A szúnyogok által terjesztett betegségek néhány változatára létezik védõoltás, többségüket azonban csak a fertõzés után lehetséges kezelni.
Tudott, hogy a szúnyogoknak szerepük van a malária és a nyugat-nílusi láz terjedésében. Egyik betegségre sem létezik megelõzõ védõoltás.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A nyári idõszak kezdetével azonban fontos beszélni róla, ugyanis sokan választanak nyaralásuk úti céljaként olyan országot, ahol a malária elterjedt fertõzõ betegség. Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint a legfertõzöttebb területek közé tartozik számos kedvelt egzotikus úti cél, mint például Kenya, India, Thaiföld, Mauritius, Brazília, Mexikó.
Évente 100 országból mintegy 125 millió utazó látogat el a maláriafertõzés-veszélyes trópusi vagy szubtrópusi területekre, ebbõl közel tízezren meg is betegednek a jelentések szerint. Ugyanakkor a WHO becslései szerint a maláriás megbetegedések száma az utazók körében ennek mintegy a háromszorosa. Ezzel szemben a nyugat-nílusi láz komoly veszélyt jelent az európai országok számára is. A betegséget az utóbbi idõkben regisztrálták számos környezõ országban, de volt járvány az Egyesült Államokban is, ahol halálos kimenetelû fertõzés is elõfordult. A betegség tünetei hasonlatosak az influenzáéhoz, azonban agyhártya- és agyvelõgyulladáshoz is vezethetnek. Kiemelten veszélyeztettek az idõsebbek, s azok, akiknek gyenge az immunrendszerük, náluk nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szövõdmények.
A szúnyogok által szerzett betegségek gyógyíthatók, de akár életveszélyesek is lehetnek, vagy maradandó károsodást okozhatnak. Az orvostudomány minden betegséggel kapcsolatos álláspontja egyöntetû: a prevenció, az egyéni megelõzés elsõdleges szempont. A kellõ odafigyelés és óvatosság sokszor életeket menthet, vagy hosszabbíthat meg. A védõoltás és a gyógyszeres kezelés is csupán a csípés utáni következményektõl véd, azonban a teljeskörû megelõzés mindjárt a csípéstõl óv meg minket, mely egyéni védekezés kérdése.