rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírust

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírustA koronavírust is egy denevért fogyasztó ember kapta el elsőként... terjed a hír. A félig - meddig nyers rovarok, hüllők megevése különösen veszélyes lehet. A korábbi koronavírus okozta fertőzések jelentős része denevérekből indult ki. Így volt ez a 2002-2003-as SARS-járvány esetében, és nagyon valószínű, hogy így van ez a mostani koronavírus-járványban is. De hogyan lehetnek a denevérek ilyen eszményi hordozói, állati közvetítői a később embereket is remekül fertőző kórokozóknak? Ez egyáltalán nem kézenfekvő, hiszen a denevérek kifejezetten alsóbbrendű emlősök, igen távol állnak tőlünk.

    A denevérek nem csupán a koronavírust hordozhatják. Róluk terjedt át az emberre a Marburg és rengeteg egyéb vírus is, sőt az ebolának is ideális búvóhelyet biztosítanak. Ráadásul e kórokozók többsége nem okoz tüneteket a denevérben. A kutatások fő iránya ezért az, hogy megtudjuk, miért képesek ezek az állatok gond nélkül együtt élni a világ legveszélyesebb vírusaival. Úgy tűnik, a rejtély nyitja

    eat the bat - denevért ettek, ez lehet a koronavírus forrása

    A denevérek rengeteg rovart fogyasztanak, amelyek a legkülönfélébb betegségeket terjeszthetik. Főként ez az oka annak, hogy ilyen sok vírust begyűjthetnek. A vírusfertőzés hatására a sejtek előbb-utóbb szétesnek, és a belőlük kiszabaduló DNS-darabkák az egész véráramban elterjedhetnek. Minden emlős immunrendszere érzékeny e DNS-fragmentumokra, hiszen ezek jelenléte kórokozó-fertőzésre utalhat. Ilyenkor immunreakció, végső soron pedig gyulladás alakul ki. Csakhogy a túlzott gyulladás önmagában is veszélyes lehet a gazdaszervezet életére.

    A denevérek repülése döbbenetesen sok energiát igényel. Ennek eredményeként sok sejtjük vírusfertőzés nélkül is szétesik, és a DNS darabkái kiszabadulnak. Ezért, ha minden ilyen esetben gyulladásos folyamatok indulnának be a denevér szervezetében,

    Az evolúció folyamán valószínűleg az immunrendszer kiszabadult DNS-re való érzékenysége lecsökkent. Ez azt eredményezte, hogy a denevérek képesek voltak igen jól szabályozott egyensúlyi állapotot kialakítani a vírusok elleni védekezés és a szükségtelenül gyakori gyulladások elfojtása között. A vírusok így életben maradnak bennük (ha feltételezzük, hogy a vírusok egyáltalán élnek, de ez egy másik történet), és amint átjutnak egy másik, érzékenyebb állatba, ott akár halálos betegséget is okozhatnak.

    (NYT)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A rossz házasság növeli a szívbetegségek és a depresszió kockázatát

    Házasodjunk vagy ne?!

    A feszült házasságban élõ nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki magas vérnyomás és a szívbetegségek egyéb kockázati tényezõje - közölték amerikai kutatók csütörtökön.

    A Utahi Egyetem kutatói 300-nál több, legalább húsz éve házas középkorú és idõsebb párt vontak be tanulmányukba.

    A résztvevõk kapcsolatukra, valamint mentális állapotukra vonatkozó kérdõíveket töltöttek ki, és laboratóriumi vizsgálatokon estek át.

  • Gyümölcslétõl cukorbetegség?

    Washington - Azoknak a nõknek, akik csökkenteni szeretnék a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, több zöldleveles zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk, ám tartózkodniuk kell a gyümölcslétõl - derült ki egy amerikai vizsgálatból.

