rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A gyerekeknél természetes az empátia

  • Mások fájdalmát látva a gyerekek agya úgy reagál, mintha az velük történne, ami azt mutatja, hogy természettõl fogva hajlanak az együttérzõ viselkedésre - közölték amerikai kutatók pénteken.

    Hét és tizenkét év közötti gyerekeknek mutattak fájdalmat átélõ emberekrõl animációs felvételeket, miközben agyi aktivitásukat funkcionális mágneses rezonanciás képalkotással (fMRI) vizsgálták a Chicagói Egyetem kutatói. A képsorok között voltak balesetek, például egy nehéz golyó ráesik valaki kezére, és szándékosan okozott fájdalom, például rácsapják az autóajtót egy ember kezére.

    Ellenõrzésképpen fájdalommentes eseményekrõl is mutattak képeket a gyerekeknek.

    Az fMRI felvételek azt jelzik, hogy az agyban hol növekszik a vér átáramlása, azaz mely agyi területek aktiválódnak. A Jean Decety vezetésével végzett kísérletek során úgy találták a kutatók, hogy amikor véletlenszerû sérüléseket láttak a gyerekek, agyukban a fájdalom feldolgozásában közremûködõ agyterület aktiválódott elsõsorban.

    Decety elmondta, hogy a felnõtteknél ugyanezek a területek lépnek mûködésbe, ami nem más, mint együttérzõ, empatikus válaszreakció.

    A szándékosan okozott fájdalom látványa több agyterületet is aktivált a gyerekekben, így a szociális és morális reagálásnál általában aktívabbá váló részeket is. Ezek a fenyegetettséget mérlegelõ agyterületek - tette hozzá Decety.

    A Neuropsychologia címû szaklapban közölt tanulmány szerzõi a gyerekek közti agresszió kutatására is fel akarják használni eredményeiket.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kevesen hallanak a hallásjavító mûtétrõl - Mi a cochleáris implantáció?

    Elsõ születésnapját ünnepli a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete. Egy olyan civil szervezet, amely a siket emberek speciális csoportját képviseli Magyarországon. Õk azok, akik bonyolult mûtét és egy elektronikus szerkezet beépítése után hallóvá váltak, vagy visszanyerték elvesztett hallásukat. Csodába illõ gyógyulásukhoz azonban még messze nem ideálisak a feltételek.

    A cochleáris implantáció (CI) olyan mûtéti eljárás, amelynek segítségével teljesen siket, illetve súlyos nagyothalló emberek esetében is jelentõs hallásjavulás érhetõ el.

  • A Látás Világnapja

    Október második csütörtöke a Látás Világnapja. A megemlékezést a Lions Club kezdeményezte 1998-ban, 2000 óta az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a vakság megelõzésére alakult nemzetközi ügynökség (IAPB) Látás 2020: a látás joga jelszóval meghirdetett együttes akcióprogramjának keretében tartják meg. Az idei világnap fõ témája az öregedõ szemek egészségének megõrzése.

    A vakság és a gyengénlátás kialakulása az esetek 80 százalékában megelõzhetõ, illetve hatásosan kezelhetõ.

  • A vitamintabletták nem elõzik meg a szívbetegségeket

    Washington - Sem a C-vitamin, sem az E-vitamin nem csökkenti étrend-kiegészítõként szedve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot és a szélütést is - állítják tanulmányukban amerikai kutatók.

    A vitamin-étrendkiegészítõk hatását vizsgáló tanulmányban összesen 14 641 orvos vett részt, valamennyien ötven év fölötti férfiak, akik átlagéletkora 64 év volt. A tesztalanyok nyolc éven át C-vitamint, E-vitamint, mindkettõt vagy placebót szedtek.

  • Allergiás reakciót válthat ki az állandó mobiltelefon használat

    Allergiás reakciót válthat ki a mobiltelefonokban található nikkel azoknál, akik szinte megállás nélkül csevegnek a fülükre szorított apró készüléken - figyelmeztettek szakemberek az Amerikai Allergiás, Asztmás és Immunológiai megbetegedések Kollégiumának (ACAAI) éves találkozóján. Az allergiát a legváratlanabb dolgok, így a mobiltelefonban található nikkel, az ékszerek, a kozmetikumok, a piercingek és a tetoválások is kiválthatják. "A kézi telefonok fokozott használata miatt egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve a készülékben lévõ nikkelnek" - mondta az ACAAI tagja.

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • Béldaganatot is okozhatnak az élelmiszeriparban gyakran használt transzzsírok?

    Az élelmiszeriparban gyakran használt transzzsírok emelik a "rossz" koleszterin vérszintjét, és ezért fokozzák a szívroham kockázatát, de új vizsgálatok szerint a béldaganatok szempontjából is veszélyesek lehetnek.

    A növényi olajokból állítják elõ azokat a zsírokat, amelyek nem folynak, jól tárolhatók, a velük készített termékek pedig sokkal hosszabb ideig maradhatnak forgalomban, mint a korábban használatos zsíradékokkal sütött termékek. A transzzsírok viszont emelik a vér koleszterinszintjét, ezzel növelik koszorúérbetegség és általában az érelmeszesedés kockázatát.

