Általános vélekedés, hogy a fiatalok könnyebben és gyorsabban tanulnak, mint az életük delénél tartók vagy azon már túl is lépõk.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Közismert, hogy az idõsödéssel sokaknál jelentkezik a felejtés, a demencia, az Alzheimer-kór, de a többségnek épen marad a tanulóképessége és készsége.
A Harvard-egyetem pszichológus kutatója, Shelley H. Carson ennek igazolására fõiskolai hallgatóival és hatvan évnél idõsebb felnõttekkel érdekes igazoló kísérletet végzett. Többoldalas szöveget kellett gyorsan végigolvasniuk és felismerni a sorok közé becsempészett, a mondanivalóhoz nem tartozó kakukktojás-szavakat. Azután azokat ki kellett onnan gyûjteniük és a helyükre egy, a szöveget helyessé kiegészítõt beilleszteniük. Végül meg kellett határozniuk, hogy az idegen szavak milyen okból kerülhettek oda.
A végigolvasással és a hibás, nem odavaló szavak kijelölésével a fõiskolai hallgatók jóval hamarabb végeztek. Ám az oda való újak kitalálásában és beillesztésében, majd a kiemeltek odakerülése okának kiagyalásában az idõsebbek voltak gyorsabbak. Olyannyira, hogy a teljes feladatot végül is jóval hamarabb oldották meg.
Az ok: az idõsek már ismert és tárolt szókincse és a tárgykörökre vonatkozó ismerete természetesen jóval gazdagabb, mint az ismereteket csak most tanuló, gyakorlatban még kevéssé alkalmazó fiataloké. Carson professzor - a különösen gyengén teljesítõ fiatalokat alaposabban vizsgálva - kiderítette, hogy a homloki agykéregüket, a cortexüket korábban valamilyen külsõ ok, például baleseti sérülés, vagy betegség károsította.
A torontói egyetem (Kanada) pszichológus professzora, Lynn Hasher tapasztalatai is hasonlóak. Szerinte az idõsebbek bizonyos tennivalókra vonatkozó utasításokat a fiataloknál lassabban értenek meg, ám a "parancs" helyesen végrehajtásának módját - emlékezve hasonló megoldást kívánó korábbi eseteikre - nemcsak gyorsabban, hanem célszerûbben is határozták meg. Az ok egyszerû: az idõsebbek életük során rengeteg adatot, tennivalót ismertek meg és a memóriájukból azokat "hívták elõ" segítségül. Egy idegen lakásban például a fiatalok gyorsan eligazodnak, ám az ott már többször járt idõsebb persze, hogy gyorsabban találja meg mosdót. Ez a megszerzett tudásuk, ismeretük elõny a frissességük révén újat gyorsan tanuló fiatalokkal szemben.
A michigani egyetem kutató pszichológus-professzora, Jacqui Smith szerint viszont nem kell sokat kertelni: az egészséges idõsebbek tapasztaltabbak, ezért egyszerûen okosabbak. Közöttük pedig akadnak rendkívül jó memóriájú, mindenre emlékezõ, mindent tudó, gyorsan gondolkodó és döntõ egyedek, akikkel a még jóval kevesebb ismeretet összegyûjtött fiatalok természetesen nem versenyezhetnek. Nem véletlen, hogy az õskori elõdeink védték és tisztelték a tapasztalt öregjeiket.
A kutatások eredménye nyomós érv a napjainkban divattá lett jelszó, az életfogytig tanulás mellett. Az összefoglaló szakkönyvben azonban kiemelik, hogy kivételt képez a számítógép-kezelés, amelyben a tinédzsereknek óriási elõnye, hogy õk már kisgyermek korukban is elektronikai szerkezetekkel játszva sajátították el a komputerkezelés alapjait. A számítástechnikával csak élemedett korban ismerkedõ felnõtteknek viszont egy, a korábbi ismereteikre semmiben sem hasonlító szerkezettel és annak kezelésével kell megbirkózniuk.
Szûcs József