Gyúrás után moss kezet!

Vajon hány embernek jut eszébe, hogy kezet mosson a sportszerek használata elõtt és után, ha edzõterembe megy? És van-e mindenkinek rendszeresen tisztított tornaszõnyege a gyakorlatokhoz? Hányan zuhanyoznak antibakteriális szappannal vagy samponnal, és vesznek-e fel tiszta ruhát edzés után? Csak a saját törülközõjét, borotváját, szappanát, vizes palackját használja-e mindenki? Úgy lenne jó, ha valamennyi kérdésre igennel lehetne válaszolni, mert aki csak egyet is elmulaszt az óvintézkedések közül, könnyen megkaphatja a sporttermekben futótûzként terjedõ bõrfertõzések valamelyikét. Az amerikai sportedzõket tömörítõ National Athletic Trainers' Associaton (NATA) jelentést adott ki a nyáron azokról a bõrbetegségekrõl, valamint megelõzésükrõl és kezelésükrõl, amelyeknek a szabadidõsportot ûzõk is ki vannak téve. A szerzõk szerint az atléták között rendkívüli módon elterjedtek a bõrbetegségek, amelyek a versenysportban részt vevõk között elõforduló fertõzõ betegségeknek több mint a felét adják.

Az apró, jelentéktelennek látszó bõrbajt sem szabad lebecsülni. Akinek ilyen van, az helyesen teszi, ha okul Kyle Freynek, a philadelphiai Drexel Egyetem 21 éves birkózójának esetébõl.

A The New York Times riportja szerint a fiatalember az elmúlt télen kis pörsenést talált a karján, de nem törõdött vele. Vasárnap mérkõzése volt, jól érezte magát, de másnapra a pörsenés akkorára nõtt, mint a bicepsze, és nagyon fájt. Az edzõje azonnal orvoshoz küldte, ahol mintát vettek a daganatból, és a vizsgálat a meticilin(methicillin)-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium (MRSA) okozta fertõzést mutatott ki. Frey öt napot töltött kórházban, ahol a kelést felvágták, kitisztították és a fertõzést megszüntetõ antibiotikummal kezelték. A páciens a lapnak bevallotta, nem tudja, hogyan kapta meg a legtöbb antibiotikumnak ellenálló fertõzést. "Talán a birkózószõnyeg volt szennyezett, vagy olyannal birkóztam, aki fertõzött volt" - latolgatta.

Ha ilyesmi elõfordulhatott Freyjel, aki állítása szerint mindig nagyon ügyelt a higiéniai szabályok betartására az edzõteremben, és sosem osztotta meg a holmiját senkivel, akkor másokkal is megtörténhet.

A szabadidõsportot ûzõk és szervezett sporteseményeken részt vevõk számtalan gombás, vírusos és bakteriális bõrfertõzésnek vannak kitéve. Az izzadás, egy kis horzsolás, a közvetlen vagy közvetett érintkezés mások sérüléseivel és testnedveivel temérdek veszélynek teszi ki a sportolók bõrét. A legsúlyosabb fertõzésnek számító MRSA-n kívül sömör, herpesz, ótvar, rüh is megtámadhatja õket.

A fertõzött sportolóknak mindaddig nem szabad versenyezniük, amíg az orvosi kezelés meg nem szünteti annak a lehetõségét, hogy tovább adják a betegséget. Ugyanígy a szabadidõsportot ûzõknek is távol kell(ene) maradniuk a tornateremtõl vagy az uszodától, amíg az orvos azt nem mondja, hogy elmúlt a baj.