rss
  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

  • Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

    Az ismertetett vizsgálatban 872 ember agyát tanulmányozták. Halála elõtt mindegyikük részt vett valamely nagy, öregedést kutató felmérésben, melynek során kérdõívet töltöttek ki végzettségükrõl is. Mint a vizsgálatban kiderült, a magasabb végzettségû emberek agyában is fellelhetõk voltak azok a patológiai elváltozások, melyek a haláluk elõtt már szellemileg leépült embereknél, ám az õ agyuk ezt hatékonyabban ellensúlyozta.

    Az elemzéshez felhasznált adatok két brit és egy finn tanulmányból származtak, mindhárom húsz évnél tovább követte nyomon a benne részt vevõ idõs embereket.

    A kutatók hangsúlyozták, hogy az agy patológiás elváltozásai nem feleltethetõk meg egyértelmûen a demencia életvitel során tapasztalható tüneteivel. Brayne az EurekAlert címû tudományos portálnak (www.eurekalert.org/pub_releases/) elmondta, hogy tanulmányuk ismét bizonyítja az egészség és az iskolázottság összefüggését, ezért nagy jelentõséggel bír annak eldöntésében, miként osszák el a rendelkezésre álló forrásokat.

    A demencia megelõzésére alkalmas módszerek kifejlesztése világszerte egyre fontosabbá válik a kormányok számára, mivel a szellemi leépüléssel járó esetek száma várhatóan húszévente megduplázódik a világon, 2030-ra 66 millió, 2050-re pedig 115 millió ilyen eset lehet. Szakemberek arra számítanak, hogy az öregedõ társadalmakban a kialakuló helyzettel való megbirkózás költsége drámaian növekszik az elkövetkezõ évtizedekben.

    A kutatócsoport számításai szerint, ha két évvel sikerülne kitolni a demencia megjelenését az ötven év fölöttieknél, az 2 millióval kevesebb esetet jelentene összesen világszerte a következõ 40 évben.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mit kell tudni a csók betegségrõl, azaz a mirigylázról?

    A betegséget magyarul mirigyláznak (mononukleózis infekcióza) nevezik. Kórokozója egy, az Ebstein-Barr-vírus, és bár a felfedezése meglehetõsen romantikusnak tûnik, maga a betegség bizony elég kellemetlen lefolyású. Hosszú, akár egy hónapos lappangási idõ után jelennek meg az elsõ, bevezetõ tünetek, melyek eleinte bizonytalan panaszokkal (rossz közérzettel, fáradékonysággal, fejfájással, hasfájással) járnak. Az egyre fokozódó láz és torokgyulladás viszi a betegeket leggyakrabban orvoshoz. A kisebb gyermekek nehezen vesznek levegõt, megduzzadt mandulák miatt orruk eldugul, orrhangon beszélnek.

  • Megtalálták az örökletes kopaszodás okát

    Amerikai kutatók megtalálták a jellemzõen férfiaknál elõforduló örökletes hajhullás okát: az érintettek fejbõrében lévõ õssejtek nem fejlõdnek tovább, ennek következményeként pedig a hajtüszõsejtek utánpótlás nélkül maradnak, a hajnövekedés abbamarad. A Pennsylvaniai Egyetem bõrgyógyásza, George Cotsarelis és csapata is meglepõdött a vizsgálat eredményén. Eredetileg arra számítottak, hogy a kopaszok hajtüszõiben kevesebb õssejt van, és emiatt nem nõ a hajuk - ezzel szemben kiderült, hogy az õssejtek száma nem is érintett, csupán a továbbfejlõdésük.

  • Mikor vagyunk agyi mûködésünk csúcsán?

    Harminckilenc éves korban mûködik a leggyorsabban az emberi agy - állítják amerikai neurológusok. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) kutatói 23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre koppintsanak ujjukkal az asztalon, õk pedig mérték a reakcióidejüket.

    Ezzel egy idõben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a kísérleti személy agyába. A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult.

  • A 'náthavírusok' családfájának elkészítésével új gyógyszerek fejleszthetõk ki

    Washington - Amerikai kutatók megfejtették a nátháért okolható rhinovírusok 100 különbözõ törzsének genetikai kódját; a családfa elkészítése új gyógyszerek kifejlesztését teheti lehetõvé. A kutatást a Science legfrissebb számában ismertették.

    A megfázás, más néven hûléses hurut, akut egyszerû meghûlés vagy nátha - akut fertõzéses betegség, mely az orr, a torok és a tüdõ nyálkahártyáját támadja. Elsõsorban rhinovírusok okozzák. Amerikai adatok szerint a felnõttek évente 2-4 alkalommal betegednek meg, míg a gyerekek akár tízszer is megfázhatnak.

  • Újinfluenza - A szájmaszk és a kézfertõtlenítés a felére csökkenti az újinfluenza kockázatát

    A szájmaszk és az alkoholos kézfertõtlenítõ alkalmazása akár felére csökkentheti az újinfluenza kockázatát - hangsúlyozzák amerikai kutatók, akik a vizsgálat eredményeirõl a Journal of Infectious Diseases címû járványtani szaklapban számolnak be.

