A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel

A szezonális és a madárinfluenza leküzdésére alkalmas vegyületet fedeztek fel hongkongi és kanadai kutatók, amely gátolja a vírus replikációját (lemásolódását). A tudósok szerint, a vegyület egyaránt hatékonynak bizonyult a szezonális és a madárinfluenzával (H5N1) megfertõzött egereknél, ahogy sejttenyészetekben is.

Alapvetõ fontosságú az új influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztése, hiszen a vírusok mutálódnak, és igen "ügyesnek" bizonyulnak a kevésszámú antivirális készítmény hatásának kivédésében. A tanulmány szerint a 2008-2009-es influenzaszezonban szinte az összes, az Egyesült Államokban cirkáló szezonális H1N1 vírus rezisztensnek bizonyult a Roche AG készítményével, a Tamiflúval szemben. Hatástalannak bizonyultak a szezonális influenza egyik kórokozójával, a H3N2 vírussal szemben az olyan régebbi készítmények is, mint az Amantadine és Rimantadine. Gyógyszerrezisztencia alakult ki a GlaxoSmithKline Relenza készítményének generikus változatával, a Zanamirral szemben is.

A kutatásokat irányító Richard Jao (Richard Yao), a Hongkongi Egyetem mikrobiológusa szerint a vizsgálat során az ötvenezer vegyületet tartalmazó "kémiai könyvtárból" egy úgynevezett nukleozint választottak, amely az influenzavírusokban a lemásolódásukért felelõs fehérjét, a nukleoproteidet veszi célba. Mint megjegyezte, az egyetem mikrobiológusai ugyancsak ebbõl a "könyvtárból" válogatták a vegyületeket, amikor a "súlyos akut légzõszervi szindróma" kórokozóját, a SARS-vírust is tanulmányozták.

"A nukleozin igen hatékonynak bizonyult a sejtkultúrákban, ahogy az igen magas patogenitású H5N1 vírustörzzsel megfertõzött egerekben is. A vegyület meggátolja a vírus lemásolódását, így már egy teljesen új típusú fegyverrel rendelkezünk a gyógyszerrezisztens influenzavírusok leküzdésére" - hangsúlyozta Jao.

Hozzátette, hogy a továbbiakban a nukleoproteinokat célpontba vevõ vegyületek alapján fejleszthetnek ki kutatók új influenzaellenes gyógyszereket.

A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Az emberi szezonális influenza mellett vannak sertésekben (sertésinfluenza) és madarakban (madárinfluenza) tenyészõ H1N1 törzsek is.

A H5N1 az A típusú influenza vírusainak egyik altípusa, a madárinfluenza egyik okozója, amely az embert és más fajokat is megfertõzheti. Az elsõ humán megbetegedést 1997-ben regisztrálták. Azokban a ritka esetekben, amikor a kórokozó megfertõzi az embert, a halálozási ráta eléri a 60 százalékot. Ez a legveszélyesebbnek tartott influenza-altípus, amely a kutatók szerint genetikailag módosulva alkalmas lehet pusztító emberi világjárvány kiváltására.

A SARS-járvány, amely 2003 elején a kínai Kuangtung (Guangdong) tartományból indult, hetek alatt szétterjedt, és a világ 37 országában okozott megbetegedéseket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 8096 megbetegedés ismert, a páciensek 9,6 százaléka, 774 ember elhunyt benne.