rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Súlyos következményei lehetnek a fogínygyulladásnak

  • Korral szaporodnak fogászati problémáink: ez leggyakrabban a fogíny gyulladását jelenti, ami a fogak kihullásához vezethet.

    A fogíny egészségének meghatározó szerepe van a fogak épségének megõrzésében. A szájüregben, a fogakon, foghúson megtapadó ételmaradékból származó baktériumok a fogak felszínén, illetve az ínyen lepedéket, úgynevezett plakkot képezhetnek, majd fertõzést, gyulladást okoznak. A fogínygyulladás elsõ jelei lehetnek az íny megduzzadása, vörössé, vérzékennyé válása.

    Nem csak kellemetlen, de veszélyes is!

    Amennyiben nem állítjuk meg a folyamatot (például legalább félévenkénti fogkõ-eltávolíttatással), a gyulladás idõrõl idõre visszatérhet. A fogkõben lévõ baktériumok ugyanis folyamatosan roncsolják a fogak támasztószöveteit, károsítják azok ereit, idegeit. Az ínyszövet sorvadásnak indul, lehúzódik a fognyakról, sokszor gennyes tasakok keletkeznek az íny alatt, a fogköves fogak mellett. A tasakokban egyre több kórokozó gyûlik össze, a tályogokból pedig a foggyökerek felé húzódik a gyulladás. A folyamat következtében a fogak meglazulnak, illetve kihullanak.

    A fogíny sorozatos, idültté vált gyulladása azonban nemcsak a fogak elvesztésével járhat, hanem azzal a kockázattal is, hogy az elszaporodott baktériumok gyulladásos góco(ka)t hozhatnak létre a szervezetünkben, amely(ek)nek „méreganyagai” – a véráramon keresztül – a test más részeibe is eljutnak, és ott különféle megbetegedéseket okoznak.

    Amirõl tehetünk, és amirõl nem

    A fogínyt, fogágyat érintõ fogágybetegségek kialakulásában – a helytelen száj- és fogápolási „technika” mellett – sok más tényezõ is szerepet játszhat.

    Az örökletes hajlam (például az állkapocs alakja, a szabálytalan fogállás), a rendszertelen, illetve vitaminhiányos táplálkozás, a hiányos fogazat, de a táplálék összetétele, a szájüreg mikroflóráját megváltoztató ételek gyakori fogyasztása (mint a gyakori nassolás), illetve az „elégtelen” rágás (aminek következtében a szájüreg természetes öntisztulási képessége csökken) is felelõssé tehetõ a gyulladások létrejöttéért.

    Nem eléggé köztudott, hogy ínygyulladásra hajlamosító tényezõnek számítanak – különösen nõknél – a hormonmûködés megváltozásával járó életszakaszok (például terhesség, változókor), egyes krónikus betegségek (diabétesz, anyagcsere-betegségek, allergia), illetve az immunrendszer legyengülése is, vagyis minden olyan állapot, amely megváltoztathatja a száj mikroflóráját. A szervezet a stresszes életvitelre is ínygyulladással reagálhat. A fogíny károsodásával járhat bizonyos gyógyszerek (többek között egyes epilepszia elleni szerek) rendszeres szedése is. A visszatérõ ínygyulladás lehet valamely betegség „elõjele” vagy kísérõ tünete is.

    Amikor az alapos fogmosás sem segít

    A helyes fogmosás mellett is gyorsan visszatérõ és tartósan rossz szájszag mindig valamilyen szuvasodásra vagy fogínybetegségre vezethetõ vissza.
    A saját leheleted „illatát” te magad is ellenõrizheted, mégpedig úgy, ha a két összezárt tenyeredbe leheled a levegõt, majd megszagolod.

    A kellemetlen szagú, esetleg bûzös lehelet okát – amennyiben a probléma visszatérõ, vagy már hosszabb ideje fennáll – minél elõbb érdemes kideríteni. Az elsõ utad a fogorvoshoz vezessen, hiszen akár a rossz fog, akár a fogíny krónikus gyulladása, illetve a szájban lévõ tasak is okozhat szájszagot.



