Tanulmány: a passzív dohányzás károsítja a gyerekek ereit

Azoknál a gyerekeknél, akik vérében passzív dohányzásra utaló jeleket találtak, az artériák falai is láthatóan vastagabbak voltak - közölték megállapításukat kedden finn kutatók. A tanulmány szerint a passzív dohányzás által okozott károsodások már a gyermekkorban elkezdõdnek és tizenéves korra mérhetõ elváltozásokat okoznak.

"Bár korábbi kutatások megállapították, hogy a passzív dohányzás felnõtteknél ártalmas lehet a véredényekre, eddig nem tudtuk, hogy ezek a jellegzetes hatások a gyerekeknél és a kamaszoknál is jelentkeznek" - tudatta közleményében Katariina Kallio kutatásvezetõ, a finnországi Turku egyetemének munkatársa.

A vizsgálat során 494, nyolc és tizenhárom év közötti gyerek vérében mérték a nikotin egyik bomlásterméke, a kotinin szintjét, amely akkor is megjelenik, ha valaki csak belélegzi a cigaretta füstjét. Ennek alapján három csoportba sorolták a gyerekeket. A késõbbiekben ultrahangos készülékkel megmérték aortájuk és nyaki verõerük falának vastagságát is.

A nyaki verõér falvastagsága 7 százalékkal, az aortáé pedig 8 százalékkal volt nagyobb azoknál a gyereknél, akik vérében a legtöbb kotinint találták azokhoz képest, akiknél a legkevesebbet mérték, vagyis az elsõ és a harmadik csoport átlaga között ekkora különbség mutatkozott. A Circulation címû szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzõi a karban lévõ verõér (a brachiális artéria) rugalmasságát is mérték, amely a szív- és érrendszeri betegségek kockázatemelkedésének szintén elfogadott jelzõje. Ennek értéke 15 százalékos különbséget mutatott az elsõ és a harmadik csoport között azok hátrányára, akiknél nagyobb kotininszintet mértek. Ugyanezen csoport tagjainál a vér koleszterinszintje is magasabb volt.

"A megállapítások azt mutatják, hogy a gyerekeket egyáltalán nem lenne szabad dohányfüstnek kitenni" - állapította meg Kallio. Becslések szerint világszerte 1 milliárd férfi és 250 millió nõ dohányzik naponta.