rss
  • Francia akcentust okozott a migrén-roham egy brit nõnél

  • Share on Tumblr

    Egy súlyos migrén-rohamot követõen francia akcentussal ébredt egy angol nõ. A 49 éves Kay Russel a Gloucester Echo nevû helyi lapnak elmondta, januári rohama óta szenved az úgynevezett idegen akcentus szindrómában.

    Kifejtette: nem próbál meg akcentussal beszélni, ez számára egy "fogyatékosság". A roham óta Angliában franciának vagy kelet-európainak hiszik.

    A nagyon ritka szindróma esetében tulajdonképpen egy beszédzavarról van szó. A kutatók arra jöttek rá, hogy az állapotot, a beszédközpont károsodását az agyban lévõ apró sérülések idézik elõ. Ilyenkor megváltozik a kiejtett mássalhangzók hossza, a hangzók zengése, és megváltoznak a különbözõ hangzók kiejtésére vonatkozó képességek is. Ezt a beszéd hallgatói külföldi akcentushoz hasonlítják.

    A tudósok azt is megállapították, hogy a brit páciensek legtöbbje francia, skót vagy holland, a japánok pedig koreai akcentussal kezdenek beszélni. A váratlanul jelentkezõ akcentus többnyire nincs összefüggésben azzal, milyen idegen nyelven beszél eredetileg a páciens. A megfigyelések szerint a betegek idõvel leszoknak az idegen akcentusról, amint az agy egészséges része átveszi a sérült agyterületek által korábban ellátott funkciót.

    A szindrómát elõször a negyvenes években írták le, hatásos kezelési mód egyelõre nincs a betegségre.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vannak nõk, akiknél allergiás reakciót válthat ki a szexuális együttlét!

    New York-i kutatók szerint vannak olyan nõk, akik allergiásak a szexre. A kutatók szerint azonban van ellenszer: a gyakori szexuális együttlét.

    "Nagyon ritka jelenség, de elõfordul" - mondja David Resnick allergológus, a New Yorki Presbiteriánus Kórház orvosa. A jelenség valójában az ondóra adott allergiás reakció, ami a szakember szerint a nõkben tipikusan az együttlét után 30 perccel alakul ki, és a hüvely illetve a nemi szerv égõ, viszketõ érzésével jár, de súlyosabb esetben általános tünetek is jelentkezhetnek.

  • Azonosították a krónikus vesebetegség hátterében lévõ géneket

    Húsz, a krónikus vesebetegség hátterében álló gént azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. A betegség okainak feltárása forradalmasíthatja a kezelést.

  • A folsavtól nem leszünk okosabbak

    Egy, a korábbiaknál részletesebb vizsgálat szerint, amelynek eredményét az American Journal of Medicine legújabb száma közölte, a szellemi hanyatlást sem a folsav, sem egyéb B-vitaminok adása nem képes meggátolni.

  • Egyre hosszabb allergiszezonra kell számítani a jövõben

    Parlagfû-allergiája tünetei egyre rosszabbak? Amerikai kutatók szerint ebben a globális felmelegedés a bûnös, és sajnos a jövõbeni kilátások egyre rosszabbak: az allergia tüneteit a globális klímaváltozás valószínûleg egyre súlyosabbá teszi.

    A legújabb kutatások szerint a növekvõ hõmérséklet és széndioxid-szint hosszabb allergiaszezont és magasabb pollenkoncentrációt okoz. Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia hivatalos lapja egész szeptemberi számát annak a témának szenteli, hogy hogyan hat a klímaváltozás az allergiára.

  • Figyeljünk oda, hogy gyógyszerbevételkor milyen folyadékot fogyasztunk!

    A kutatók, az orvosok és a betegek egy része is jó ideje tisztában van vele, hogy a grapefruitlé megnövelheti egyes gyógyszerek felszívódási sebességét, amivel túlzott, esetleg mérgezõ hatást vált ki szervezetünkben.

    A napokban készült el annak a kutatócsoportnak az újabb tanulmánya, akik pár éve az imént említett eredményeket is publikálták: az újabb eredmények arra engednek következtetni, hogy a grapefruit-, az alma-, valamint a narancslé más gyógyszereknél az ellenkezõ hatást is kiválthatja, vagyis csökkenti azok hatékonyságát.

  • Forradalmi újítást jelent a szervezettel együtt növekvõ szívbillentyû

    Forradalmi újítást jelent egy német orvoscsoport találmánya a szívbeteg gyermekek egy csoportjának gyógyításában; az újdonságról a ZDF televízió számolt be. Németországban mintegy ezer kisgyerek él veleszületett szívbillentyûhibával.

