Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését 2009 végéig folytatták. A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a lelki hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.
A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban elõidézett lelki izgalom hatására az átlagosnál erõsebben reagál - például kiugrik a vérnyomása -, és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezõt jelent.
A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedõ mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a késõbbiekben statisztikailag értékelhetõen is nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.
Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verõér ultrahangos mérésével az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva.
A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztõségi közleményt is írt. Hangsúlyozta, hogy az elõzõ összefüggések a férfiakra érvényesek, de a nõk esetén nem egyértelmûek. Még nehezebb ezeket a tényezõket befolyásolni. "Könnyebb azt mondani, hogy a magas vérnyomás megelõzésére csökkentsék a sófogyasztást, mint megtanítani a betegeket, hogyan dolgozzák fel a kellemetlen stresszhelyzeteket" - írta Lovallo.