rss
  • A magyar lézermikroszkóp új távlatokat nyithat az agykutatásban

  • Share on Tumblr

    Az Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) kifejlesztett kétdimenziós lézermikroszkópot bemutatják az európai agykutatók seregszemléjén - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

    A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.

    Az idegtudomány hatodik európai fórumára (6th Forum of European Neuroscience) Genfben kerül sor, amelyre több mint 5000 tudóst és 100 kiállítót várnak.

    A biológiai kutatásokban a legnagyobb gondot az jelenti, hogy csupán olyan rendszerekben képesek "gondolkodni", amelyek nem adják vissza a folyamatok élettani hátterét. Ez különösen problémás az agykutatás területén, amely egy ideje tulajdonképpen egy helyben topog, holott a tudomány legnagyobb kihívása az agy megismerése lenne. Sok mindent megismertünk a világ csodáiból, s ezeket az emberi agynak, a megismerés eszközének köszönhetõen fedeztük fel. Az eszközrõl magáról azonban, az emberi agy mûködésérõl még mindig túl keveset tudunk - magyarázta az agykutató-akadémikus.

    A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.

    "Akár egyetlen idegsejtet is tudunk vizsgálni, meg tudjuk mondani, hogy hol fejti ki a hatását egy gyógyszermolekula. A centiméter milliomodrésze nagyságrendben végezhetünk vizsgálatokat" - emelte ki Vizi. A módszer a gyógyszerkutatások mellett a neurológiai és pszichiátriai betegségek gyógyításában is nagy elõrelépést jelent. A kétdimenziós mikroszkóp révén továbbá regisztrálható, ahogy az idegsejtek összegyûjtik az információt és továbbadják azt, vagyis nyomon követhetõ, hogy a neuronok miként "beszélgetnek" egymással.

    Hasonló berendezést kifejlesztett az egyik vezetõ japán mûszergyártó cég is,de a magyar készülék lényegesen többet tud: segítségével nagyobb területrõl lehet információt gyûjteni, és gazdaságosabban mûködik.

    "A mi készülékünk szebb képet ad, nagyobb a feloldóképessége és lényegesen gyorsabb. Ez egy jelentõs elõrelépés, a piacon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik" - emelte ki az agykutató.

    Említésre méltó az a tehetséges fiatal kutatógárdára, amely részt vett a fejlesztésben. A KOKI két kutatója - Rózsa Balázs orvos és fizikus, valamint Katona Gergely, akit Vizi E. Szilveszter informatikus és szoftverkészítõ. A fejlesztésben részt vettek továbbá: Maák Pál vezetésével a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Atomfizikai Tanszéke, valamint Finommechanikai és Optikai Tanszékének munkatársai, valamint a BME hallgatói.

    "Meggyõzõdésünk, hogy az európai agykutatók szemléjén nagy érdeklõdést vált ki ez a mûszer, amely elõfutára a Kísérleti Orvostudományi Intézetben kifejlesztett háromdimenziós mikroszkópunknak. Utóbbira már bejelentett világszabadalmunk van és hamarosan bemutatjuk a szakembereknek" - hangsúlyozta Vizi.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Calici vírus okozott fertõzést Fonyódligeten

    Calici vírus okozott fertõzést a hét elején Fonyódligeten, a Somogy megyei gyermektáborban; a kórokozót kimutatták a laborvizsgálatok - közölte Papp Erzsébet, a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórház infektológiai osztályának vezetõje.

    A fõorvos tájékoztatása szerint öt betegtõl tudtak mintát küldeni vizsgálatra, háromban mutatták ki a calici vírust. A kórházba kedden hajnalba beszállított nyolc gyermek és egy felnõtt mindegyike azóta elhagyhatta a kórházat, hárman pénteken mehettek haza.

  • Az idegsejtek kijavításához adhat ötletet egy féreggén

    Chicago - Egy gén serkentésével regenerálhatók idegsejtek, legalábbis ezt mutatja az a fonálférgeken végzett amerikai tanulmány, melynek eredményét csütörtökön tették közzé a Science tudományos magazinban.

    A Utahi Egyetem kutatói fonálférgekkel végzett kísérleteikben megállapították, hogy négy gén mûködik közre a sérült idegsejtek kijavítását célzó alapvetõ folyamatban.

  • A leptin segíti a szervezet vérmérgezés elleni védelmét

    A leptin hormon, amelyet általában a testsúly szabályozásával hoznak összefüggésbe, a központi idegrendszeren belül a szepszis elleni védelemben is szerepet játszik - idézte amerikai kutatók megállapítását a ScienceDaily címû tudományos portál.