    Súlyos következmények

    Az utóbbi évek tudományos vizsgálatai azt látszanak igazolni, hogy az ínygyulladásban szenvedõ 50 év felettiek mintegy negyede szívinfarktus és stroke szempontjából is veszélyeztetettebb egészséges fogínyû kortársainál.

    A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy amikor a fogínyvérzés miatt nyitott valamelyik véredényünk, a baktériumok elõtt megnyílik az út, így behatolnak a véráramba, ahol egyes kórokozók a vérlemezkékhez tapadnak, majd alvadási folyamatot idéznek elõ a vérerekben, emiatt csökken a szívbe és az agyba irányuló véráram intenzitása, ami végül szívrohamhoz vagy agyvérzéshez vezethet.

    Egyre több olyan tanulmány lát napvilágot, amely azt látszik alátámasztani, hogy a fogínygyulladást elõidézõ kórokozók „közremûködnek” az arterioszklerózis, vagyis az artériafalak keményedésével járó érelmeszesedés kialakulásban is.

    Az utóbbi évek orvosi kutatásai nyomán derült fény arra is, hogy a krónikus fogínygyulladásnak a prosztatabetegségekhez is köze lehet.

    Mivel a krónikus fogínygyulladásnak gyakori velejárója a gyulladásos tasakok képzõdése – ezek mindig fertõzõ gócként viselkednek, azaz az egészségünket veszélyeztetõ tényezõnek számítanak –, a célzott kezelés (pl. az íny alatti tisztítás, lebenyes tasakmûtét) nemcsak a fogak megmenthetõsége, hanem általános egészségünk védelme szempontjából is fontos.

    Amennyiben valamilyen krónikus betegség (cukorbaj, szív- és érrendszeri betegségek, vérzékenység, vesebaj stb.) is társul a súlyossá vált fogíny-, illetve fogágybetegséghez, a fogíny egészsége teljesen nem állítható vissza, csak lassítható a további állapotromlás.

    Ez utóbbi esetekben még indokoltabb, hogy a beteg fokozottan figyeljen a helyes és alapos száj- és fogápolására, így ugyanis elejét veheti a gyulladás kiújulásának. A további állapotromlásban a legalább félévenkénti fogorvosi kontrollnak is amelynek fontos és visszatérõ „eleme”a professzionális fogtisztítás, azaz a fogkõ eltávolítása – meghatározó szerepe van.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mennyi alvás az ideális, ami még nem hízlal?

    Aki éjjelente túl keveset, vagy túl sokat alszik, számítson rá, hogy – egy aktuális tanulmány megállapítása szerint – elhízik. Ezzel együtt automatikusan nõ a szívbetegségek, vagy diabétesz kialakulásának kockázata is.

    A Sleep címû, alváskutatással foglalkozó tudományos magazin a legfrissebb számában számol be arról a tanulmányról, amely szerint közvetlen összefüggés van az alvás ideje, a magas testtömeg-index (BMI) és az érintett hasi zsírmennyisége között.

  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyító

    A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyítóA körömvirág alkalmazása külsőleg - A körömvirág külsőleges alkalmazása főleg a sebfertőtlenítésre és a sebek elsősegély-szerű kezelésére terjed ki. Tinktúrás oldata, illetve egyszerű forrázata a sebre helyezve összehúzó hatású, így csillapítható vele a vérzés. Alkalmazása továbbá elősegíti a gyors hegesedést, megelőzve a fertőzések, gyulladások kialakulását. Számos felületi és mélyebb sérülések, betegségek közül alkalmas az aranyér, visszértágulat, fekély, ekcéma, égési sérülés, leégés, fagyási sérülés, pattanás, koszmó, ajaksömör, szemölcs, láb- és körömgomba, tyúkszem, bőrkeményedés és rovarcsípés kezelésére.

