rss
  • Javult a magas vérnyomás földerítése és ellátása

  • Több évtizedes szûrõvizsgálati programok, médiakampányok és szakorvosi erõfeszítések után az Egyesült Államokban mérhetõen javult a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség, a magas vérnyomás diagnosztikája és kezelése. A szívgyógyászok régóta mondják, hogy a magas vérnyomással kapcsolatos helyzet világszerte a felezési szabálynak felel meg: a magas vérnyomású emberek fele tudja, hogy vérnyomása kórosan emelkedett, az így kiszûrt betegeknek fele kap kezelést és a kezeltek fele szedi úgy a gyógyszereket, hogy a vérnyomása megfelelõ értékre csökkenjen.

    Az egészségügyi adatokkal foglalkozó amerikai hatóságok 1971-ben indították el azt a programot, mely a népesség ilyen értelmû állapotát folyamatosan követi. Az életmódra vonatkozó ismereteket kérdõívek útján gyûjtik össze, az egészségre és a testi állapotra vonatkozó adatokat is mérések útján rögzítik. Most az utóbbi évtizedre vonatkozó egészségügyi helyzetet hozták nyilvánosságra.

    Mint kiderült, a magas vérnyomás elõfordulási gyakorisága ebben az idõszakban értékelhetõen nem változott, 30 százalék maradt, mind a nõk, mind a férfiak körében. Jelentõsen javult viszont az, hogy sokkal több embernek mérik meg rendszeresen a vérnyomását, így hamarabb megtalálják a betegeket és sokkal többen kapnak ennek megfelelõen kezelést, mint korábban bármikor.

    Igen sokféle hatásos gyógyszer került forgalomba, az agyi katasztrófa és a szívinfarktus gyakorisága mérhetõen csökkent az Egyesült Államokban. Az új statisztikák szerint a magas vérnyomású embereknek már 80,6 százaléka tisztában van azzal, hogy kezelést igénylõ beteg. Korábban, 1999-2000 idõszakában ez csak 69,6 százalék volt. Ez a sokféle területrõl származó amerikaiak körében általában érvényes volt, kivéve a mexikói eredetû amerikaiakat.

    A normális értékre csökkentett vérnyomás a kezelt betegek felében stabilnak bizonyult, ami tíz esztendeje csak 30,3 százalékra volt igaz. Ez fontos eredmény, de azt jelenti, hogy a magas vérnyomású, általában gyógyszert szedõ betegeknek a fele továbbra is fokozottan veszélyeztetett szélütés és szívinfarktus szempontjából. "Jó hírek, de még mindig sok a tennivaló" - foglalta össze a jelentést Thomas Giles professzor.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • Túl kevés a szexuális ismerete a veszélyeztetett korú magyar fiataloknak

    Túl keveset tudnak a szexualitásról, a nemi úton terjedõ betegségekrõl és ezek megelõzésérõl a magyar fiatalok - derült ki az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) szerdán bemutatott kutatásából.

    A felmérést az intézet az Egészségügyi Minisztérium támogatásával végezte a 14-16 éves diákok szexualitással kapcsolatos ismereteirõl, attitûdjeirõl és viselkedésérõl. 1300 nyolcadik osztályos, 1986 tízedik évfolyamos diákot és 846 pedagógust kérdeztek meg a témában.

  • A cápavér hatásos lehet a rák elleni küzdelemben?

    A cápavérben lévõ ellenanyagok hatásosak lehetnek a rák elleni küzdelemben - közölték ausztrál kutatók. A cápák immunrendszere hasonlít az emberéhez, ám a cápák vérében lévõ, betolakodókkal szembeszálló molekulák, a cápa-antitestek sokkal rugalmasabbak.

    A kutatók úgy vélik, ezt a tulajdonságot a rák elleni harcban is fel lehetne használni. Akár a gyógyszerek új nemzedékét is kifejleszthetik erre alapozva. A cápa-antitestek ellenállnak a magas hõmérsékletnek, valamint a szélsõségesen savas és lúgos közegnek is.

  • Agyi katasztrófa után még két napig is van remény a kezelésre

    Noha a nemzetközi terápiás irányelvek hangsúlyozzák, hogy szélütés után a legkorszerûbb kezelés eredményei is csak akkor hatásosak, ha a beteget egy órán belül ellátják, egy új kezelési módszer - melyet a Brain legújabb száma ismertet - arról számol be, hogy bizonyos gyógyszeres és környezeti beavatkozásokkal még akár 48 óráig is van esély a javulásra.

    A hagyományos 60 perces idõhatárt az Egyesült Államokban a különleges szállítással megszervezett központokban is csak a betegek tíz százaléka esetén sikerül elérni.

  • Az epilepszia gyógyszerek fokozzák az öngyilkos gondolatok rizikóját

    A legmagasabb veszélyességi csoportba akarják átsorolni az epilepszia elleni gyógyszerek egy részét, mivel több éves kutatómunka után kiderült, hogy fokozzák az öngyilkosság és öngyilkos gondolatok rizikóját- közölte Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA).

    A vizsgálatokban szepelt egyének száma majdnem elérte a 44 ezret. Az eredmények szerint az antiepileptikumok 1,8-szeresére, vagyis csaknem duplájára növelik az öngyilkos gondolatok, próbálkozások és végrehajtott öngyilkosságok számát.

  • A sok kávéfogyasztás negatív irányban hathat a nõk mellméretére?

    Svéd kutatók szerint napi három csésze kávé elfogyasztása negatív irányban hathat a nõk mellméretére. Ez valószínûleg több nõnek bánat, mint öröm, õket azonban vigasztalhatja az a tény, hogy a koffein csökkenheti a mellrák rizikóját.

