Elhízás (obesitas) alakul ki, ha a bevitt kalóriák mennyisége tartósan magasabb, mint amit elhasználunk. Obesitas vagy a túl sok energia bevitele, vagy a túl kevés energia felhasználása miatt jöhet létre. Vagyis a túl sok evés és a testmozgás hiánya is elhízáshoz vezet.
Az esti televíziózás ideje alatt vagy a napközbeni rohanás mellett beiktatott étkezés vagy nassolás mind egyenes utat jelentenek a kövérség kialakulásához. Megfigyelhetõ, hogy mikor valamilyen cselekvés közben táplálkozunk, akár 50 százalékkal is több ételt fogyasztunk el, mintha csak az evésre koncentrálunk. Ám a túlsúlyhoz sajnos nem ezek az utak vezetnek.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Egészséges körülmények között, illetve normál testsúly és kiegyensúlyozott táplálkozás esetén a leptin szintje minél magasabb, a szervezet annál kevesebb táplálékot vesz magához, az agyi régiók befolyásán keresztül. A leptinnel kapcsolatos szabályozás több ponton is károsodhat.
A leptin termelõdését szabályozó gén hibája kóros szerkezetû fehérjét eredményezhet, ami a szabályozó funkció betöltésére nem képes. Emellett az agyi központ rezisztens lehet a leptin iránt, vagyis hiába a leptin fehérje normális struktúrája és megfelelõ mennyisége, hatását mégsem képes kifejteni. A legfontosabb talán mégis az, hogy a súlyfelesleggel rendelkezõ személyekben a leptin iránti érzéketlenség törvényszerûen kialakul, vagyis elvész a táplálékfelvétel egyik szabályozó mechanizmusa.
Ne felejtsük el azt sem, hogy amennyiben az elhízás fogalmát nem számszerûsítjük, úgy a szûkebb-tágabb szociokultúrális környezet is túlsúlyossá teheti az embert akkor is, ha egyébként orvosi értelemben vett elhízásról nem beszélhetünk.