Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínûleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata. Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tûnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményû, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A jó szaglás viszont csak jó egészség esetén marad meg: aki gyakran volt náthás vagy sokat szedett mindenféle gyógyszert, annak az orra már nem képes megkülönböztetni a különbözõ illatszereket. Ugyanez érvényes a dohányosokra is, a cigarettát kedvelõk orrának érzékenysége hamar elromlik.
Most Mathilde Beaulieu-Lefebvre Kanadában foglalkozik a vakok orrának képességeivel. Kutatásának elsõ részében 25 önként jelentkezõt vizsgált, akik közül 11 vakon született. Elõször 16 illatszert kellett megkülönböztetniük egymástól, késõbb három illat összehasonlító tanulmányozása volt a feladatuk.
A kutatást vezetõ Maurice Ptito közlése szerint a folyamatban lévõ tanulmány abban különbözik a korábbiaktól, hogy a legkorszerûbb képalkotó módszerekkel is vizsgálják a vak emberek agyának mûködését. Ezek a mérések eddig azt igazolták, hogy a vakok szimatolás közben jobban használják agykérgük szaglásra specializálódott területét, mint a látók.
Akik nem látnak, azok a szagok elemzése közben az agynak azokat a részeit is használják, amely ép érzékszervû embereknél nézés közben válnak aktívvá. "Úgy tûnik, hogy a vak emberek agyában ezek a területek átszervezõdnek - írta Ptito. - Ez nem azt jelenti, hogy az agynak ezek a részei átépülnek, hanem azt, hogy más tevékenységre válnak alkalmassá".