A csontritkulás kialakulásának okai

Harmincöt éves korát követõen szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata fõleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni. A csont ereje a csont alakjától, méretétõl és sûrûségétõl függ. A csontsûrûséget egyrészt a csont ásványi anyag tartalma (fõleg kalcium és foszfát), másrészt szerves anyag tartalma (pl. kollagén-rostok) határozza meg.

A csontritkulás nem befolyásolja a csontok alakját és méretét, a csontsûrûség viszont fokozatosan csökken az ásványi anyagok és a szerves alkotórészek arányos megkevesbedése miatt. Jelenleg is kutatás tárgya, hogy mi okozza ezt a változást, de a folyamat nagy valószínûséggel a csontkeletkezés zavarával kapcsolatos.

Az élõ csont folyamatos átépülésben van. Az állandóan keletkezõ új csontszövet mellett a régi folyamatosan lebomlik, ami kb. 2-3 hónap alatt egy fiatal felnõtt teljes csontozatának megújulásához vezet. Gyerekkorban a csontképzés gyorsabb, mint a csontbontás, ezért a csonttömeg növekszik. A 30-as életévekre a csonttömeg eléri a maximumát, a csontképzés egyensúlyt tart a csontlebontással. Ezután (hacsak az egyén nem kimondottan aktív fizikailag) egy kicsivel kevesebb új csont keletkezik, mint amennyi lebomlik.

A csontritkulás kockázata nagymértékben függ attól, hogy 35 éves korig mekkora csonttömegre tett szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni a késõbbiekben. Minél nagyobb volt a maximális csonttömeg, annál kevésbé valószínû, hogy az idõskori csontvesztés eljut az oszteoporózis stádiumába.

Az egészséges csontképzéshez elegendõ D vitaminra és kalciumra van szükség a táplálékban. A D vitamin elengedhetetlen a kalcium bélbõl való felszívásához, maga a kalcium pedig azon túl, hogy a csont alkotórésze, serkenti a csontképzést. A D vitamin és a kalcium elégtelen bevitele növeli az oszteoporózis kockázatát.

A csontritkulás rizikófaktorai

- Nem Az oszteoporózis eredetû törések kétszer gyakoribbak nõkben, mint férfiakban. Ennek oka, hogy a nõknek eleve kisebb a maximális csonttömege, tovább élnek és a 45-55. életév között bekövetkezõ menopauza után a csontképzést serkentõ nemi hormonjaik szintje is leesik. 75. éves kor felett azonban az oszteoporózis férfiakban már ugyanolyan gyakori, mint nõkben.

- Életkor Minél idõsebb valaki, annál gyengébbek a csontjai és annál nagyobb az oszteoporózis valószínûsége.

- Oszteoporózis a családban Az oszteoporózis családi halmozódást mutat. Ha az Ön szülei vagy testvérei közül van, aki csontritkulásban szenved, az Ön kockázata is magasabb, különösen, ha az oszteoporózis törésekkel is társult.

- Testalkat A vékony vagy alacsony betegek csontritkulás-kockázata nagyobb, mert kisebb a kiindulási csonttömegük.

- Dohányzás A dohányzás szerepe az oszteoporózis kialakulásában nem teljesen világos, de úgy tûnik, a dohányzás gyengíti a csontokat, talán az ösztrogén termelés visszafogásával vagy a kalcium felszívódás csökkentése révén.

- A nemi hormonok mennyisége Minél több nemi hormonnal találkozott az egyén csontozata és mennél tovább, annál kisebb az oszteoporózis veszélye. Nõknél csökkenti a kockázatot a korai elsõ menstruáció, a szabályos nõi ciklusok és a késõi menopauza. Természetszerûleg növeli az oszteoporózis esélyét a menopauza elõtti petefészek-eltávolítás (ovariektómia). Azok a férfiak, akiknél a tesztoszteron szintje alacsonyabb az átlagosnál, szintén fokozott kockázatúak.

- Táplálkozási, emésztési és felszívódási zavarok Anorexia nervózában (kóros koplalás) vagy bulímiában (kóros nagyevés, utána gyakran hányás) szenvedõknél fokozott az oszteoporózis kockázata. A gyomor jelentõs részének mûtéti eltávolítása, gyulladásos bélbetegségek (pl. Crohn betegség) is csökkenthetik a szervezet kalcium felszívó képességét.

