Rendszeres vastagbéltükrözéssel évi 32 ezer amerikai életét lehetne megmenteni

Az ötven éven felüliek rendszeres vastagbéltükrözésével évente akár 32 ezer amerikai életét lehetne megmenteni - derült ki az amerikai betegség-megelõzési és járványügyi (CDC) közleményébõl. Nyilvánosságra hozott jelentés az elsõ abból a sorozatból, amelyet a központ kutatói egy két éve végzett, szövetségi szintû felmérés egészségügyi statisztikai adatainak elemzése nyomán készítettek.

A vastagbélrák a második leggyakoribb halálok az Egyesült Államokban a tüdõrák után, ennek ellenére több mint 22 millió nõ és férfi nem vesz rész a javasolt életmentõ szûrõvizsgálatokon. "Tragikus módon három emberbõl egy, akinek meg kellene jelennie a vastagbélrákszûrésen, nem megy el rá, és az arány a spanyol ajkúak és a fekete bõrûek körében még rosszabb" - fogalmazott közleményében Thomas Frieden, a CDC igazgatója.

Mint hozzátette, évente mintegy 12 ezer ember életét mentik meg a mammográfia segítségével, és további 32 ezren maradhatnának életben, ha az ötvenévesek, illetve az azon felüliek rendszeresen megfordulnának a szûrésen.

Bár az utóbbi években komoly elõrelépést tapasztaltak a felnõttkori szûréseken való részvétel tekintetében, Frieden hangsúlyozta, hogy többet kell tenni az ügyben, különös tekintettel a vastagbélrákszûrésekre.

A 2008-as felmérés során kiderült, hogy az egészségbiztosítással rendelkezõ amerikaiak 66 százaléka ment el a javasolt vastagbélrák-, illetve mellrákszûrésre, míg a biztosítással nem rendelkezõk közül csak 36 százalék vett részt ilyen vizsgálatokon.

Az American Rák Társaság adatai szerint tavaly több mint 106 ezer amerikait diagnosztizáltak vastagbélrákkal, és közülük csaknem 50 ezren hunytak el.