2024.04.19. - Emma

A melanoma felismerése és kezelése

A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bõrbõl kiinduló rosszindulatú daganatok 2-3 százalékát alkotja, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. A melanoma rendkívül rosszindulatú daganattípus.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A melanoma a nyirokcsomókba, belsõ szervekbe, májba, agyba, tüdõbe, csontokba korán ad áttétet.

Késõi felismerés esetén a betegek fele szervi áttétben meghal, korai felismerésekor ez az arány 10 százalék körüli értékre csökkenthetõ. A melanomás betegek száma az utóbbi évtizedekben ijesztõen növekszik, amit a környezeti hatásokkal, elsõsorban a túlzott napozással magyarázunk.

A melanoma felismerése és az önvizsgálat

Nagyon fontos a közönséges anyajegy, az atípusos anyajegy és a melanoma elkülönítése. Ehhez különbözõ szempontok segítséget nyújthatnak, de biztos diagnózis csak bõrgyógyászati vizsgálat után, egy speciális nagyítóval végzett megtekintés és szövettani vizsgálat (biopszia) alapján mondható ki. A közönséges anyajegy határa éles, az atípusos anyajegy és melanoma esetében az elváltozás határa szabálytalan, elmosódó.

A közönséges anyajegy és a melanoma gyakoribb azokon a bõrfelületeken, amelyeket több napsütés ér, az atípusos anyajegy esetében ez nem figyelhetõ meg, sõt, a ruhával fedett testfelszíneken több van belõlük.

A közönséges anyajegy gyermekkorban és fiatal felnõttkorban jelenik meg, az atípusos forma és a melanoma elõfordulási gyakorisága az életkor elõrehaladtával nõ.

Egy beteg esetében a felismerés pillanatában leginkább egy melanomás terület fedezhetõ fel, közönséges anyajegybõl egy személyen általában 10-20 darab, míg atípusos anyajegyek esetében nem ritkán száznál is több elváltozás található.

Nagyon kis százalékban festéket nem tartalmazó melanocyták burjánzása okozza a melanomát, ekkor a daganat nem sötét, hanem csaknem bõrszínû, ezért nagyon nehezen ismerhetõ fel.

A napégés és a melanoma

Az a napfényhatás, amely elég intenzív ahhoz, hogy napégést hozzon létre, károsítani tudja a sejtek DNS tartalmát. A bõrsejtek genetikai állományának károsodása, idõnként bõrrákhoz vezethet. A bõrrák elsõsorban a leggyakrabban napfénynek kitett területeken, így például a fejbõr, az arc, az ajkak, a fülek, a nyak, a mellkas, a karok, a kezek, és nõknél a lábon alakulhat ki.

Bizonyos típusú bõrrákok kicsik, és úgy tûnnek, mint egy seb, amely vérzik, ezt követõen var képzõdik rajta, ami begyógyul, majd újra vérezni kezd. A melanoma esetében egy, már meglévõ anyajegy megváltozik, vagy egy új, gyanús külsejû anyajegy alakulhat ki.

A melanoma egy másik típusa, a tartós napfényexpozíciónak kitett területen jelentkezhet sötét, lapos foltként, ami idõvel még sötétebbé válik, megnõ. Ezt lentigo malignának nevezik.

Feltétlen keresse fel orvosát, ha új anyajegyet észlel, vagy bõrén valamilyen zavaró változást tapasztal, például megváltozik az anyajegy felszíne, vagy olyan seb van, amelyik két héten belül nem gyógyul be!