    Közel háromszáz nõ esetében vizsgálták a svédországi Lund Egyetem kutatói a mellméret és a kávéfogyasztás összefüggését. Az eredmények szerint naponta három csésze kávé elfogyasztása már elég lehet ahhoz, hogy a mell zsugorodásnak induljon, a hatás pedig minden egyes további csésze itallal nõ.

  • A hajfestés növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának kockázatát?

    A sok ivás és a dohányzás mellett a hajfestés is jelentõsen növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának kockázatát. Ennek tudatában jelentõsen csökkenthetõ a rizikó.

    A hólyagrák a negyedik leggyakoribb rák férfiaknál és a nyolcadik leggyakoribb a nõknél. A legegyszerûbb megelõzni, ha nem dohányzunk - írja egy müncheni professzor. Az aktív dohányosok háromszor, a volt dohányosok kétszer nagyobb kockázattal néznek szembe, mint azok, akik soha nem dohányoztak.

  • Ínybetegség és metabolikus szindróma kéz a kézben

    A középkorú felnõttek esetében az ínybetegségek összefüggésben vannak a metabolikus szindrómával - jelentették be brit kutatók. "További tanulmányokra van szükség, hogy kiderüljön, a szájhigiéne karban tartása befolyásolja-e a betegség megjelenését vagy elõrehaladását.

    A metabolikus szindróma a szívbetegségek, agyvérzés és cukorbetegségek kockázati tényezõinek összessége, melybe beletartozik a magas vérnyomás, a hasi elhízás, a magas vércukorszint, a HDL-koleszterin alacsony, a trigliceridek magas szintje.

  • Mi a burn-out jelenség?

    Sokan érzik úgy, hogy érzelmileg, lelkileg, szellemileg teljesen kiürültek? Már képtelenek ugyanazt a munkát ugyanúgy végezni, mint eddig? Levertek, fáradtak, kedvetlenek? A háttérben pszichés megterhelés áll.

    A pszichológiában a múlt század második felétõl figyeltek fel a nagyfokú stressz és emocionális terhelés után bekövetkezõ testi-lelki-mentális „összeomlásra", amely azonban nem azonos a depresszióval, csak elõidézõje lehet.

  • A daganatos sejtek is jobban növekednek C-vitamin adása során?

    A C-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítõk számos kemoterápiás szer hatását csökkentik. Laboratóriumban, izolált daganatsejteken végzett kísérletekben azt találták, hogy 30-70 százalékkal kevesebb sejt pusztult el C-vitaminnal történt elõkezelés után.

    Egérkísérletek alapján kiderült, hogy a daganatok gyorsabban növekedtek, ha az állatok a kemoterápia mellett C-vitamin kezelésben is részesültek. A kutatók szerint emberben hasonló játszódhat le. "A C-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítõk csökkenthetik a betegeknél a kemoterápiára adott választ" - mondta el a Sloan-Kettering Onkológiai Központ szakorvosa.

  • A sok cukor tönkreteheti a teltségérzetért felelõs agyi terület idegsejtjeit

    A sok cukor tönkreteheti a teltségérzetért felelõs agyi terület idegsejtjeit, szabad utat engedve ezzel az elhízásnak - jelentették be ausztrál tudósok a Nature címû folyóiratban.

    A kutatók az éhség- és teltségérzet idegrendszeri szabályozását vizsgálták. Az étkezések után az agy bizonyos idegsejtjeit, amelyek az éhségérzet elmulasztásáért felelõsek (Pomc-sejtek) a szervezet által termelt szabadgyökök "támadják meg". Ha azonban túl sok cukorban gazdag ételt fogyasztunk, a támadás sokkal erõteljesebb hatású.

  • Rendszeres testmozgással a szellemi hanyatlás ellen

    A rendszeresen végzett aerob jellegû tesmozgás megállíthatja a szellemi leépülést, sõt a már bekövetkezett agyi funkció csökkenést vissza is fordíthatja.

    A szellemi leépülés a korral járó normális jelenség, mely során az agy szürke- és fehérállománya sorvadásnak indul, ennek következtében idõskkorban nehezebben mennek bizonyos feladatok, csökken a munkamemória, és párhuzamosan több dolog végzése nehézkessé válik – derült ki a brit Jorunal of Sports Medicine címû lapból.

  • A szív- és érbetegségek az agymûködést sem kímélik

    Budapest - A koszorúér-betegség kockázati tényezõi a gondolkodóképesség romlásában, az idegrendszer mûködésének károsodásában is fontos szerepet játszanak. Összehangolt nemzetközi tanulmányok eredményeit az Archives of Neurology szakfolyóirat márciusi száma ismerteti.

    Az iparilag fejlett társadalmak öregszenek, így ezekben az országokban mind gyakoribbak az idõsödõ emberek között a gondolkodási zavarok.

  • A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtság

    A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtságFáradtság, nyugtalanság, aluszékonyság, fokozott étvágy és az ezzel együtt járó hízás, társaságkerülés, dekoncentráció, libidó csökkenése, általános rossz közérzet - mind a tél végi időszak jellemző panaszai. Bizonyos szintig természetes az ilyenkor jelentkező pesszimizmus, ám amikor ez az állapot már nem csak hangulati ingadozás, hanem az egyén napi ritmusában is zavart okoz, és évről-évre ugyanazon időszakokban tér vissza, szezonális depresszióként diagnosztizálják. A fény életfunkcióink alapvető szabályozója.