A hepatitis B-vírusa növeli a limfóma kockázatát

A hepatitis B-vírus által fertõzött személyeknél kétszer nagyobb valószínûséggel alakul ki a nyirokrendszerbõl kiinduló egyik rosszindulatú daganatféleség, az úgynevezett non-Hodgkin limfóma (NHL) - derítették ki amerikai és dél-koreai kutatók. A májgyulladást kiváltó egyik kórokozóról, a hepatitis B-vírusról már korábban is ismert volt, hogy májrákot okoz. A tudósok némelyike azt is gyanította, hogy a limfóma kialakulásában is közrejátszik a vírus, ezt a sejtést igazolták vizsgálataik során az amerikai és dél-koreai tudósok, akik a The Lancet Oncology címû szaklapban publikálták tanulmányukat. A szerzõk meggyõzõdése szerint a hepatitis C-vírus is növeli a limfóma kockázatát.

Eric Engels, az Egyesült Államok Nemzeti Rákkutató Intézetének tudósa Szun Ha Dzsivel, a szöuli Jonszei Egyetem kutatójával közösen hatszázezernél több személy adatait tanulmányozta Dél-Koreában, ahol az 1995-ös vakcinációs kampány elõtt a hepatitis B-fertõzöttség általános volt.

A vizsgált kontingens 9 százalékánál, 53 ezer személynél mutatták ki a hepatitis B-fertõzést. Tizennégy évvel késõbb a non-Hodgkin limfómás betegek aránya a fertõzöttek között magasabb volt, mint a nem fertõzöttek között: az elsõ csoportban százezer személyre 19,4 eset jutott, a másodikban 12,3.

Az amerikai betegségellenõrzési és megelõzési központ (CDC) szerint a vírusos eredetû hepatitisz (májgyulladást) a májrák legfõbb kiváltó oka. E kórokozó egyikével, a hepatitis B-vírusával világszerte 350 millió embert fertõzõdött meg. A vírus évente 340 ezer új májrákos megbetegedést okoz, és 500 ezer-1,2 millió emberi életet követel.

A kutatók szerint a hepatitis B és C vírusa a limfóma kockázatát a fertõzést leküzdeni igyekvõ immunrendszer "túlpörgetésével" növeli.