2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Új betegség: számítógépstressz-szindróma

Az összeomló számítógépek, a lassú szoftverbetöltési idõ és a technikai támogatásra várással töltött gyötrelmes percek a digitális korszak új betegségéhez, az úgynevezett számítógépstressz-szindrómához vezetnek – derül ki egy tanulmányból.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

"A digitális eszközökre utalt felhasználóknak egyre nyomasztóbb terhet jelentenek a mindennapi életben jelentkezõ technikai malõrök és mûködési problémák” – olvasható az amerikai távközléstechnikai agytröszt (CEB) Harc a számítógépstressz-szindrómával címû beszámolójából.

A tanulmány szerint az embereknek a komplex számítógépek, technikai eszközök mûködési problémái, a hibák kijavítását megelõzõ hosszú várakozási idõ és a vírusfertõzések okozzák a legnagyobb megerõltetést.

A távközlési szektorra specializálódott fogyasztói elégedettséget vizsgáló amerikai szervezet ezer észak-amerikai közremûködõvel végzett felmérésének az volt a célja, hogy kiderítsék: a kiélezett piaci versenyben lévõ ágazatban mitõl maradnak elégedettek a fogyasztók.

A megkérdezettek 94 százalékának életét jelentõs mértékben befolyásolják a számítógépek. Mûködési hibák miatt a felhasználók közel kétharmada szorult valamilyen technikai segítségre, és a számítógépstressz-szindróma (CSS) tünetei is megjelentek náluk.

Folyamatos technikai kihívást jelent számukra az új számítástechnikai eszközök beállítása, a szoftverek frissítése, az új alkalmazásokra és operációs rendszerekre való áttérés, de a kártékony programok, a vírusfertõzések, a webes támadások és a személyiséglopások lehetõsége sem hagyható figyelmen kívül a stresszt kiváltó tényezõk sorában. A számítógép-használók negyven százaléka tapasztalt tavaly valamilyen rendszerproblémát, ezeknek a hibáknak több mint a felét csak külsõ segítséggel sikerült kijavítani.

„Ha tökéletesen mûködik, nagyszerû dolog a számítástechnika, amikor viszont valami gikszer adódik, egybõl pánikba esünk” – magyarázta a tanulmány címéért felelõs Murray Feingold orvos.

„Elérkezett az idõ, amikor a mûszaki eszközökkel foglalkozó vállalatoknak el kell gondolkodniuk azon, hol van a vásárlók tûréshatára, és annak figyelembevételével kell javítaniuk a fogyasztói közérzetet” – mondta a CEB szóvivõje, Liz Miller.