rss
  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

  • Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

    Az ismertetett vizsgálatban 872 ember agyát tanulmányozták. Halála elõtt mindegyikük részt vett valamely nagy, öregedést kutató felmérésben, melynek során kérdõívet töltöttek ki végzettségükrõl is. Mint a vizsgálatban kiderült, a magasabb végzettségû emberek agyában is fellelhetõk voltak azok a patológiai elváltozások, melyek a haláluk elõtt már szellemileg leépült embereknél, ám az õ agyuk ezt hatékonyabban ellensúlyozta.

    Az elemzéshez felhasznált adatok két brit és egy finn tanulmányból származtak, mindhárom húsz évnél tovább követte nyomon a benne részt vevõ idõs embereket.

    A kutatók hangsúlyozták, hogy az agy patológiás elváltozásai nem feleltethetõk meg egyértelmûen a demencia életvitel során tapasztalható tüneteivel. Brayne az EurekAlert címû tudományos portálnak (www.eurekalert.org/pub_releases/) elmondta, hogy tanulmányuk ismét bizonyítja az egészség és az iskolázottság összefüggését, ezért nagy jelentõséggel bír annak eldöntésében, miként osszák el a rendelkezésre álló forrásokat.

    A demencia megelõzésére alkalmas módszerek kifejlesztése világszerte egyre fontosabbá válik a kormányok számára, mivel a szellemi leépüléssel járó esetek száma várhatóan húszévente megduplázódik a világon, 2030-ra 66 millió, 2050-re pedig 115 millió ilyen eset lehet. Szakemberek arra számítanak, hogy az öregedõ társadalmakban a kialakuló helyzettel való megbirkózás költsége drámaian növekszik az elkövetkezõ évtizedekben.

    A kutatócsoport számításai szerint, ha két évvel sikerülne kitolni a demencia megjelenését az ötven év fölöttieknél, az 2 millióval kevesebb esetet jelentene összesen világszerte a következõ 40 évben.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.

  • A sárgadinnye finom és segít, hogy egészséges maradj

    A sárgadinnye finom és segít, hogy egészséges maradjFinom, édes, kellemes a sárgadinnye, emellett számos jótékony hatása mellett egészséges is. A sárgadinnyében lévő rost, kálium, C-vitamin és kolin mind a szíved és az érrendszered egészségét védi. Nem mindenki tudja sajnos, hogy a káliumbevitel növelése éppolyan fontos az optimális vérnyomás eléréséhez és megtartásához, mint a sómennyiség csökkentése. A rostok a többi tápanyag felszívódását is segítik, a C-vitamin roppant erős antioxidáns, a kolin pedig gondoskodik a zsírmolekulák megfelelő felhasználásáról vagy elszállításáról a testben.

  • Bizonyos rágcsálnivalókkal csökkenthetõ a májrák kockázata

    Mogyoró, mandula és aszalt sárgabarack: érdemes sokat fogyasztanunk ezekbõl az ételekbõl.

    A legújabb kutatások szerint a felsorolt finomságok E-vitamin-tartalma csökkenti a májrák kialakulásának a kockázatát. A májrák a daganatos megbetegedések közük a világon a harmadik leggyakoribb halálok. A világ összes májrákban elhunyt betegének ráadásul 54 százalékát a kínai betegek teszik ki. A Shanghai Rákkutató Központ munkatársai ezért 132 837 kínai adatait, és étkezési szokásait vizsgálták meg, beleértve 267 rákbeteget is.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra

    A születéskor nagyobb testsúlyú babák felnõttkorukban nagyobb valószínûséggel bajlódnak a leggyakoribb ritmuszavarral, a pitvari fibrillációval, mint a kisebb újszülöttek. A Circulation szaklap szerkesztõi egy dán és egy amerikai szaktekintély véleményét is kérték ennek a különös megfigyelésnek a magyarázatára, de ez egyelõre csak vitát eredményezett. A szív szabályos, ritmusos mûködését a felsõ, kisebb szívüregek, a pitvarok között elhelyezkedõ ritmusképzõ hely, a szinuszcsomó biztosítja. Innen indul ki ütemesen az inger, mely lefut a szívkamrákra és azokat összehúzódásra készteti.

