2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Az óraátállítás hatása az egészségünkre

Minden ember saját belsõ óráját követi. Ez határozza meg, hogy milyen ritmusban éljük napjainkat. De mi történik, ha a belsõ és a külsõ óra összhangja megszûnik?
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A belsõ óra szabályozza a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, a nap folyamán változnak például a vérnyomás értékek, a pulzusszám, a testhõmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. Legnagyobb mennyiségben hat és kilenc óra között vannak jelen a vérben, éjfélkor pedig a legalacsonyabb a koncentrációjuk.

A belsõ órára a nap járásának, a napsütésnek, valamint az éjszaka és nappal váltakozásának van a legnagyobb befolyása, utóbbi hatással van a melatonintermelésre is, a szervezet az alvást szabályozó hormont sötétben termeli.

A biológiai óra kismértékû ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz.

Az ehhez szükséges idõ egyénenként változó. Van, akinek négy napra, míg másoknak (bár nagyon ritkán) 14 napra van szükségük. Eddig tudományosan nem bizonyították, hogy a tavaszi és õszi óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása lenne, és szakértõk szerint ez valószínûtlen is, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket.

Tavasszal az órát egy órával elõre állítják. Ez azt jelenti, hogy ha óraátállítás elõtt és után is hét órakor kelünk fel az óra szerint, valójában egy órával korábban (hat órakor) kelünk, mint elõzõ nap. A melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási idõnek megfelelõ. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk.

Ezzel szemben este nagyon is fittnek és ébernek érezzük magunkat, mert belsõ óránk jól tudja, hogy valójában tíz óra van, mikor az óramutató már 11-et mutat.

A téli idõszámításra való átállás miatt sokan korábban kelnek reggel, és este hamarabb fáradtnak érzik magukat. Mivel minden ember más és más, erre is különbözõképpen reagálunk. Az egyéni különbségek mellett, a csecsemõk, a gyerekek és az idõsek sokkal érzékenyebbek, szervezetük nehezebben alkalmazkodik az óraátállításhoz. Különösen megterhelõ az évi kétszeri óraátállítás az alvászavarokkal küzdõ és a szervi betegségekben szenvedõ embereknek.

Az óraátállítás egészségügyi hatása hasonló egy mini jet lag-hez. Amíg a belsõ és külsõ óra nem kerül összhangba, a következõ tünetek léphetnek fel:

- Alvászavarok
- Fáradtság
- Depresszív hangulat
- A szívfrekvencia ingadozása
- A koncentrálóképesség csökkenése
- Ingerültség
- Étvágytalanság
- Emésztési problémák

Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérõ.

Németországi statisztikák szerint az emberek 8,5-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal, elsõ sorban a nyári idõszámításra való átálláskor. Ekkor többeknek van szüksége altatókra és antidepresszánsokra. A fáradtság miatt a balesetek elkerülése végett különösen óvatosnak kell lenni a forgalomban résztvevõknek és a játszótéren is. Több gazdálkodó megfigyelte, hogy az állataikra is hatással van az óra átállítása, nekik sem könnyû igazodni a napirend változásaihoz.