  • Pontosabbá válik a mellrákszûrés

    Pontosabbá válik a mellrákszûrés egy európai uniós finanszírozással kifejlesztett klinikai munkaállomás segítségével.

  • Õssejtekkel állították vissza patkányok petefészek-mûködését

    Õssejteket fecskendeztek be terméketlen nõstény patkányok petefészkébe egyiptomi kutatók, akik beszámolója szerint a módszerrel sikerült helyreállítani a kimerült ivarszerv mûködõképességét.

  • Jelentõsen emelkedett a szifiliszben szenvedõ betegek száma

    Az ausztriai AIDS-állomásokon újabban nem csak HIV-szûrést végeznek, hanem másfajta vizsgálatot is hirdetnek, méghozzá olyan vértesztet, amellyel megállapítható az esetleges szifiliszes fertõzés.

    Az ok: az utóbbi években jelentõsen megugrott a szifiliszes megbetegedések száma az országban. Míg 1990-ben csak 198 esetet jegyeztek fel, tavaly már 464 volt az új fertõzések száma. A pénteki osztrák sajtóban közzétett adatok szerint ráadásul az irányzat folytatódik, az idén január és augusztus között több mint 300 fertõzés fordult elõ.

  • Szerény súlycsökkentés is rendezheti a vizelettartási problémákat

    A vizelettartási problémákkal küzdõ túlsúlyos nõk tünetei gyakran javulnak, ha pár kilónyi feleslegtõl megszabadulnak - állapították meg amerikai kutatók.

  • Egészséges táplálkozás idõs korban

    Az idõs emberek egészséges táplálkozásához olyan étrendet kell összeállítani, mely figyelemmel van az életkori sajátosságokra.

  • Komoly betegség jele is lehet a horkolás

    Komoly betegség jele is lehet a horkolásA horkolás igazi rémálom lehet mind a horkoló, mind pedig az örökké kialvatlan párja számára. Egy kutatás szerint azonban nemcsak a kapcsolatokra veszélyes, hanem sokkal komolyabb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint azt eddig gondoltuk. Sajnos a horkolás nem az a dolog, amiről beszámolnánk az orvosunknak. Azonban mikor többször is felébredünk miatta, vagy már a légzésünket is zavarja, az komoly problémára utal. Legtöbbször a tartós horkolás az egyik jele az alvási apnoe-nak.

  • Az ondó veszélyt jelent a nõk szervezetére

    Az ondó veszélyes hatással van a nõi szervezetre - állítják brit tudósok.

    Az óvszer használata nélküli szex akkor a legveszélyesebb, amikor még nem diagnosztizálták a méhnyakban, illetve a petefészekben már kialakulásnak indult daganatot.

    A nõknek szorgalmazniuk kell az óvszer használatát, ha nem akarják veszélybe sodorni saját magukat. A betegség csak így kerülhetõ el.

  • Genetikai háttere is lehet a D-vitamin hiányának

    Három genetikai változást találtak kutatók, amelyek befolyásolhatják a D-vitaminhiány kockázatát, és magyarázatot adhatnak arra, hogy miért alakulhat ki megfelelõ étrend és napfény mellett is ez az állapot.

  • Fahéj - gyógynövény

    Fahéj - gyógynövényA fahéj az egyik legősibb fűszerfajta. S ahogy a neve is mutatja: egy fának (a babérfélék családjába tartozó cimetfának) a héja, azaz kérge. Ceylonban őshonos, de Ázsia, Ausztrália trópusi tájai és Dél-Amerikában is termesztik. A néhány éves facsemete törzsét lehántják, hogy a csonkokból sarjak törjenek elő. Két év elteltével ezeket a sarjakat vágják le, az ágakat ujjnyi darabokra aprítják, kérgüket tompa fakéssel lefejtik. A fahéjdarabokat egymásba fűzve úgy szárítják, mint Kalocsa környékén a paprikát. ekkor kapja bársonyos szép színét. Illatát a benne lévő illóolaj adja.

  • A fogcsikorgatás

    A legutóbbi magyarországi felmérés szerint az emberek 10-20 százaléka csikorgatja a fogát éjjelente. És ebbe a viszonylag magas számba nem azok tartoznak, akik néha, egy-egy stresszesebb idõszakban teszik, hanem akik minden áldott éjjel ezzel szórakoztatják a mellettük alvókat. Azt azonban már csak kevesen tudják, hogy milyen nagy kárt tesznek fogsorukban és állkapcsukban ezzel.

  • A gyerekek immunrendszerének erõsítése

    Az immunerõsítés lehetõségei különösen a téli és kora tavaszi idõszakban gondolkodtatják el a szülõket: hogyan is lehetne az egyik betegségbõl a másikba esõ gyermeküket jobb egészségi állapotba hozni?