    A New Orleans-i Tulane Egyetem közegészségügyi és trópusi járványtani intézetének kutatói amerikai ápolónõk 18 éves egészségügyi követéses vizsgálatának az adatait elemezték. A vizsgálatban 71 346 ápolónõ vett részt, közülük 4529-nél alakult ki 2-es típusú diabétesz.

  • Emberbõl lopott DNS-t a tripper kórokozója

    Az evolúció során nem egyszer megesik, hogy két élõlény, ha találkoznak, egymással DNS szakaszokat cserél. Olykor a teljes genomjukat is átadhatják egymásnak. Ez fõleg az alacsonyabb szervezõdésû élõlényekre vonatkozik – baktériumokra, papucsállatkákra -, ám arra még idáig igen kevés bizonyítékot találtak, hogy egy humán kórokozó a gazdaszervezetétõl, vagyis az embertõl „lopjon” DNS részleteket. Chicagoi kutatók szerint a Gonorrhea baktérium az elsõ felfedezett tolvaj, genomjában ugyanis az emberre jellemzõ DNS szekvenciát fedeztek fel.

  • A hentesárú fogyasztása rákot okozhat

    Patkánykísérletek alapján összefüggést mutatott ki a hentesárú - felvágottak, sonkák - fogyasztása és a bélrák kialakulása között egy francia kutatócsoport, amelynek tanulmányát a francia mezõgazdasági kutatóintézet (INRA) tette közzé.

    Korábbi vizsgálatok alapján is feltételezték, hogy a húsféleségek, különösen a vörös húsok fogyasztása elõsegíti a bélrák kifejlõdését, de ezt eddig nem támasztották alá megfelelõ bizonyítékok.

  • A kellemes hang nem feltétlen párosítható a tökéletes testhez

    A csábos hangú emberek teste általában szimmetrikusabb, ha közelebbrõl is megvizsgáljuk, ami azt sejteti, hogy a hallás útján szerzett tapasztalataink befolyásolják azt, amit látunk.

    "Az ember hangja jelentõs mennyiségû biológiai információt hordoz – állítja Susan Hughes a readingi Albright Fõiskola fejlõdéspszichológusa - befolyásolhatja az egyes személyek társas észlelését.” Hughes, akinek tanulmánya a Journal of Nonverbal Behavior júniusi számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy egy vonzó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája szép arcú.

  • A jó iskolai programok egészségesebbé teszik a gyerekeket

    Ha a gyerekek az iskolában kapott ételhez az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismereteket is megkapják, tanulmányi teljesítményük javul, testsúlyuk pedig csökken. Az évek óta folytatott HOPS tanulmány eredményeit az American Journal of Public Health közölte.

    A jómódú országokban mind a gyerekek, mind a felnõttek többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ezért évrõl évre növekszik az elhízottak aránya, és ez az elemi iskolákra és a munkahelyekre is igaz.

  • Lassítható az idõskori makuladegenerációról

    Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az idõskori makuladegeneráció (AMD). Világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei - hívták fel a figyelmet szemészorvosok egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Látás Hónapja és a Látás Világnapja alkalmából tartottak egy nagy szemészeti világcég támogatásával.

    Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetõk.

  • A D-vitamin hiányának pótlása elengedhetetlen az egészséges szervezetnek

    A D-vitamin hiányának pótlása elengedhetetlen az egészséges szervezetnekA D-vitamin valójában nem vitamin, hanem egy előanyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás és a sejtek működésének szabályozása. Ősztől tavaszig naponta mintegy 80 egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe különböző élelmiszerek (tej, tojás sárgája, olajos hal, gomba) segítségével, a jelenlegi ajánlás pedig ennek többszöröse, 1500-2000 NE. Nyáron más a helyzet, szervezetünk saját maga előállítja a D-vitamint a napfény hatására. Ha túl kevés napsütés éri a szervezetet, ez főleg az idős embereknél fordul elő.