  • Új, halálos fertõzõ betegség bukkant fel

    Egy trópusi betegség tanulmányozása közben olyan új baktériumra bukkantak a perui õserdõben, amely a kialakult esetek 40 százalékáért lehet felelõs. A súlyos leptospirózis sárgaságot, veseelégtelenséget, tüdõbevérzést okoz, halálozási rátája pedig igen magas. A Science Daily értesülései szerint Joseph Vinetz, a University of California San Diego fertõzõ betegségekkel foglalkozó intézetének professzora perui kollégáival együtt végezte a kutatást, amelynek eredményeként egy új kórokozó-családot (Leptospira) fedeztek fel, amely állatokról emberekre terjedve fertõz.

  • Megtalálták a gént, amely felelõs az autizmus kialakulásáért?

    Megtalálták azt a gént az egerek és patkányok szervezetében, amely felelõs az autizmus és számos más neurológiai probléma kialakulásáért, a kutatás azonban sajnálatosan még csak az elsõ lépéseknél tart - számolt be a felfedezésrõl a Scientific American.

    Az Npas4-ként ismert gén képes lenyugtatni a túlságosan aktív idegsejteket, így a kellõ kutatások esetén megindulhat az autizmussal és egyéb idegi problémákkal kapcsolatos gyógymódok fejlesztése, nyilatkozta az újságnak Michael Greenberg.

  • Kávéfogyasztással a méhnyakrák ellen?

    Kisebb százalékban betegednek meg a méhnyakrákban azok a nõk, akik naponta több mint 3 pohár kávét isznak - állítják egy japán tanulmány szerzõi. Az egészségügyi hatóságok vizsgálata a zöld tea fogyasztásának esetében nem talált semmiféle kapcsolat a betegséggel.

    Az egészségügyi minisztérium vizsgálatában 54 ezer nõt figyeltek meg 15 éven át. A vizsgált személyek 40 és 69 éves kor közötti nõk voltak. A Japán Nemzeti Rákközpont orvosai a kutatás közben négy csoportra osztották a nõket, aszerint, hogy átlagosan mennyi kávét fogyasztottak.

  • Június a harmónia hónapja egyensúly a Föld és az Ég között

    Június a harmónia hónapja egyensúly a Föld és az Ég közöttA nyári napforduló június 21-én van, az év leghosszabb napjának ünnepe, ősi hagyományokra nyúlik vissza. A csillagászati szakterminus szerint a nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Ezt az örömnapot a keresztény kultúrkörben a Szent Iván éjjeli ünnepségekhez kötik. Azonban nem árt tudnunk, hogy ez a kereszténység felvétele előtti magyarság egyik legfontosabb ünnepe is volt a téli napfordulóval egyetemben. Ezek az ünnepek az életet, a termékenységet, és a szoláris értékek győzelmét tükrözik.

  • Van védelem a méhnyakrák ellen?

    Az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság a nõi egészségvédelem nagy lépésének értékelte és elsõként engedélyezte azt a méhnyakrák elleni oltóanyagot, amely megoldást jelenthet a világon évente 290 000 nõt érintõ betegség ellen. Az Amerikai Rák Társaság közlése szerint elkészült a humán papillomavírus (HPV) által okozott szinte valamennyi méhnyakrák-fajtának kialakulását megelõzõ oltóanyag. Az egyik amerikai gyógyszercég által kifejlesztett készítmény mûködésbe lépteti az immunrendszert a humán papilloma vírussal szemben. A szert 9 és 26 éves kor között kaphatják meg a veszélyeztetett nõk.

  • Nõi viagra antidepresszánst szedõ asszonyoknak

    A gyógyszer, amely forradalmasította sok idõsebb férfi szexuális életét, egy új tanulmány szerint segíthet olyan nõkön, akiknek antidepresszáns szedése miatt csökkent a libidójuk. Az antidepresszánsok egyik ismert mellékhatása a szexuális életre gyakorolt hatásuk.

    A Journal of the American Medical Association július 23/30-i számában megjelent tanulmányban Dr. George H. Nurnberg, az Új-Mexikói Egyetem Orvosi Karának kutatója és munkatársai 98 olyan nõt vizsgáltak, akik depresszió miatt gyógyszeres kezelésben részesültek.

  • Az állandó ülőmunka negatív hatásainak elkerülése

    Az állandó ülőmunka negatív hatásainak elkerüléseAz ülőmunkát végzők számára a nyaki fájdalom gyakori probléma, mivel a folyamatos rossz testtartás következtében az adott testrészen feszültség keletkezik. Nyaki panaszok esetén ez a fej állandó előredőléséből és lehajtásából származik, ami izommerevséghez, kötöttséghez vezethet. A helytelen testtartás továbbá sokszor gyulladt csomókat – triggerpontokat – eredményez, melyek nyomhatják a környező idegeket, így a fájdalom kisugározhat más részekre is. Éppen ezért ilyenkor sokszor a nyak fájdalmán kívül fej-, váll-, hátpanaszok is jelentkeznek.

  • Megtalálták az örökletes kopaszodás okát

    Amerikai kutatók megtalálták a jellemzõen férfiaknál elõforduló örökletes hajhullás okát: az érintettek fejbõrében lévõ õssejtek nem fejlõdnek tovább, ennek következményeként pedig a hajtüszõsejtek utánpótlás nélkül maradnak, a hajnövekedés abbamarad. A Pennsylvaniai Egyetem bõrgyógyásza, George Cotsarelis és csapata is meglepõdött a vizsgálat eredményén. Eredetileg arra számítottak, hogy a kopaszok hajtüszõiben kevesebb õssejt van, és emiatt nem nõ a hajuk - ezzel szemben kiderült, hogy az õssejtek száma nem is érintett, csupán a továbbfejlõdésük.

  • A sok kávéfogyasztás negatív irányban hathat a nõk mellméretére?

    Svéd kutatók szerint napi három csésze kávé elfogyasztása negatív irányban hathat a nõk mellméretére. Ez valószínûleg több nõnek bánat, mint öröm, õket azonban vigasztalhatja az a tény, hogy a koffein csökkenheti a mellrák rizikóját.

    Közel háromszáz nõ esetében vizsgálták a svédországi Lund Egyetem kutatói a mellméret és a kávéfogyasztás összefüggését. Az eredmények szerint naponta három csésze kávé elfogyasztása már elég lehet ahhoz, hogy a mell zsugorodásnak induljon, a hatás pedig minden egyes további csésze itallal nõ.

  • A mértékletes kávéfogyasztás jót tesz a szívnek

    Egy friss kutatásból kiderült, hogy a mértékletes, napi kávéfogyasztás bizonyos fokig jót tehet a szívnek. Elizabeth Mostofsky, a Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás valójában védõhatást gyakorolhat. A szakértõ azt állítja, számos tényezõ létezik, amelyek növelhetik a szívelégtelenség kockázatát, de a kávé valószínûleg nem tartozik ezek közé.A szakértõk öt széleskörû svédországi és finnországi kutatást elemeztek, amelyeket 2001 és 2011 között készítettek.

  • A diétás, szénsavas üdítõk megnövelik a szívroham kialakulásának esélyét

    A cukormentes, szénsavas üdítõktõl karcsúbb lehet derekunk, azonban azok, akik minden nap ezt isszák, nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, vagy stroke-ot egy új amerikai tanulmány szerint.

    A kutatók arra jöttek rá, hogy az idõsebb felnõttek, akik minden nap ilyen italokat ittak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot. A kutatás arról nem számolt be, hogy a cukormentes, de nem szénsavas üdítõknek is hasonló hatásuk volna-e. A kutatócsapat 2,564, 69 éves vagy annál idõsebb new york-i felnõttet követett nyomon.

  • Az arzéntartalmú ivóvíz növelheti a 2. típusú cukorbetegség gyakoriságát?

    Az arzéntartalmú ivóvíz kis mennyiségben való fogyasztása is összefüggésben állhat a 2. típusú (cukorbetegség) diabétesz megnövekedett gyakoriságával.

    Világszerte több millió ember fogyaszt szervetlen forrásból származó arzént tartalmazó ivóvizet - állítják kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) folyóiratban. Az Egyesült Államokban 13 millióan isznak olyan csapvizet, amelynek szervetlen arzéntartalma meghaladja az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal által megszabott 10 mikrogramm/liter arányt.