Az erõsen szennyezett levegõ fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok egybehangzóan bizonyították ezt a milliók életét veszélyeztetõ összefüggést.
A szennyezett levegõtõl sokan köhögnek, vannak, akiknek idült hörghurutot, gyerekeknek asztmás rohamot okoz - ehhez a légzõszervi bûnlajstromhoz a szívrohamok kockázatának növekedése is csatlakozik.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A vizsgálat 1999-ben, a Ruhr vidéken indult, ahol 4814, önként jelentkezõ, egészséges felnõtt alapos orvosi megfigyelését kezdték el, és folytatják jelenleg is. A kutatás már eddig is több, fontos eredménnyel gazdagította a szívgyógyászati megelõzés témakörét, és most azokat az összefüggéseket dolgozták fel, amelyek az autóközlekedés mértéke és az út közelében lakó emberek érelmeszesedésének elõrehaladása között jelentek meg.
Az elemzések bizonyították, hogy az erõsen szennyezett levegõben élõk nyaki ereinek fala korábban válik kórosan vastaggá, mint a jó levegõjû környezetben élõ embereké.
Párhuzamos amerikai tanulmányukban Nino Kuenzil és munkatársai kimutatták, hogy Los Angeles egyik autópályája mentén lakók ütõereinek fala mintegy kétszer gyorsabban vastagodik, vagyis meszesedik, ha 100 méteren belül, közvetlenül az út mellett laknak, mint ha lakhelyük ugyanabban a kerületben, de az úttól távolabb van. A két csoport közötti különbség egyértelmûen arányos volt az autóforgalom okozta légszennyezõdés közötti eltérés mértékével.
Utaltak arra a négy éven át zajló felmérésre is, amely New York belvárosában vetette össze a hirtelen szívhalálban elhunyt lakosok halálának idõpontját és az adott napon mért légszennyezettségi adatokat. Ott is az derült ki, hogy a levegõben lebegõ parányi szennyezõ részecskék koncentrációjától függ, hányan vesztik életüket hirtelen szívhalállal az adott a napon.