A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A biológiai kutatásokban a legnagyobb gondot az jelenti, hogy csupán olyan rendszerekben képesek "gondolkodni", amelyek nem adják vissza a folyamatok élettani hátterét. Ez különösen problémás az agykutatás területén, amely egy ideje tulajdonképpen egy helyben topog, holott a tudomány legnagyobb kihívása az agy megismerése lenne. Sok mindent megismertünk a világ csodáiból, s ezeket az emberi agynak, a megismerés eszközének köszönhetõen fedeztük fel. Az eszközrõl magáról azonban, az emberi agy mûködésérõl még mindig túl keveset tudunk - magyarázta az agykutató-akadémikus.
A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.
"Akár egyetlen idegsejtet is tudunk vizsgálni, meg tudjuk mondani, hogy hol fejti ki a hatását egy gyógyszermolekula. A centiméter milliomodrésze nagyságrendben végezhetünk vizsgálatokat" - emelte ki Vizi. A módszer a gyógyszerkutatások mellett a neurológiai és pszichiátriai betegségek gyógyításában is nagy elõrelépést jelent. A kétdimenziós mikroszkóp révén továbbá regisztrálható, ahogy az idegsejtek összegyûjtik az információt és továbbadják azt, vagyis nyomon követhetõ, hogy a neuronok miként "beszélgetnek" egymással.
Hasonló berendezést kifejlesztett az egyik vezetõ japán mûszergyártó cég is,de a magyar készülék lényegesen többet tud: segítségével nagyobb területrõl lehet információt gyûjteni, és gazdaságosabban mûködik.
"A mi készülékünk szebb képet ad, nagyobb a feloldóképessége és lényegesen gyorsabb. Ez egy jelentõs elõrelépés, a piacon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik" - emelte ki az agykutató.
Említésre méltó az a tehetséges fiatal kutatógárdára, amely részt vett a fejlesztésben. A KOKI két kutatója - Rózsa Balázs orvos és fizikus, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter informatikus és szoftverkészítõ. A fejlesztésben részt vettek továbbá: Maák Pál vezetésével a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Atomfizikai Tanszéke, valamint Finommechanikai és Optikai Tanszékének munkatársai, valamint a BME hallgatói.
"Meggyõzõdésünk, hogy az európai agykutatók szemléjén nagy érdeklõdést vált ki ez a mûszer, amely elõfutára a Kísérleti Orvostudományi Intézetben kifejlesztett háromdimenziós mikroszkópunknak. Utóbbira már bejelentett világszabadalmunk van és hamarosan bemutatjuk a szakembereknek" - hangsúlyozta Vizi.