    Õk rutinmûtét során kapnak úgynevezett biológiai szívbillentyût, amely többnyire sertés- vagy marhaszívbõl kivett szervet takar. Ezekkel a billentyûkkel az a probléma, hogy nem tartanak lépést a gyermek szívének növekedésével, elkopnak, illetve egyes esetekben kilökõdnek.

  • A nagy forgalom megnehezíti a gyerekek légzését

    A közlekedés okozta szennyezés légzési nehézséghez és megnövekedett tüdõtérfogathoz vezethet asztmás gyerekekben, állítják azok a kutatók, akik az úthálózat és a forgalom sûrûségének a gyerekek tüdõfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálták egy mexikói határvárosban, Ciudad de Juarezben. Az eredményeink azt mutatják, hogy a közlekedési szennyezõ források közelsége otthon vagy az iskolában hosszú távú hatással lehet az asztmás gyerekek légzõszerveire. - mondta el Fernando Holguin, M.D., M.P.H., az Emory Egyetem orvostudományi karának tüdõgyógyász adjunktusa, a tanulmány elsõ szerzõje, amely az Amerikai Mellkasgyógyászati Társaság lapja, az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine decemberi második számában.

  • A jóga hétköznapi hatásai

    A jóga hétköznapi hatásaiManapság egyre többen választják a jógát, ezt a csodálatos 6-7 ezer éves utat a testet gyógyító, a lelket építő és az elmét nyugtató hatása miatt. A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi. A modern jóga tartalmazza a tradicionális elemeket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló ászanákat a spirituális filozófiát, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését.

  • Robert Geoffrey Edwards kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat

    Robert Geoffrey Edwards brit tudósnak ítélték oda a 2010-es orvosi-élettani Nobel-díjat a szervezeten kívüli megtermékenyítés módszerének fejlesztésért.

  • Aggasztóan kevés az orvos Szászországban és Lengyelországban

    Orvoshiány van Szászországban és Lengyelországban - derül ki egy nemrég közzétett tanulmányból. Számos orvos vándorolt ki Nyugat-Európába Lengyelországból, és nem csak közvetlenül a 2004-es EU csatlakozás után.

    A legtöbben Angliába, Skandináviába és Németországba távoznak a jobb megélhetés reményében - mondta az alsó-sziléziai orvosi kamara elnöke. Ahhoz, hogy az orvosokat az országban tartsák, javítani kell a fizetéseket, és következetesen végre kell hajtani az EU irányelvet a készenléti szolgálatnak munkaidõként való elismerésérõl.

  • Ezért eszünk csokit, ha idegesek vagyunk

    Ezért eszünk csokit, ha idegesek vagyunkA stressz által aktivált hormonok receptorait lokalizálta a szájüreg ízlelősejtjeiben. Ezek a sejtek felelősek elsősorban az édes íz érzékeléséért. A kutatással tisztázták a molekuláris hátterét annak, hogy miért esznek egyes emberek több édességet a stressz hatására. A kutatási eredmények azt sejtetik, hogy a stresszhormonok (jelen esetben a glükokortikoidok, GC) stressz bekövetkeztekor közvetlenül hatnak az ízérzékelő sejtekre. Vagyis a stressz befolyásolja, miként érezzük a cukrok vagy más ízfokozók ízét.

  • Az alvászavar növeli az öngyilkossági kockázatot

    London - A krónikus alvászavarral élõ emberek többet gondolnak öngyilkosságra, és nagyobb valószínûséggel próbálják is meg - közölték szerdán a Pszichiátriai Világtársaság firenzei kongresszusán.

  • Tanulmány: mégsem csökkenti a cukor az újszülöttek fájdalmát

    A nemzetközi iránymutatókkal ellentétben nem csökkenti az újszülötteknek adott cukor a fájdalmukat.

  • Jobban védi az idõseket a nagy dózisú influenzavakcina

    Washington - A szokásos adag négyszeresét tartalmazó influenza elleni oltás nagyobb védettséget ad az idõseknek - közölték amerikai kutatók.

    Friss kutatási adatok szerint a standard influenza elleni védõoltás nem csökkenti észrevehetõen a halálozást az idõs emberek körében, feltételezhetõen azért, mert az idõsek immunrendszere már kevésbé aktív, mint a fiataloké.