    A Michigani Egyetem kutatói 1437, kollégiumban lakó egyetemi hallgatót három csoportra osztottak, attól függõen, hogy hol volt a szállásuk.

  • A gyermekkori fejfájás okai

    A gyermekkori fejfájás okaiA gyerekkori fejfájás hátterében számos ok állhat. Lehet éhség, kialvatlanság, stressz, lehet fülgyulladás, láz, agyhártyagyulladás, fejsérülés, vérszegénység, egyes gyógyszerek is fejfájást provokálhatnak stb. Egyszerű vírusfertőzés is indulhat fejfájással. A túl sok levegőtlen szobában eltöltött idő, túl sok számítógépezés, TV nézés is megfájdíthatja gyermekünk fejét. A gyakran visszatérő fejfájás okának azonban érdemes utánajárnunk. Ezek hátterében általában nem idegrendszeri betegségek állnak.

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégést

    Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégéstA jóidő beköszöntével egyre többet vagyunk kinn a szabadban, a napsütésen. Ilyenkor különösen fontos megtenni a szükséges lépéseket a bőr védelmének érdekében. A napégés a kellemetlen fájdalom és diszkomfortérzet mellett akár maradandóan is károsíthatja a hámréteget. Noha a napégés átmeneti állapotnak tűnik, hosszú távú károsodást hagy maga után, ami növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Kint tartózkodás esetén érdemes hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot, széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni.

  • Kevesebb étel, lassabb öregedés

    Ha egy nap csak 300-500 kalóriával ennénk kevesebbet, akkor csökkenthetnénk az öregedés jeleit és tovább élhetnénk - állítja egy új tanulmány.

    A hormoncsökkenés akkor jelentkezik, ha elhagyjuk a nehéz ételeket, desszerteket. „Bebizonyosodott, hogy a kalória csökkentése ugyanolyan hatással van az emberekre, mint az állatokra.” – írta Edward Weiss tápanyag-és táplálkozástudományi docens. „A következõ lépés, hogy megfigyeljük, valóban csökkenti-e az életkorral járó szövetkárosodást.

  • Csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a fehérjeváltás

    Több mint 84 ezer egészséges nõ 26 esztendei megfigyelése azt mutatta, hogy a fehérjebevitel átváltása vörös húsokról baromfira, halra és diófélékre mérhetõen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

    Amikor a fogamzásgátló tabletták megjelentek és nõk milliói kezdték szedni ezeket világszerte, az orvosok azonnal gondolkodni kezdtek azon, hogyan lehetne ellenõrizni, van-e valamilyen veszélye, kedvezõtlen hatása ennek a folyamatnak.

  • A túlzott rágózás vészes fogyást okozhat

    Bármilyen hihetetlen, akár rágózás miatt is lehet hirtelen veszélyesen sokat fogyni. Egyre több élelmiszer tartalmaz cukor helyett édesítõszert, melyek közül az egyik leggyakoribb a szorbitol. A szorbitol azonban igen kis mértékben szívódik fel a vékonybélbõl és emiatt hasmenést okozhat. A British Medical Journal folyóirat legfrissebb számában megjelent közlemény két olyan esetrõl is beszámolt, mely a címet alátámasztja. Mindkét beteg krónikus hasmenés, hasi fájdalom és nagymértékû fogyás miatt jelentkezett orvosánál.

  • Tévhitek a pattanásokról

    Neked is a hormonok által vezérelt tinédzserévek jutnak eszedbe, ha a pattanásos bõr kerül szóba? Mennyit küszködtél, és persze mindig a lehetõ legrosszabbkor éktelenkedtek az arcodon! A barátnõd házibulija elõtt, esetleg az osztályfénykép készítésének reggelén csúfították el az arcod? Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy a kusza tízes–húszas éveinek lecsengésével a problémás bõrtõl is megválhatott. A pattanásos bõr nem kizárólag a fiatalok kiváltsága, mint ahogy az sem biztos, hogy az arcod folyamatos tisztogatásával megoldhatod bõrproblémáidat. Ideje tisztázni minden kérdést!

  • A relaxációnak számos pozitív hatása van

    A relaxációnak számos pozitív hatása vanA tervezett relaxáció szintén a mindennapokba épített, az ellazulást, pihenést szolgáló aktivitás. Hogy kinek mi jelenti a relaxációt, egyénileg eltérő lehet. Van, akinek egy masszázs, másnak egy kellemes fürdő, szauna, kirándulás, egy jó beszélgetés, egy esti tea. Mindenkinek magának kell megtalálnia a hozzá legközelebb álló módszert. Megfigyelhető, hogy az életritmus felgyorsulásával, az elvárások fokozódásával egyre többen vannak, akik elvesztik a képességet az ellazulásra. Állandó feszültségben, szorongásban, teljesítménykényszerben élnek.

  • Gyengébb immunrendszert és rákosodási folyamatokat válthat ki a mikrohullámsütõ?

    A fehérjék és a sejtek azért melegednek fel rövid idõ alatt, mert a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévõ sejteket és a molekulákat.

    Ez a rezgés hõt termel, ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütõben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert ez történik normál fõzéskor is.

    Ám minden elektromos sütõ- és fõzõedényben készült étel esetében megváltozik a vízmolekulák szerkezete és struktúrája: élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik.