rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Bemelegítéssel sportsérülések és késõbbi ízületi bántalmak is megelõzhetõk

  • A sportolás elõtti bemelegítés fontosságára hívta fel a figyelmet egy brit tanulmány, amely szerint a megfelelõ felkészüléssel számos sérülés és az esetleges késõbbi ízületi bántalmak is megelõzhetõk. A szakemberek szerint az embereknek alaposan át kellene mozgatniuk magukat mielõtt bármilyen sporttevékenységbe kezdenek. Az ízületi betegségekkel kapcsolatos kutatásokat támogató Arthritis Research UK ezért azt tanácsolta a síelõknek, hogy már jó pár héttel az elsõ hó leesése elõtt kezdjék formába hozni a lábizmaikat, hogy csökkentsék a ficamok, húzódások és törések kockázatát.

    A közhasznú szervezet, valamint a brit Institute of Sport and Exercise Medicine közös jelentésébõl kiderül, hogy a különbözõ sporttevékenységeket ûzõk több mint fele szenvedett már olyan sérüléseket, mint az ínszalaghúzódás, az ínszalagszakadás vagy csonttörés.

    A sportbalesetet szenvedett emberek háromnegyede leginkább a sérülés hosszú távú következményei miatt aggódik, míg az egyharmaduk az ízületi bántalmaktól tart. A kutatások eredményei szerint az olyan gyakori sportsérülések, mint például az elülsõ keresztszalag-szakadás után a sérültek felénél alakulhat ki idõsebb korban porckopás és ízületi bántalom.

    "A sportsérülések megelõzése egyike azoknak a fontos közegészségügyi feladatoknak, amelyekrõl ez idáig nem igazán vettünk tudomást" - emlékeztetett Phil Conaghan, az angliai Leeds Egyetem professzora, az Arthritis Alapítvány szóvivõje. Mint hangsúlyozta: azoknak is szükségük lenne bemelegítésre, hogy elkerüljék az esetleges sérüléseket, akik csak vasárnap reggelenként fociznak egy kicsit.

    Az ízületi fájdalmaktól szenvedõk gyakran azért nem hajlanak a testmozgásra, mert attól félnek, hogy az csak tovább rontaná az állapotukat. A szakember szerint az izmok megerõsítése, ezáltal az ízületekre nehezedõ nyomás csökkentése olyanok számára is fontos, akiknél már kialakult a mozgásszervi megbetegedés, ugyanis a kutatások azt bizonyítják, hogy a rendszeres karbantartással akár 30 százalékkal csökkenthetik fájdalmaikat.

    Nagy-Britanniában évente nagyjából 1,2 millió ember keresi fel háziorvosát a porckopásos és ízületi gyulladásos tünetekkel, pedig a sportolás elõtti bemelegítéssel az ilyen esetek száma akár egynegyedével is csökkenthetõ lenne.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ha már mindenképp nassolunk, tegyünk azt egészségesebben

    Ha már mindenképp nassolunk, tegyünk azt egészségesebbenEgyre szélesebb körben válik ismertté, hogy az egészséges táplálkozás milyen fontos szerepet tölt be az egészség megőrzésében. A napközbeni nem tervezett étkezéseket szokás nassolásnak nevezni. Általában, ilyenkor magas kalória tartalmú, és hasznos összetevőket kis arányban tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk. Tudatosan vásároljuk őket, még akkor is, ha már a vásárlás pillanatában tudjuk, hogy nem cselekszünk helyesen. Sokan a napi három főétkezés között éhségüket csillapítják nassolással.

  • Életmódváltoztatással a rák ellen

    Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.

  • A mediterrán étrendhez hasonlóan szívbarát az alacsony zsírtartalmú is

    New York - Szívinfarktus után akár az alacsony zsírtartalmú, akár a mediterrán diéta jelentõs általános és kardiovaszkuláris egészségügyi elõnyökkel jár - állapították meg amerikai kutatók kis mintán végzett felmérésükben.

    A kétféle étrend hasonló mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátokat, koleszterint és telített zsírsavakat, ám a mediterrán diéta nagyobb mennyiségben tartalmazza az egészséges, telítetlen zsírokat, különösen a halakban megtalálható omega-3 zsírsavat.

  • Káliummal és fokhagymával csökkenthetõ a magas vérnyomás

    New York - A káliumban gazdagabb, nátriumban szegényebb étrend hatására csökken a vérnyomás - állapították meg amerikai kutatók, míg ausztrál szakemberek tanulmánya a fokhagyma vérnyomáscsökkentõ szerepét hangsúlyozza.

    Két nashville-i orvos, Mark Houston és Karen Harper tanulmánya szerint a tipikus amerikai étrend kétszer több nátriumot és feleannyi káliumot tartalmaz, mint amennyi a korszerû táplálkozási ajánlásokban szerepel.