  • A túlzott sõrfogyasztás növelheti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit

    A dohányzás és a szeszesitalok, különösen a sör fogyasztása növelhetik a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit.

    "Kutatásaink szerint a sör jóval károsabb a többi szeszes italnál a hasnyálmirigyrák kialakulásának szempontjából" - nyilatkozta Dr. Michelle A. Anderson, a Michigani Egyetem professzora.

    Dr. Anderson és kollegái a Hasnyálmirigyrákosok Országos Regiszterének adatait felhasználva vizsgálták a dohányzás és az alkohol szerepét a betegség kialakulásában.

  • A szívbillentyû cseréje katéter útján eredményesebb

    Az aorta, a szív bal kamrájából kiinduló fõverõér kezdeti szakaszában lévõ billentyû cseréje egyik leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, de az általában idõs betegek operációja jelentõs kockázattal jár. A mellkas mûtéti fölnyitása nélkül, az éren keresztül beültethetõ mûbillentyû alapvetõen megváltoztatta a betegeknek az ellátását. A fõverõérben lévõ billentyû az életkor elõrehaladásával nem ritkán elmeszesedik, beszûkül. Amerikai statisztikák szerint idõs korban minden száz emberbõl négy-ötnél kifejlõdik az aortabillentyû szûkülete, és mivel a társadalom az iparilag fejlett országokban öregszik, ez a kórkép mind gyakoribbá válik.

  • Az arzéntartalmú ivóvíz növelheti a 2. típusú cukorbetegség gyakoriságát?

    Az arzéntartalmú ivóvíz kis mennyiségben való fogyasztása is összefüggésben állhat a 2. típusú (cukorbetegség) diabétesz megnövekedett gyakoriságával.

    Világszerte több millió ember fogyaszt szervetlen forrásból származó arzént tartalmazó ivóvizet - állítják kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban. Az Egyesült Államokban 13 millióan isznak olyan csapvizet, amelynek szervetlen arzéntartalma meghaladja az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal által megszabott 10 mikrogramm/liter arányt.

  • Leismaniasis

    A távolsági turizmusnak, és a globális felmelegedés következtében egyre jobban kiterjedõ endémiás területnek köszönhetõen, a betegség megjelenése egyre gyakoribbá válhat az európai országokban.

    Az élõsködõ olyan élõlény, amely egy másik szervezeten vagy szervezetben él, és a létfenntartásához szükséges anyagokat részben vagy egészben ettõl a szervezettõl vonja el. A leishmaniasis, ostoros egysejtû (protozoon) által okozott kórkép. Legalább 30 Leishmania fajta van, amelyek közül 18 eredményezhet emberi megbetegedést.

  • Nincs tovább - megáll az evolúció fejlõdése?

    Több tíz éve azt gondoltuk, hogy a jövõ emberei vagy szuperintelligens gömbök, vagy pedig tévénézõ majmok szintjére csökkent humanoidok lesznek. Steve Jones genetikusprofesszor azonban félresöpri mindkét ötletet: szerinte az evolúció mögött álló tényezõk már korántsem számítanak motiváló erõnek. Egymillió év múlva ugyanúgy nézünk majd ki, mint most, írja a Daily Mail.

    Jones, a University College London genetikával foglalkozó professzora ugyanis azt állítja, a természetes szelekció és a mutációk már nem játszanak fontos szerepet életünkben.

  • A világ legkisebb 'szív-életmentõje': a beépíthetõ defibrillátor

    Kolonics György halála kapcsán az elmúlt hetekben Magyarországon nagyon sok szó esett egy orvosi mûszerrõl, a defibrillátorról, amely - ha van a tragédia helyszínén, s idõben használják - talán megmenthette volna a kenus olimpiai bajnok életét.

    Sokkal kevésbé ismert, hogy ennek a szerkezetnek van egy miniatürizált, az emberi testbe beépíthetõ változata is, az automata, behelyezhetõ defibrillátor (DAI). Ez a világ legkisebb "szív-életmentõje", a modern technológia egyik csodája.

  • A szívinfarktus utáni elsõ fél év megszabja a folytatást

    Ha legalább három kockázati tényezõt sikerül életvitelünkben jó irányba mozdítani az infarktust követõ hat hónapban, életesélyeink jelentõsen javulnak.

    A szívrohamot követõ idõszak gondjairól írt cikket a kardiológia egyik vezetõ folyóirata, a Circulation közölte.

    Az európai statisztikák tanúsága szerint földrészünkön minden második ember valamilyen szív- és érrendszeri betegség következtében fejezi be az életét.

  • A fogamzásgátló szerek jótékony hatásai

    A folyamatosan szedett fogamzásgátló tabletták hatékonyabbnak bizonyulnak a standard 28 napos születésszabályozó szereknél a petefészek mûködés gátlásában a kutatások szerint. A folyamatosan szedett tabletták emellett javítják a magatartászavarokat és a fájdalmat.

    A fogamzásgátlók folyamatos szedése hatékony lehet számos betegség kezelésében, ahol a petefészek folyamatos gátlása szükséges, például a pattanások, a hirsutizmus, a premenstruális szindróma, az endometriosis és a policisztás ovárium szindróma.