  • Szklerózis multiplex és az élelmiszeripar

    A szklerózis multiplex súlyos, ideggyógyászati betegség, melynek oka még nem ismert, ezért érthetõ, hogy a szakorvosok minden úton igyekeznek a kórokozó tényezõket tisztázni. Egy nemzetközi vizsgálat során a korszerû élelmiszeripar néhány terméke gyanúba került a betegséggel kapcsolatban.

    A szklerózis multiplex fõleg a nõket támadja meg. A mozgás, a járás fokozatosan romlik, aminek oka, hogy az idegrostok borítása, szigetelése megy tönkre. A károsodás magyarázatát világszerte speciális osztályok kutatják, de egyelõre ez nem tisztázott.

  • A kábítószer-függõség rejtélyének megfejtése

    A metaanalizációs megközelítés felhasználásával a Pekingi Egyetem kutatói összeállították a kábítószer-függõség mögött meghúzódó legátfogóbb géntérképet. Azonosítottak öt molekuláris útvonalat, amely négy különbözõ, függõséget okozó drog esetében gyakori. Az írás a PLoS Computational Biology január 4-i számában jelent meg. A kábítószer-függõség világszerte súlyos gondokat okoz, kialakulásában erõteljes genetikai és környezeti tényezõk játszanak szerepet.

  • Így kerülhetjük el a megfázást

    Így kerülhetjük el a megfázástAz ősz a megfázás és a nátha időszaka. Ám ha megfogadunk néhány tanácsot elkerülhetjük ezeket a betegségeket. A megfelelő táplálkozással és az egészséges élettel egy erős immunrendszert kapunk, ami megvéd minket a betegségektől. Járjunk minél többet friss levegőn, mozogjunk, a lehetőségekhez képest kerüljük a stresszt, az alkohol- és dohánytermékeket, valamint aludjuk ki alaposan magunkat. Ha ezeket mind sikerül betartanunk, akkor már jó úton járunk afelé, hogy elkerüljük az őszi betegségeket.

  • Az epilepszia gyógyszerek fokozzák az öngyilkos gondolatok rizikóját

    A legmagasabb veszélyességi csoportba akarják átsorolni az epilepszia elleni gyógyszerek egy részét, mivel több éves kutatómunka után kiderült, hogy fokozzák az öngyilkosság és öngyilkos gondolatok rizikóját- közölte Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA).

    A vizsgálatokban szepelt egyének száma majdnem elérte a 44 ezret. Az eredmények szerint az antiepileptikumok 1,8-szeresére, vagyis csaknem duplájára növelik az öngyilkos gondolatok, próbálkozások és végrehajtott öngyilkosságok számát.

  • Az örök kérdés: mellrákot okoz-e a melltartó?

    Az örök kérdés: mellrákot okoz-e a melltartó?A médiában időről-időre szárnyra kap a hír, miszerint a melltartónak szerepe van a mellrák kialakulásában. Sokan nem tudják eldönteni, mi is az igazság. A legújabb feltevés szerint az éjszaka viselt melltartó a felelős. Száz éve Franciaországban találták fel a melltartót. A női emancipációért való küzdelem részeként a melltartó a felszabadulás egyik jelképévé vált. A ’70-es években pedig sokan megszabadultak e fehérnemű jelentette kötöttségektől is. Körülbelül ebben az időben jelentek meg az első hírek a melltartó rákkeltő hatásáról.

  • A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehet

    A magas vérnyomás az agyra is káros hatással lehetA magas vérnyomás, különösen a fej és a nyak vérellátását biztosító artériákban, a kognitív készségek hanyatlásával állhat összefüggésben - derítették ki ausztrál kutatók. A Melbourne-i Egyetem kutatói szerint azok az emberek, akik magas vérnyomással rendelkeznek központi artériáikban, köztük az aortában és a nyaki verőerekben, gyengébben teljesítenek a vizuális feldolgozást mérő tesztekben, lassabban gondolkodnak, és rosszabb a felismerési képességük. Kísérletükben a kutatók 493 húsz és nyolcvankét év közötti nemdohányzó ausztrál embert vizsgáltak.