2024.03.29. - Auguszta

Tanulmány: a pszichopaták agya bármi áron jutalmat keres

A kórosan erõszakos emberek agya úgy lehet huzalozva, hogy saját vagy mások életét veszélyeztetve is keresi a jutalmat - vetették fel amerikai kutatók.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A Nature Neuroscience címû szakfolyóiratban megjelent kutatás eredménye szerint egy agyi ingerületátvivõ anyag, a dopamin kulcsszerepet játszik a kórosan erõszakos viselkedés és a drogfüggés bizonyos eseteinél.

Korábbi vizsgálatok arra összpontosítottak, hogy mi hiányzik a pszichopataként jellemzett embereknél: a félelem, az empátia, valamint annak képessége, hogy normális kapcsolatokat tartsanak fenn másokkal.

A nashville-i (Tennessee állam) Vanderbilt Egyetem kutatói Joshua Buckholtz vezetésével viszont azt tanulmányozták, mibõl van túl sok ezeknél az embereknél. Ezek az impulzivitás, valamint a különleges vonzódás a kockázatvállaláshoz és a jutalom megszerzéséhez.

"A büntetésre való érzéketlenség és a félelem hiánya nem a legjobb elõjelei az erõszaknak vagy a kriminális viselkedésnek" - mondta David Zald, a tanulmány társszerzõje. Az új adatok szerint ezeknél az embereknél olyan erõs hajtóerõ jelentkezik a jutalomra, amely elborítja a kockázat vagy aggodalom érzetét. A folyamat kulcsa a dopamin lehet, amely a motivációval, büntetéssel és jutalommal kapcsolatban lévõ agyi ingerületátvivõ anyag.

A kokain, az alkohol és a nikotin is hatással van az agy dopamin egyensúlyára, de az utóbbival kapcsolatba hozható több diszfunkció is, például az autizmus, a szkizofrénia és a figyelemzavaros rendellenesség (ADHD).

A tanulmány szerzõi úgy találták, hogy egy túlreagáló, dopamin alapú jutalmazó rendszer állhat olyan viselkedések hátterében, mint az erõszakos bûntett, a visszaesés és a kábítószerekkel való visszaélés. Kutatásukban agyi képalkotó készülékkel, PET-tel (pozitron emissziós tomográfia) követték nyomon az önkéntesek agyának dopamin kibocsátását, miután egy adag amfetamint kaptak. A drog mintegy négyszeres mennyiségû dopamin felszabadulását okozta azoknak az emberek agyában, akiket elõzõleg a viselkedési skála leginkább pszichotikus végére soroltak be.

A második tesztben pénzt ígértek egy egyszerû feladat teljesítéséért az önkénteseknek. Miközben ezt végezték, agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel követték nyomon. Ebben az esetben is azt tapasztalták, hogy a skála végén lévõ emberek agyának dopaminválasza sokkal erõteljesebb volt, mint a többieké.