A méhnyakrák felismerése és kezelése

A méhnyakrák már korai stádiumban is jól felismerhetõ, és megfelelõ kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhetõ, ennek ellenére a méhnyakrákos megbetegedés napjainkban is kiemelkedõ helyet foglal el a halálozási statisztikákban. A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség. A méhnyakrák ún. daganatmegelõzõ állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszûrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható.

A méhnyakrák rizikófaktorai

A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel. Magyaroroszágon évente mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, amely jelentõs hányada ekkor már elõrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A rossz statisztikai mutatók annak köszönhetõk, hogy a méhnyakrákszûrés bevezetése és kiépítése ellenére a nõk jelentõs hányada sajnos nem vesz részt ezen a vizsgálaton, noha a méhnyakrák a szûrés során már korai stádiumban is jól felismerhetõ, illetve idõben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható.

A méhnyakrák leggyakrabban 35-65 éves korú nõk körében fordul elõ, egyre gyakrabban figyelhetõ meg azonban fiatalabb korban is.

Kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított, ezen vírusok ugyanis a daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutathatók. Gyakrabban fordul elõ a méhnyakrák azokban a nõkben, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolata(i) is van(nak), illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Ritkábban fordul elõ ellenben apácák körében, illetve azokban a kultúrákban, ahol a férfiakat vallási okokból körülmetélik.

További kockázati tényezõt jelent a dohányzás, a legyengült immunrendszer, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése.

A méhnyakrák tünetei

Bár korai stádiumban a daganat csak elvétve okoz panaszokat, a szûrõvizsgálat során már ilyenkor is láthatók olyan kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra ösztönöznek.

Tünetek általában csak az elõrehaladott, már nem gyógyítható elváltozásoknál jelentkeznek. A méhnyakrák leggyakoribb tünete a bõvebb hüvelyi folyás, valamint a szexuális együttlét után jelentkezõ vérzés. Ilyenkor a mechanikai behatás miatt keletkezik vérzés a tumor felszínérõl. A daganat növekedésével párhuzamosan, már spontán vérzés is kialakulhat. Elõrehaladott állapotban szinte állandó jelleggel lép fel bûzös, gennyes, véres folyás.

A méhnyakrák szövõdményei, áttétei

A daganat növekedése során átterjed a környezetére, beszûrheti a hüvelyt, a méhtestet, a húgyhólyagot, a húgyvezetõket, a végbelet, a környezõ ereket és idegeket is. Az idegek érintettsége esetén deréktáji és alsó végtagi fájdalom alakul ki. A nyirokerek és visszerek összenyomása nemcsak alsó végtagi vizenyõ, hanem alsóvégtagi mélyvénás thrombosis kialakulásához is vezethet.

A húgyhólyagra való terjedés véres vizeléshez, vizelés közben érzett fájdalomhoz vezethet. A végbél érintettsége esetén görcsös fájdalom székletürítéskor, nehezített székelés, valamint véres székletürítés jelentkezhet. Amennyiben a daganat a húgyvezetõ(k)re terjed, veseelégtelenség is kialakulhat, amely sajnos a legtöbb esetben halálhoz vezet.

Áttétképzõdés elõrehaladott stádiumban jelentkezik: a tüdõ, a máj, a csontok, valamint az agy a leggyakrabban érintett szerv. Emellett megjelennek a daganatos betegségek általános tünetei: fogyás, gyengeség, vérszegénység.