- Szteroidok A szteroid gyógyszerek (pl. prednison, cortison, prednisolon, dexamethasone) hosszú távú szedése károsíthatja a csontokat. Ezek a gyógyszerek többek között aszthma, reumatoid artritisz és pikkelysömör (pszoriázis) kezelésére használatosak. Ha Önnek hosszú ideig tartó szteroid kezelésére van szüksége, akkor fontos, hogy orvosával folyamatosan ellenõrizzék csontsûrûségét és csontvesztés esetén idejében tegyen ez ellen. Nem gyógyszerszedés miatt vezet hasonló állapothoz a Cushing kór, amelyben a szervezetben fokozottan termelõdnek szteroid hormonok.

- Pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy túlmûködés A túl sok pajzsmirigy-hormon (tiroxin) és mellékpajzsmirigy-hormon (parathormon) szintén csontvesztéshez vezethet.

- Vízhajtók A szervezet túlzott folyadék-visszatartását kezelõ gyógyszerek (diuretikum, vizelethajtó, vízhajtó) gyakori használat esetén fokozhatják a vesén keresztüli kalciumvesztést, ezáltal csontritkulást okozhatnak. A kalciumvesztés annál nagyobb, minél hatékonyabb a vízhajtó.

- Egyéb gyógyszerek A heparin, a methotrexate és egyes epilepszia elleni gyógyszerek illetve az alumínium tartalmú gyomorsav-lekötõk szintén csonttömeg vesztéshez vezethetnek.

- Emlõrák Az emlõrákban szenvedõ nõk fokozott oszteoporózis kockázattal bírnak, különösen, ha kemoterápiában részesülnek, ha aromatáz gátló kezelést kapnak (pl. anastrozole, letrozole, exemestane, melyek gátolják az ösztrogén képzõdését), vagy ha menopauza után vannak. A tamoxifen kezelésben részesülõ betegeknél nem áll fenn fokozott kockázat, ez csökkenti a törések kockázatát.

- D vitamin-hiány és alacsony kalcium bevitel A D vitamin-hiány vagy a kalciumszegény táplálkozás fontos szerepet játszik az oszteoporózis kialakulásában, mivel akadályozza a csontképzõdést és alacsony csontdenzitáshoz vezet.

- Mozgásszegény életmód A fizikailag aktív gyerekek (ha megfelelõ mennyiségû D vitamint és kalciumot fogyasztanak) nagyobb csontdenzitásra tesznek szert. Bármilyen mozgásforma hatékony, de az ugrálás és a szökdécselés különösen elõsegíti a csontok erõsödését. Az egész életen át tartó mozgás nagyon fontos, ezzel bármely életkorban növelhetõ a csonttömeg. Már kialakult oszteoporózisban természetesen óvatosan kell növelni a mozgás mennyiségét.

- Nagy mennyiségû üdítõital fogyasztása Az üdítõitalok savanyú ízét legtöbbször foszforsavval állítják be. A foszforsav önmagában nem okoz kalciumvesztést (és ezáltal csontritkulást), de felerõsíti a D vitamin- illetve kalciumhiány negatív hatását a csonttömegre. Az oszteoporózis és a koffein tartalmú üdítõitalok fogyasztása közötti kapcsolat nincs teljesen tisztázva, de a koffein akadályozhatja a kalcium felszívódást és vízhajtó hatásánál fogva fokozhatja a kalciumvesztést. Ha Ön rendszeres üdítõital-fogyasztó, különösen ügyeljen arra, hogy megfelelõ mennyiségû kalciumot és D vitamint vigyen be a szervezetébe.

- Krónikus alkoholizmus Férfiaknál az alkoholizmus az oszteoporózis egyik vezetõ oka. A túlzott mennyiségû alkoholfogyasztás csökkenti a csontképzést, hátrányosan befolyásolja a kalciumfelszívó képességet és az alkohol vízhajtó hatása miatt kalciumvesztést is okoz.

- Depresszió Súlyos depressziós betegeknél is fokozódik a csontvesztés.