rss
  • A magyar lézermikroszkóp új távlatokat nyithat az agykutatásban

  • Share on Tumblr

    Az Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) kifejlesztett kétdimenziós lézermikroszkópot bemutatják az európai agykutatók seregszemléjén - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

    A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.

    Az idegtudomány hatodik európai fórumára (6th Forum of European Neuroscience) Genfben kerül sor, amelyre több mint 5000 tudóst és 100 kiállítót várnak.

    A biológiai kutatásokban a legnagyobb gondot az jelenti, hogy csupán olyan rendszerekben képesek "gondolkodni", amelyek nem adják vissza a folyamatok élettani hátterét. Ez különösen problémás az agykutatás területén, amely egy ideje tulajdonképpen egy helyben topog, holott a tudomány legnagyobb kihívása az agy megismerése lenne. Sok mindent megismertünk a világ csodáiból, s ezeket az emberi agynak, a megismerés eszközének köszönhetõen fedeztük fel. Az eszközrõl magáról azonban, az emberi agy mûködésérõl még mindig túl keveset tudunk - magyarázta az agykutató-akadémikus.

    A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.

    "Akár egyetlen idegsejtet is tudunk vizsgálni, meg tudjuk mondani, hogy hol fejti ki a hatását egy gyógyszermolekula. A centiméter milliomodrésze nagyságrendben végezhetünk vizsgálatokat" - emelte ki Vizi. A módszer a gyógyszerkutatások mellett a neurológiai és pszichiátriai betegségek gyógyításában is nagy elõrelépést jelent. A kétdimenziós mikroszkóp révén továbbá regisztrálható, ahogy az idegsejtek összegyûjtik az információt és továbbadják azt, vagyis nyomon követhetõ, hogy a neuronok miként "beszélgetnek" egymással.

    Hasonló berendezést kifejlesztett az egyik vezetõ japán mûszergyártó cég is,de a magyar készülék lényegesen többet tud: segítségével nagyobb területrõl lehet információt gyûjteni, és gazdaságosabban mûködik.

    "A mi készülékünk szebb képet ad, nagyobb a feloldóképessége és lényegesen gyorsabb. Ez egy jelentõs elõrelépés, a piacon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik" - emelte ki az agykutató.

    Említésre méltó az a tehetséges fiatal kutatógárdára, amely részt vett a fejlesztésben. A KOKI két kutatója - Rózsa Balázs orvos és fizikus, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter informatikus és szoftverkészítõ. A fejlesztésben részt vettek továbbá: Maák Pál vezetésével a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Atomfizikai Tanszéke, valamint Finommechanikai és Optikai Tanszékének munkatársai, valamint a BME hallgatói.

    "Meggyõzõdésünk, hogy az európai agykutatók szemléjén nagy érdeklõdést vált ki ez a mûszer, amely elõfutára a Kísérleti Orvostudományi Intézetben kifejlesztett háromdimenziós mikroszkópunknak. Utóbbira már bejelentett világszabadalmunk van és hamarosan bemutatjuk a szakembereknek" - hangsúlyozta Vizi.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tudja Ön, hol a legközelebbi defibrillátor?

    New York - Sokszorosára növekszik a hirtelen szívhalál miatt összeesõk túlélési esélye ott, ahol jól látható helyen van defibrillátor és ha kell, azonnal használják is. Az USA mind több államában kötelezõ állandóan biztosítani az újraélesztéshez létfontosságú eszköz elérhetõségét az iskolákban, bevásárlóközpontokban és fitnessz-szalonokban.

  • A túlságosan vastag hasi zsírréteg veszélyei

    A túlságosan vastag hasi zsírréteg akkor is veszélyesnek számít, ha nem társul magas testtömeg-indexszel. A szakemberek minden figyelemfelhívása ellenére az emberek többsége alulbecsüli a hasi elhízás kockázatát.

  • Használt cukrot veszünk!

    "Használt" cukrot és csokit vesz két fogorvos az Egyesült Államokban, hogy óvják az ifjúság fogazatát.

  • Gyors E. coli tesztet dolgoztak ki amerikai kutatók

    Az eddigi 48 óra helyett egy óra alatt kimutatja az E. coli baktérium jelenlétét az új, infravörös spektroszkópiát alkalmazó módszer, amelyet amerikai élelmiszerkutatók dolgoztak ki.

  • Nem alszunk elég mélyen, ha be van kapcsolva a TV

    Nem alszunk elég mélyen, ha be van kapcsolva a TVNem egészséges bekapcsolt tévé fényében aludni, mert búskomorrá tehet. Szervezetünket úgy tervezték, hogy sötétben aludjunk. Amikor megvirrad, szemünk retinájának fényreceptorai a szemhéj takarása ellenére is közlik szervezetünkkel, hogy ideje felkelni: megakadályozzák az álmosságot okozó hormon, a melatonin további termelődését. A tévé derengő fénye elég ahhoz, hogy megzavarja ezt az alvási ritmust, a nem elegendő kellően mély alvás pedig károsan hat hangulatunkra. A kialvatlanság pedig rontja a racionális gondolkodásért felelős terület működésének hatékonyságát.

