Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
"A bõrfekélyek, köztük a diabéteszes fekélyek és a felfekvések a többi nehezen gyógyuló sérüléssel együtt súlyos gondot jelent az egészségügyben világszerte" - számolt be a tanulmány vezetõ szerzõje, Laure Rittié. "A krónikus sebek kezelése évi több tízmilliárd dolláros kiadást jelent csak az Egyesült Államokban, és ezek a költségek folyamatosan emelkednek. Valami nem mûködik."
Az egyetem kutatói azt állítják, sikerült lerántani a leplet a szervezet egyik leghatékonyabb gyógyító mechanizmusáról. A szakértõk korábban úgy vélték, hogy a seb bezáródásához szükséges új bõrsejtek a szõrtüszõkbõl és a seb szélén lévõ ép bõrbõl származnak. Rittié és munkatársai azonban kimutatták, hogy az új bõrsejtek a seb alól származnak, és a külsõ elválasztású verejtékmirigyek is jelentõs mennyiségû felnõtt õssejtet raktároznak, amelyeket gyorsan elõ lehet hívni a sebgyógyulás elõsegítésére.
"Meglepõnek tûnhet, hogy eddig nem fedezték fel a verejtékmirigyek fontos szerepét a sebgyógyulásban, de valójában jó oka van annak, hogy ezeket a verejtékmirigyeket nem kutatták alaposabban" - magyarázta Rittié. "A külsõ elválasztású verejtékmirigyek ugyanis csak az emberekben fordulnak elõ, a sebgyógyulás vizsgálatához használt laboratóriumi állatokban nincsenek jelen. Kutatásunkból az derült ki, hogy az emberi bõr teljesen másképp gyógyul, mint a többi emlõsé. A verejtékmirigyek regeneráló szerepe eddig testünk egyik legféltettebb titkának számított. Eredményeink remélhetõleg hatékonyabb, célzott kezelések kifejlesztéséhez vezetnek majd a jövõben."