Klímaváltozással terjednek észak felé a fertõzõ betegségek

A növekvõ globális átlaghõmérséklet talán már most is eleget emelkedett ahhoz, hogy segítse a fertõzõ betegségek északabbra vonulását - derül ki egy friss tanulmányból. Európai kutatók beszámolója szerint összefüggés lehet az átlaghõmérséklet emelkedése és a dengue-láz, a sárgaláz, a malária és az emberi pestis európai megjelenése között.

"A klímaváltozás fertõzõ betegségekre gyakorolt alapvetõ hatása már most felismerhetõ és valószínû, hogy néhány éven belül új betegséghordozók illetve kórokozók jelennek meg Európában" - olvasható az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) beszámolójában.

Az ENSZ klímaszakértõi szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szén-dioxid-kibocsátást annyira vissza lehetne szorítani, hogy a globális átlaghõmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 Celsius-fokot.

A jelenlegi kilátások alapján erre azonban kevés az esély, a hõmérséklet emelkedésével pedig olyan rovarok jelenhetnek meg, és a melegben jobban szaporodhatnak, amelyek Európában korábban ismeretlenek voltak.

"Teljesen mindegy, hogy mivel magyarázzuk, a lényeg, hogy az utóbbi 20-30 évben Európában magasabb átlaghõmérsékleteket mértek" - mondta Volker ter Meulen az EASAC elnöke, hozzátéve, hogy a magasabb hõmérsékleten jobban és gyorsabban terjednek a vírusok, baktériumok.

Ezzel együtt Európában meg fog jelenni az a szúnyog, amely a sárgaláz, a nyugat-nílusi láz, a dengue-láz vagy az agyvelõgyulladás terjedéséért felelõs. Ez a rovar okolható például a chikungunya-láz (CHIKV) terjedéséért. A hányással, lázzal járó vírusfertõzés az ízületeket támadja meg, és Európában már több mint 200 embert betegített meg.