2024.03.29. - Auguszta

A cukorbetegség szövõdményei

A 2-es típusú cukorbetegség világszerte népegészségügyi problémát jelent. Magyarországon kb. 1,5 millióra becsülhetõ a cukorbetegek száma, azonban a betegek fele nem is tudja magáról, hogy diabéteszes.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Ennek oka az, hogy ez az anyagcsere-betegség gyakran alattomosan, évek alatt, markáns tünetek nélkül jelentkezik (szemben az inkább fiatalokban elõforduló 1. típussal), és a diagnózis felállításának idõpontjában már súlyos szövõdmények fennállásával is lehet számolni.

Minden negyedik végtag-amputáción átesett beteg, minden ötödik infarktusos, és minden hatodik végstádiumú veseelégtelenségben szenvedõ páciens cukorbeteg. A cukorbetegség idõben történõ felismerésével, megfelelõ kezelésével a szövõdmények elõfordulása jelentõsen csökkenthetõ.

A 2. típusú diabétesz civilizációs betegségnek is nevezhetõ. Elõfordulása középkorúakban gyakoribb, bár fiatalokban is egyre gyakrabban látható.

Kialakulásához genetikai tényezõkön túl jelentõsen hozzájárul az elhízás (különösen a haskörfogat növekedésével járó, ún. zsigeri elhízás), a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az energiadús táplálkozás is.

Ha Ön túlsúlyos, családjában elõfordult már cukorbetegség, keveset mozog, mindenképpen érdemes évente legalább egyszer szûrõvizsgálaton részt vennie. Bizonyos tünetek, mint pl. a bõ vizeletürítés, a szájszárazság, fogyás, bõrviszketés, nehezen gyógyuló sebek, merevedési zavar, végtagok zsibbadása felhívhatják a figyelmet a betegségre.

Hosszútávú következmények:

A diabéteszben szenvedõk kis- és nagyereiben alakulhatnak ki eltérések, melynek következtében látásromlás, veseelégtelenség alakulhat ki, illetve a szívinfarktus, a szélütés, az amputációhoz vezetõ végtagi érszûkület kockázata fokozódik.

A 2. típusú cukorbetegség során az inzulin-felhasználás, illetve az inzulintermelés károsodik. Az inzulin egy, a hasnyálmirigy által termelt hormon, melyre a szervezetnek a cukor felhasználásához van szüksége.

Inzulin hiányában a sejtek nem képesek a cukrot hasznosítani, ami miatt a vérben magas cukorszint mérhetõ, míg a szervezet sejtjei tulajdonképpen éheznek.

A vérben keringõ glükóz fehérjékkel, zsírokkal lép kapcsolatba, módosítva azok szerkezetét – többek között az érfalban is, ami az érbelhártya kóros mûködéséhez, az erek tágulékonyságának csökkenéséhez vezet.

Emellett a megváltozott anyagcsere következtében az érelmeszesedést elõsegítõ vérzsírok (a triglicerid, illetve a rossz koleszterinként emlegetett LDL) szintje is megnõ.

Az érfalon belül gyulladás alakul ki, fokozódik a véralvadásra való hajlam. Ezek a változások, valamint a diabéteszes betegek 2/3-ában jelen levõ magas vérnyomás mind a szív- és érrendszeri szövõdmények kialakulásának kedveznek.

Koszorúér-betegség:

A cukorbetegségben szenvedõ páciensek 2-5x nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust, ráadásul az akut koronária szindrómát és infarktust követõ halálozási arány is magasabb.

Míg nem diabéteszes, középkorú nõknél az infarktus kialakulásának kockázata a védõ nemi hormonok miatt alacsony, diabétesz esetén ez az elõny elvész, sõt, a nõk halálozása meg is haladhatja a férfiakét.

Cukorbetegség során gyakran diffúz koszorúér-betegség, számos szûkület látható (a kiserek szintjén is), mely csökkenti a terápiás lehetõségek, a koszorúér-tágítás, ill. a bypass-mûtét sikerét.

Emiatt, valamint a sérülékenyebb, oxigénhiányra érzékenyebb szívizomzat miatt gyakoribb a szívelégtelenség kialakulásának kockázata is.

A betegség alattomosságára jellemzõ, hogy gyakran az idegrendszer károsodása következében csökken a fájdalomérzet, így egy korábban lezajlott, tünetmentes infarktusra a már kialakult, fulladásos tünetekkel járó szívelégtelenség kialakulása hívhatja fel a figyelmet. A cukorbetegség során kialakuló anyagcsere-változások szintén a szívizomzat gyengüléséhez vezetnek.

Stroke:

A szélütésnek két formáját különíthetjük el, a gyakoribb, érelzáródással, keringészavarral járó iszkémiás, valamint a vérzéses stroke-ot.

Az elõbbi elõfordulása a diabéteszes betegek között 2-3x gyakoribb, ráadásul cukorbetegség esetén többször látható visszafordíthatatlan, illetve súlyosabb károsodás, magasabb a halálozási arány.

A rosszul vagy nem kezelt hypertonia, az emelkedett koleszterinszint, a dohányzás tovább fokozza a stroke kialakulásának veszélyét, ezért nagyon fontos a társuló rizikófaktorok kezelése, a vérnyomás és a lipidszintek célértéken tartása.

Perifériás érbetegség:

Cukorbetegek körében a perifériás érbetegség, azaz az alsó végtagi verõerek szûkületének elõfordulása is gyakoribb.

Mivel általában itt is többszörös szûkületrõl van szó, illetve az erek lábfejhez közelebbi szakasza érintett, a terápiás lehetõségek ez esetben is korlátozottak: az értágítás, érmûtét nem minden esetben kivitelezhetõ. Érszûkületre a séta közben jelentkezõ, gyakran görcsös jellegû, pihenésre szûnõ lábfájdalom hívhatja fel a figyelmet.

Itt kell még megemlíteni a (már inkább a kisér-szövõdmény kategóriájába tartozó) neuropátiát is – az alsó végtagon jelentkezõ zsibbadás, nyugalmi fájdalom az idegek károsodása következtében is kialakulhat.

Károsodik az érzékelés, az apróbb, pl. kényelmetlen cipõ miatt kialakuló sérülések kevésbé feltûnõek. A rossz vérkeringés miatt a sebgyógyulás elhúzódóvá válik, gyakori a felülfertõzõdés, ami a késõbbiek folyamán szintén amputációhoz vezethet.

Az alsó végtagi komplikációk esetén is nagy jelentõsége van tehát a megelõzésnek, a szövõdmények kezelése már sokkal nehezebb.