Gének is befolyásolják a dohányzástól való függést

A dohányzás elkezdését és a függõvé válást jelentõs mértékben befolyásolhatják a gének is - jelezte három tanulmány, melyeket a Nature Genetics címû szakfolyóirat online kiadásában vasárnap tettek közzé. A tanulmányok 140 ezer dohányzó és nem dohányzó ember genomjának vizsgálatán alapulnak.

A kutatók a 11-es kromoszómán találtak egy olyan génváltozatot, amely szoros összefüggést mutatott a dohányzás elkezdésével, és egy másikat a 9-es kromoszómán, amely a dohányzásról való leszokással volt kapcsolatban. A 8-as és a 19-es kromoszómán található bizonyos génváltozattal élõ emberek pedig nagyobb eséllyel szívtak több cigarettát - naponta átlagosan fél szállal -, mint azok, akik nem hordozták ezeket a génmódosulatokat, valamint 10 százalékkal nagyobb volt náluk a tüdõrák kockázata is.

A mostani megállapítások kibõvítik a nikotinfüggõséggel már korábban kapcsolatba hozott gének körét. Együttesen olyan diagnosztikai eszköz kifejlesztését tehetik lehetõvé, amellyel egykor megállapíthatják majd, hogy kinél van emelt kockázata a dohányzástól való függõség kialakulásának.

A dohányzás mindenki egészségére ártalmas, ám egyesek számára az átlagosnál rosszabb - hangsúlyozta Kari Stefansson, a deCODE elnevezésû izlandi genetikai adatbányász vállalat igazgatója, az egyik tanulmányban ismertetett kutatás vezetõje. Mint hozzátette, még nem ismerik az anyagcsere-útvonalakat, amelyek segítségével ezek a gének hozzájárulnak a kockázathoz.

A tüdõrák és a dohányzás közötti kapcsolat több mint fél évszázada ismert, ám a tudósok még ma is keresik a választ az emberek között tapasztalható nagy különbségekre abban, hogy mennyire könnyen szoknak rá a cigarettára, mennyit dohányoznak, milyen nehézséget jelent számukra a leszokás, illetve milyen mértékben esendõek e kórral szemben.