonyos körülmények között szóba jöhet antibiotikumos kezelés. A hangszalagokon kialakult polipot, ödémát, daganatot mindig mûtéti úton kell eltávolítani. Többnyire elegendõ egy mikrosebészeti beavatkozás vagy lézeres mûtét is. Mindkét módszer kíméletes és viszonylag kevés vérzéssel jár. A rosszindulatú tumor operációval, kemoterápiával vagy sugárkezeléssel gyógyítható, vagy ezek kombinációjával.