rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A mértékletes kávéfogyasztás jót tesz a szívnek

  • Egy friss kutatásból kiderült, hogy a mértékletes, napi kávéfogyasztás bizonyos fokig jót tehet a szívnek. Elizabeth Mostofsky, a Harvardi Egyetem Orvostudományi Karának kutatója szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a mértékletes kávéfogyasztás valójában védõhatást gyakorolhat. A szakértõ azt állítja, számos tényezõ létezik, amelyek növelhetik a szívelégtelenség kockázatát, de a kávé valószínûleg nem tartozik ezek közé.A szakértõk öt széleskörû svédországi és finnországi kutatást elemeztek, amelyeket 2001 és 2011 között készítettek.

    A kutatásokban 140 220 személyt vizsgáltak, akik közül 6 522 szenvedett szívelégtelenségben. Az eredmények alapján az derült ki, hogy kettõ 2 deciliteres jellegzetes amerikai kávé (ami négy észak-európai adagnak felel meg) a kockázat 11 százalékos csökkentésével segít megelõzni a szívelégtelenséget. Ennél több kávé fogyasztása azonban már megnövelheti a szívpanaszok kialakulásának valószínûségét.

    Már számos korábbi kutatás is kimutatta a kávé jótékony hatását bizonyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a Parkinson-kór, a májrák és a májzsugor ellen. A szakértõk továbbra is azt javasolják, hogy a terhes nõk, a vérnyomás- vagy vércukorszabályozási problémával küzdõ betegek és azok, akik szívdobogásérzést vagy szorongásérzést tapasztalnak, egyáltalán ne, vagy csak kevés kávét igyanak. Az új kutatás készítõi szerint azonban az emberek többsége nyugodtan élvezheti a kávézás örömét - persze mértékkel.


    A szívvédõ hatás okait nem ismerjük pontosan, de Mostofsky szerint a rendszeres kávéfogyasztókban tolerancia alakul ki a koffeinnel szemben, ami azt jelentheti, hogy kevésbé érzékelik hatását. Ez pedig csökkentheti bennük a magas vérnyomás kockázatát. Az is elképzelhetõ, hogy az italban lévõ antioxidánsok védik a sejteket a károsodás ellen.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Valóban érzékenyebb a vakok orra?

    Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínûleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata. Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tûnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményû, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.

  • Lassítható az idõskori makuladegenerációról

    Az iparilag fejlett országokban a 65 év felettiek leggyakoribb szembetegsége az idõskori makuladegeneráció (AMD). Világszerte 150 millió embert érint, a 65 év feletti európai lakosok több mint felénél kimutathatók a betegség tünetei - hívták fel a figyelmet szemészorvosok egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, amelyet a Látás Hónapja és a Látás Világnapja alkalmából tartottak egy nagy szemészeti világcég támogatásával.

    Az AMD korai tünetei szemészeti vizsgálattal már akár 40 év körül is fellelhetõk.

  • Csöndbe zárt világban élõk

    A csend világába zártak világnapját éppen fél évszázad óta tartják meg minden évben, szeptember 28-án.

    A hallássérülteket szövetségük ügyvezetõ igazgatója szerint a jelnyelv formálja közösséggé, ezért elsõsorban e sajátos nyelv elismeréséért küzdenek, esélyegyenlõségük kiegészítõjeként. A társadalomtól pedig azt várják el, hogy ne betegként, integrálandó személyekként, hanem munkára, alkotásra kész és alkalmas társakként fogadják el õket.

  • Csontjainkban rejtõzik a cukorbetegség?

    Csontjaink nem csupán testünk vázát képezik, fontos szerepük van az anyagcserében is. A szakértõk szerint ennek a fölismerésnek a jövõben a cukorbetegség kezelésének új gyógyszereit is köszönhetjük.

    Gerard Karsenty és munkatársai évek óta foglalkoznak a csontszövet és az anyagcsere viszonyok összefüggéseivel. Új vizsgálataik eredményei azt jelzik, hogy csontjaink nem egyszerûen azt a vázat jelentik, mellyel állni tudunk, hanem a vércukor szabályozás fontos részei.

  • A gyermekkori fejfájás okai

    A gyermekkori fejfájás okaiA gyerekkori fejfájás hátterében számos ok állhat. Lehet éhség, kialvatlanság, stressz, lehet fülgyulladás, láz, agyhártyagyulladás, fejsérülés, vérszegénység, egyes gyógyszerek is fejfájást provokálhatnak stb. Egyszerű vírusfertőzés is indulhat fejfájással. A túl sok levegőtlen szobában eltöltött idő, túl sok számítógépezés, TV nézés is megfájdíthatja gyermekünk fejét. A gyakran visszatérő fejfájás okának azonban érdemes utánajárnunk. Ezek hátterében általában nem idegrendszeri betegségek állnak.

  • Agyi katasztrófa után még órákig van segítség, ha...

