rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Szívinfarktus után már egy hétig sem kell kórházban feküdni

  • Aligha van súlyos betegség, melynek heveny idõszakára vonatkozólag olyan mértékben sikerült csökkenteni a kötelezõ kórházi kezelés idõtartamát, mint a szívinfarktus. Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy az ápolási idõtartam rövidülése befolyásolja-e az infarktus utáni szövõdmények gyakoriságát vagy a betegek életkilátásait. Jane S. Saczynsky és munkatársai azt tekintették át, hogy az utolsó évtizedekben az infarktust elszenvedõ betegek mind rövidebb kórházi ápolása változtatott-e a betegek esetleges kórházi újrafelvételi esélye vagy az infarktus ismétlõdése szempontjából.

    Vizsgálatuk szerint 1995-2005 között az amerikai betegek kórházi ápolása átlag 7,2 napról öt napra csökkent infarktust követõen. A fiatalabbak, a szövõdménynélküliek még ennél is rövidebb ideig maradtak az intézetben. Egy éven belül sem a kórházi újrafelvétel, sem a halálozás nem növekedett a rövidebb ideig tartó kórházi ápolás esetén - írták a szakemberek az American Journal of Medicine címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    Ha valamelyik koszorúér hirtelen elzáródik, az általa ellátott szívizomzat elhal, létrejön az infarktus, ami súlyos, szerencsétlen esetben halálhoz vezetõ állapot. Két orosz orvos 1910-ben közölte elõszõr a kórképet, amelyet egy amerikai 1912-ben ugyancsak leírt, igaz, az orosz eredetit német fordítás alapján idézte.

    Ma már mindenki csak az amerikai cikket ismeri, de a lényeg az, hogy a mai felnõtt halálozás leggyakoribb oka világszerte az így bekövetkezõ szívhalál. Ha az elzáródott ér szomszédságában lévõ többi koszorúér átveszi a vérellátás feladatát, az elhalt szívizomterület elhegesedik, és az élet a szívnek azon a részén - ha gyengébb teljesítménnyel is, de - megy tovább.

    Valaha az orvosok úgy vélték, hogy a hegszövet teljes kialakulásáig, egy-két hónapig a szívet maximálisan kímélni kell. Emiatt az infarktusos beteget szigorú ágynyugalomra ítélték, 4-6 hétig fektették, még mozognia sem lehetett, ami nagyobb szenvedés volt, mint az infarktus okozta hamar megszûnõ fájdalom.

    A múlt század ötvenes éveiben óriási változást jelentett az ágyfogság helyett a karosszékes kezelés, majd egy hónappal az infarktus után ötperces séta engedélyezése. Néhány évvel késõbb már csak két hétig kényszerítették a betegeket ágynyugalomra és ilyen sokáig ma már a kórházban sem tartózkodik a beteg infarktus után.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.

  • A szívroham jelei másabbak nõknél mint férfiaknál

    Szúrás, fájdalom a karokban és a mellkasban, émelygés, nyirkos és hideg bõr - a nõknél ezek mind a szívroham elõrejelzõi lehetnek.

    A szakember kifejtette, hogy szívroham esetén minden perc számít, hiszen minél tovább marad oxigén nélkül a szív, annál több károsodás éri a szívizomzatot.

    A szívroham akkor következik be, ha a véráram, amely oxigént szállít a szívizomba, valami miatt nagyon lecsökken vagy teljesen elzáródik az útja.

  • Felügyelet mellett hasznos lehet a heroin a leszokásban

    Hasznosabb lehet a leszokásban a metadonnál a heroin - erre utal, hogy olyan függõk, akik felügyelet mellett heroint kaptak segítségül, jobb eredményeket értek el, mint azok, akiket metadonnal kezeltek.Brit szakemberek 127 részvevõvel végezték kutatásukat, az alanyok korábban sikertelenül próbáltak megszabadulni kábítószer-függõségüktõl - derült ki a frissen közölt tanulmányból.

    A kutatók injekció útján beadott heroinnal vagy metadonnal kezelték a függõket.

  • A sószegény diéta károsan hat a szívre?

    Egy újabb kutatás eredményei szerint a sószegény diéta rosszabb hatással is lehet a szívre, mintha többet fogyasztanánk.

    A Journal of General Internal Medicine online számában megjelent cikk nem erõsíti meg az állítást, hogy az alacsony sótartalmú diéta önmagában rossz hatással van a szívre, viszont azok, akik a legkevesebb sót fogyasztják, a legnagyobb arányban szenvednek szívbetegségekben. Tehát nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy az alacsony sótartalmú diéta ártalmatlan.