  • Közelebb az idõskori vakság kialakulásának okához

    London - A fejlett világban ma az idõskori vakság leggyakoribb oka a retina foltos, makuláris elfajulása. Brit kutatók olyan génmutációt fedeztek fel, amely kapcsolatba hozható ezzel az elváltozással. Ez a betegség gyógyításához is közelebb vihet.

    A brit Lancet címû orvosi szakfolyóirat online változatában jelent meg Sarah Ennis és Andrew Lotery kutatási eredménye. A Serping1 nevû gén hat variánsáról derítették ki, hogy összefüggésbe hozhatók az idõskori makuláris degenerációval (AMD). A Southampton Egyetem munkatársai elsõ körben brit, majd amerikai pácienseket vizsgáltak.

  • Jön az elektronikus szemüveg

    Búcsút inthetünk a nehézkesen használható bifokális szemüvegeknek, jön az elektronikus szemüveg, amely automatikusan a különbözõ távolságokban levõ tárgyakra fókuszál.

  • Veszélyes lehet az elõírás nélkül szedett gyógyszer

    Chicago - A különbözõ gyógyszerek potenciálisan veszélyes együttes szedése gyakori az amerikai idõsek körében, s ezért felerészben a vény nélkül kapható szerek okolhatók - állapították meg a Chicagói Egyetem orvosi karának kutatói.

    Az egyetem szakemberei a Journal of the American Medical Association (JAMA) címû szaklap eheti számában számolnak be 3500 fõs reprezentatív vizsgálatukról, melyben 57 és 85 év közötti amerikaiak gyógyszerszedési szokásait tanulmányozták.

  • Több száz baktériumtörzs szájüregünkben

    Új szolgáltatás, melynek segítségével több száz szájüregi baktériumtörzs azonosítható.

    A szolgáltatás elnevezése Szájüregi Mikróba Azonosító (HOMIM). Az intézet magán- és akadémiai kutatócsoportok számára is lehetõvé teszi ezentúl a szájüregi baktériumok gyors és egyszerû azonosítását.

    A szolgáltatás segítségével olyan baktériumtörzsek is azonosíthatók, melyeket eddig nem tudtak a hagyományos módszerekkel tenyészteni.

  • Légzõszervi rákot okozhat a füstölõégetés

    New York - A füstölõk égetése kellemesen édes illatot áraszt, ám a szétterülõ füst rendszeres belégzése növeli a légzõszervi rák kockázatát - állítja a Cancer címû orvosi szakfolyóiratban októberben megjelenõ tanulmány.

  • Az öreg kertészek szíve is jó

    Budapest - A kert rendszeres ápolása a legkorszerûbb mûszerekkel vizsgálva is tökéletesen megfelel annak a fizikai terhelésnek, amit a szív egészségének védelme érdekében javasol az Amerikai Sportegészségügyi Kollégium. A fontos és sokakat érdeklõ vizsgálat eredményeit a HortTechnology kertészeti szakfolyóirat legutolsó száma közölte.

  • Kockázatok és mellékhatások a biológiai gyógyszereknél

    Washington - 1995 óta a biológiai gyógyszerek mintegy negyedénél rendelték el az amerikai és az európai hatóságok a forgalomba hozataluk után, hogy csomagolásukon utólag biztonsági figyelmeztetéseket tüntessenek fel a gyártók - közölték holland kutatók.

    A hagyományos kémiai gyógyszerek után a kilencvenes évektõl egyre több biológiai úton elõállított gyógyszer kap hatósági engedélyt. E szereket jellemzõen infúzió formájában adják a pácienseknek például vérszegénység, reumatoid artritisz, hepatitisz és rák kezelésére. A biológiai szereket többnyire élõ sejtek segítségével termeltetik.

  • Miért veszélyesebbek az influenza vírusok télen?

    Az influenza vírusok a hidegebb hónapokban zsíros védõréteggel vonják be magukat, amelyek megóvják õket a különbözõ külsõ behatásoktól - ez lehet a magyarázata annak, miért gyakoribbak az influenzás megbetegedések télen.

    Ez a vajszerû védõréteg az emberi légutakban lebomlik, így a vírus könnyedén meg tudja fertõzni az egészséges sejteket-állítják az Országos Egészségügyi Intézet kutatói. "Mint egy cukorka a szájban, úgy olvad le a zsíros védõréteg a vírusról - nyilatkozta Joshua Zimmerberg, az Országos Gyermekegészségügyi és Fejlõdéstani Intézet (NICHD) munkatársa, a kutatás vezetõje - A vírus csak ebben a folyékony formában képes a sejtek megfertõzésére."

  • Pillanatok alatt elállítja a vérzést egy új török gyógyszer

    Ankara - Alig néhány másodperc alatt képes elállítani a külsõ vérzést egy új török gyártmányú vérzéscsillapító gyógyszernek.

    A készítményt már bejegyezték és kereskedelmi forgalomba is hozták Törökországban valamint Bosznia és Hercegovinában, jelenleg pedig a különbözõ európai országok egészségügyi hatóságai is a gyógyszer mielõbbi nyilvántartásba vételén fáradoznak.