    Heidelberg - Agyi katasztrófa után megfelelõ osztályra történõ beszállítással és korszerû gyógyszeres kezeléssel még órákon át jó esély van arra, hogy a beteg a rosszullétet túlélje és állapota rendezõdjön. A nemzetközi ECASS III. vizsgálat eredményeit a világ elsõ számú orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Az iparilag fejlett országokban az agyi katasztrófák a halálozási statisztika harmadik helyén állnak. Magyarországon az utóbbi években átlag 18.000 ember halt meg ilyen okból minden esztendõben.

  • C-vitamin tablettától rosszul látnak a nõk?

    Állatkísérletes megfigyelések arra utaltak, hogy a nagy adagban szedett C-vitamin fokozza a szürkehályog kialakulását, de a legújabb vizsgálatok tanúsága szerint ez a korosodó hölgyek szemére is vonatkozik. Svéd kutatók adatait az American Journal of Clinical Nutrition közölte. A C-vitamin egyik legnépszerûbb táplálékkiegészítõ, melynek folyamatos szedését szinte minden kóros állapot gyógyítására ajánlanak. Az utóbbi években viszont több nagy vizsgálat arra utalt, hogy ez legfeljebb akkor igaz, ha valamilyen, súlyos betegség miatt valakinek C-vitamin hiánya van.

  • Kókuszolajjal a fogszuvasodás ellen

    A fogszuvasodás (régebbi nevén: fogszú, latinul caries dentium, caries „szuvasodás, rothadás”) egy idült folyamat, amely a fogak keményszöveteinek a roncsolódásával jár és a felszínrõl a fogbél (pulpa) felé halad. Ez az elváltozás eleinte egy visszafordítható folyamat, amely az idõ elteltével tovább terjedhet, egy visszafordíthatatlan destrukciót elõidézve, amely gyakran fájdalommal, gyulladással, a fognak az elvesztésével és a legsúlyosabb esetben akár halállal is járhat. Ép fogágynál (parodontium), ahol a fogíny (gingiva) még nem húzódott vissza (tehát a klinikai korona egyenlõ az anatómiai koronával), inkább zománccaries jelentkezik.

  • Szemünk gyógyítói nem képesek csodatételre

    Úgy vigyázz rá, akár a szemed fényére!- hangzik a figyelmeztetés, ha értékes dolog megõrzését várjuk el a megszólítottól. Megfogadjuk-e az intelmet akkor is, amikor éppen látószervünk megóvásáról van szó? A kérdés aktualitását nem csak a vele összefüggõ két jeles októberi nap - a Látás Világnapja (október 11.) és A fehér bot napja (október 15.) - adta, hanem az is, hogy a nemzetközi Vision program keretében ez idõ tájt összegzik a szakemberek azokat a legújabb tudományos eredményeket, melyek szemünk épségének, látásunk megõrzésének érdekében születtek.

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumra

    Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumraA testünk egészét behálózó idegrendszer megfelelő működéséhez a szervezetünknek többek között kalciumra van szüksége, amelynek az idegek közötti jelek továbbításában van szerepe. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel esetén ez a folyamat észrevétlen marad, ám aki kalciumhiányban szenved, olyan fizikai tüneteket is tapasztalhat, mint az izomgörcs, amelynek az idegek túlérzékenysége az oka. Ugyanakkor túlzott fogyasztása sem ajánlott, mivel az idegek érzéketlenebbé válnak tőle, ami az izmok merevségében és keménységében mutatkozik meg.

  • A rövid alvásidõk és a túlsúlyosság kapcsolata a krónikus betegeknél

    A december 15-i Journal of Clinical Sleep Medicine-ben (JCSM) publikált tanulmány a rövid alvásidõ és a túlsúlyosság kapcsolatát mutatja ki a krónikus betegeknél. A tanulmányba 200 pácienst vontak be, hogy meghatározzák alvási szokásaikat, életmódjuk jellemzõit és orvosi diagnózisukat. Az eredmények szerint, azoknál az alanyoknál, akiknél az alvási idõ alacsonyabb volt (kevesebb mint 7 óra) jelentõsen megnõtt a túlsúlyosság esélye, a testtömeg index szerint, mint a másik csoportnál, ahol az alvásidõ 8 óra volt. A túlsúlyosság és az alvás kapcsolata a nõknél egy „U” alakú ábrával szemléltethetõ, miszerint, azoknál a nõknél, akiknél alacsony vagy magas volt az alvásidõ, nagyobb volt a túlsúlyosság valószínûsége is.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • A torokfájás oka lehet a gyermekkori reflux is

    Gyermekeknél a reflux abban különbözik a felnõttekétõl, hogy nem tapasztalnak tipikus gyomorégési tüneteket illetve mellkasi fájdalmat. Ezek helyett általában torokfájás és gégegyulladás a leggyakoribb reflux panasz a gyermekeknél. Mindez a gyomorsavnak a torok hátsó részén kiváltott irritációjából fakad. A GERD további gyakori tünetei gyerekeknél az ismételt hányás, köhögés és egyéb légúti problémák, mint például a zihálás. A gyerekek gyakran panaszkodnak rekedtségre. A gyermeknek nyelési nehézségei lehetnek, egyrészt a reflux okozta nyelõcsõ görcs miatt, másrészt a krónikus reflux okozta nyelõcsõ szûkület miatt.