  • Az epilepszia gyógyszerek fokozzák az öngyilkos gondolatok rizikóját

    A legmagasabb veszélyességi csoportba akarják átsorolni az epilepszia elleni gyógyszerek egy részét, mivel több éves kutatómunka után kiderült, hogy fokozzák az öngyilkosság és öngyilkos gondolatok rizikóját- közölte Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA).

    A vizsgálatokban szepelt egyének száma majdnem elérte a 44 ezret. Az eredmények szerint az antiepileptikumok 1,8-szeresére, vagyis csaknem duplájára növelik az öngyilkos gondolatok, próbálkozások és végrehajtott öngyilkosságok számát.

  • A H1N1 vakcina a spanyolnátha vírusa ellen is védte az egereket

    Védettek lehetnek a spanyolnátha vírusa ellen is azok az emberek, akiket beoltottak a H1N1 influenza ellen - közölték kedden amerikai kutatók. A New York-i Mount Sinai orvostudományi intézet szakemberei az 1918-ban 50-100 millió áldozatot követelt spanyolnátha vírusa ellen is hatékonynak találták a 2009-es H1N1 influenza elleni vakcinát egérkísérleteikben.

    Attól nem tartanak a kutatók, hogy a spanyolnátha vírusa természetes módon visszatér, ám az nem zárható ki, hogy valaki biológiai fegyverként felhasználja az izolált vírustörzset.

  • Az egészséges szöveteken keresztül is bejuthat a HIV-vírus a szervezetbe

    Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a HIV-vírus, akárcsak a herpesz kórokozója, a bõr vagy a nyálkahártya sérüléseit célozza meg, hogy bejusson a szervezetbe, s megszállja az immunrendszer sejtjeit. Sokan úgy vélték, hogy a hüvely egészséges nyálkahártyája a vírus számára áthatolhatatlan akadályt jelent.

    "Tudomásul kell venni, hogy sérülékeny az egészséges bõr és nyálkahártya" - hangsúlyozta a chicagói Northwestern Egyetem kutatója, aki eredményeirõl az Amerikai Sejtbiológiai Társaság San Franciscó-i kongresszusán számolt be.

  • A jó iskolai programok egészségesebbé teszik a gyerekeket

    Ha a gyerekek az iskolában kapott ételhez az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismereteket is megkapják, tanulmányi teljesítményük javul, testsúlyuk pedig csökken. Az évek óta folytatott HOPS tanulmány eredményeit az American Journal of Public Health közölte.

    A jómódú országokban mind a gyerekek, mind a felnõttek többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ezért évrõl évre növekszik az elhízottak aránya, és ez az elemi iskolákra és a munkahelyekre is igaz.

  • Ötvenévesen állítanák meg a test öregedését

    Kell ez nekünk?!

    Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.

    A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.

  • Ritka betegségek debreceni tanszéke

    Legionellózis, ornitózis, Q-láz - többek között e ritka betegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Ritka Betegségek Tanszéke. Számos ritka betegség felderítésénél az orvosnak szinte úgy kell dolgoznia, mint egy rendõrségi nyomozónak.

    Sok fejtörést okozott Pfliegler György tanszékvezetõnek és munkatársainak egy férfi, akinek nyakán csúnya gyulladások voltak.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.

  • A futás a hosszú élet titka?

    Fussunk az életért!

    Washington - Egy futóklub középkorú tagjainak húsz éven át tartó követéses vizsgálata azt mutatja, hogy a futás számos idõskori betegség kockázatát csökkenti - közlik tanulmányukban kaliforniai kutatók.

    A futás csökkentette a szívinfarktus, a rák és a neurológiai megbetegedések elõfordulási arányát is - írja Eliza Chakravarty és kutatócsoportja az Archives of Internal Medicine címû szakfolyóirat hétfõi számában.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Csonterõsítõnek fogyasszunk bogyós gyümölcsöket

    A feketeáfonya rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami általánosságban nézve is egészséges és most egy új tanulmány szerint segíthet a csontokat is erõsíteni.

    Egy tanulmányban, ahol kölyök patkányokat, olyan táppal etettek, ami 10% mélyfagyasztott feketeáfonya port tartalmazott megmutatta, hogy azok a kölyök patkányok, akik ezt a keveréket ették erõssebb csontozatot alakítottak ki, mint azok, akik nem ilyen tápot kaptak.

    Az eper pedig a vér antioxidáns kapacitását növeli.