  • Egészségesnek hitt ételek

    Egészségesnek hitt ételekVannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.

  • Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!

    Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!Van, akit egyszerűen bosszantanak az apró, fekete magok, nem szívesen harapnak rájuk, mások megszokásból filézik ki a görögdinnyét, ám vannak, akik attól tartanak, hogy esetleg emésztőrendszeri problémát okozhat a magok lenyelése. Most eláruljuk az igazságot erről! Nem, nem fog dinnye nőni a hasadba tőle, erre mérget vehetsz! Ahány ház, annyiféle dinnye evési módszer. Vannak, akik kenyérrel, vannak akik magában. Egyesek késsel, mások kanállal, megint mások szeletet harapva imádják.

  • Jó bor is megárt, (h)a sok - Orvosok és borlovagok az egészséges borfogyasztásról

    A mértékletes borivás sokkal egészségesebb, mint az alkoholmentesség, vagy az alkoholizmus.

    Így összegezhetõ azoknak az elõadásoknak az egyik fõ tanulsága, amelyek az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának negyedszer megrendezett tudományos tanácskozásán elhangzottak.

    A témát illõ helyszínen, a dunántúli borvidéken vitatták meg orvosok és borászok.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknek

    A túl alacsony és a túl magas páratartalom sem tesz jót egészségünknekA túl alacsony és a túl magas páratartalom nem egészséges. A légutak a száraz levegőben kiszáradnak, köhögünk, komfortérzetünk csökken. A tartósan száraz levegő nemcsak egészségünknek, hanem fabútorainknak, ruházatunknak, növényeinknek sem tesz jót. A környező levegő vízgőztartalmát a relatív páratartalom fogalmával jellemezzük. A relatív páratartalom azt fejezi ki, hogy a levegő aktuális páratartalma hány százaléka annak a vízgőztartalomnak, amelyet az adott hőmérsékletű levegő maximálisan meg tud tartani.

  • Ki lesz koszorúérbeteg: aki szorong, vagy aki depressziós?

    A fiatal férfikorban kezdõdõ szorongás azt jósolja, hogy fokozott valószínûsége van a késõbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhetõ, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezõjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.

    A szívroham és a lelki betegségek közötti összefüggések lehetõségét régóta tanulmányozzák. Eddig fõleg olyan adatok gyûltek össze, amelyek arra utalnak, hogy a depressziós állapot és a szívinfarktus lefolyása között valamiféle kölcsönhatás létezhet.

  • Szklerózis multiplex és az élelmiszeripar

    A szklerózis multiplex súlyos, ideggyógyászati betegség, melynek oka még nem ismert, ezért érthetõ, hogy a szakorvosok minden úton igyekeznek a kórokozó tényezõket tisztázni. Egy nemzetközi vizsgálat során a korszerû élelmiszeripar néhány terméke gyanúba került a betegséggel kapcsolatban.

    A szklerózis multiplex fõleg a nõket támadja meg. A mozgás, a járás fokozatosan romlik, aminek oka, hogy az idegrostok borítása, szigetelése megy tönkre. A károsodás magyarázatát világszerte speciális osztályok kutatják, de egyelõre ez nem tisztázott.

  • Az újinfluenza inkább a gyerekeket sújtotta

    A H1N1 influenzapandémia szerte Európában növelte a halálozási arányt a gyerekek között a múlt év végén, ám a felnõttek körében nem - közölték csütörtökön dán kutatók.

    Nyolc országban vizsgálva az 5-14 éves gyerekek halálozási arányát, 28 százalékos emelkedést találtak a koppenhágai Statens Serum Institut (Állami Szérumintézet) kutatói Anne Mazick vezetésével. Ez azt jelenti, hogy 77-tel több haláleset történt a megadott korcsoportban ezekben a hónapokban - jelentették a szerzõk az Eurosurveillance címû szakmai portálon.

  • Agglegény vagy házas? - a gének megmondják

    Róma - Nem biztos, hogy egyszerûen csak éretlen személyiség, aki még harminc fölött is csak alkalmi kapcsolatokat keres, aki nem tud lehorgonyozni senki mellett, aki nem vágyik a családalapításra - svéd tudósok szerint okozhatja ezt egy gén is, amely több-kevesebb hatással van a párkapcsolatokra.

    Hasse Walum, a stockholmi Karolinska Intézet genetikusa azt a gént vizsgálta, amely az antidiuretikus hormon receptorsejtjeit alakítja ki. Ez a neuropeptid elsõsorban a szervezet vízháztartásáért felelõs.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    A hasra hízás a legveszélyesebbSok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelzik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentősége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.