  • Dohányzás és szembetegség: újabb erõs bizonyítékok

    Egy újonnan készült, az eddigieknél átfogóbb felmérés szintén megerõsítette azt a korábban már több kutatás által is feltárt összefüggést, amely szerint a dohányosok hosszú távon fokozottan veszélyeztetettek az idõskori sárgafolt-elfajulás kialakulása és súlyosbodása szempontjából. A dohányzás már korábban is kiemelt helyen szerepelt az idõskori sárgafolt-elfajulás (age-related macular degeneration, AMD) elkerülhetõ kockázati tényezõinek listáján (lásd például az egyik korábbi, 715 résztvevõvel végzett kutatás eredményét: A dohányzás csaknem háromszorosára növeli az idõskori látásromlás kockázatát).

  • A 'náthavírusok' családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetõk ki

    Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.

    A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • A több jó koleszterin nem biztos, hogy mindig jó az egészségnek

    Az érelmeszesedés kifejlõdése ellen a "rossz" LDL koleszterin vérszintjét igyekeznek az orvosok gyógyszerekkel csökkenteni, ám még nincs hatásos készítmény a "hasznos" HDL koleszterin mennyiségének növelésére. A gond az, hogy vannak emberek, akiknek a "hasznos" koleszterin sem igazán jó - derült ki az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology szakfolyóirat májusi számában megjelent tanulmányból. A koszorúerek szûkülete úgy indul, hogy zsíros anyag rakódik le a belsõ érfalon. A zsíros párnácskák fokozatosan nõnek, mind jobban beszûkítik az eret és gátolják a véráramlást.

  • Napi egy kombinált kapszula csökkentheti a szívkockázatot

    Orlando - Egyetlen kapszulába egyesítve három vérnyomás- és egy koleszterinszint-csökkentõ ismert szert, valamint az aszpirint, igen hatékony fegyvert kaphat az orvoslás a szívbetegségek ellen - hangzott el hétfõn az Amerikai Szívgyógyász Kollégium orlandói találkozóján.

    Indiában végezték el 2053 páciens részvételével a "polypill"-nek nevezett szer klinikai próbáit, melyekrõl tanulmányukban a McMaster Egyetem Népegészségügyi Kutatóintézetének munkatársai beszámoltak.

  • A dadogással összefüggõ géneket találtak

    Három gén és a dadogás kapcsolatát igazolták amerikai kutatók a New England Journal of Medicine címû szaklap szerdai számában megjelent tanulmányukban.A tudósok szerint a gének közül kettõt az agysejtek arra is használnak, hogy a hulladékot újra feldolgozzák, a harmadiknak nem ismerik más szerepét. "Ez az elsõ tanulmány, amely meghatározott génmutációkat jelöl meg a 3 millió amerikait érintõ zavar, a dadogás lehetséges okaként" - tudatta közleményében James Battey, a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD) igazgatója.

  • A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás oka

    A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás okaMinél több fájdalomcsillapítót szed valaki, a szervezete annál ellenállóbb lesz vele szemben, így erősebb változathoz kell nyúlni. A hatás elmúltával elvonási tünet jelentkezik - még több fejfájás formájában -, ami újabb dózis bevételére ösztönöz. A fájdalomcsillapító szedése növelheti a tenziós fejfájások gyakoriságát. A különböző típusú fejfájások eltérő terápiát igényelnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tenziós változatra szedett gyógyszerek egyes típusai ronthatják a krónikus vagy migrénes állapotot.

  • Csonterõsítõnek fogyasszunk bogyós gyümölcsöket

    A feketeáfonya rengeteg antioxidánst tartalmaz, ami általánosságban nézve is egészséges és most egy új tanulmány szerint segíthet a csontokat is erõsíteni.

    Egy tanulmányban, ahol kölyök patkányokat, olyan táppal etettek, ami 10% mélyfagyasztott feketeáfonya port tartalmazott megmutatta, hogy azok a kölyök patkányok, akik ezt a keveréket ették erõssebb csontozatot alakítottak ki, mint azok, akik nem ilyen tápot kaptak.

    Az eper pedig a vér antioxidáns kapacitását növeli.

  • Milyen betegségekre utal a szemviszketés?

    Milyen betegségekre utal a szemviszketés?A szemviszketés az allergiás kötőhártya-gyulladás legjellegzetesebb tünete. Az allergiás reakció során a sejtekből felszabaduló kémiai anyagok hatására az erek kitágulnak, folyadék jut ki a szövetekbe, kialakul a vizenyő és fellép a viszketés. Dörzsöléssel jelentősen ronthatjuk a panaszokat! Legfontosabb a megelőzés: a reakciót kiváltó anyag - allergén - eltávolítása. Megfelelő kezelés nélkül nagyon súlyos gyulladás alakulhat ki. A népesség kb. 20-30 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben, ami néha szemészeti tünetekhez vezethet.