A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.
Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelõen különbözõképpen élik meg. Kifejtette, hogy az idõátállítás elõidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az emberi belsõ óra nagyon érzékeny, mivel befolyásolják a külvilágból érkezõ ingerek is. A legfontosabb tényezõ a sötétség és világosság napi váltakozása: az információt a szem ideghártyája "táplálja be" a belsõ órába. Az alapkutatásokból már kiderült, hogy ez az óra nagyon sok testfunkció mûködésére kihat: nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozását és a koncentrációs képességet, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhõmérsékletet és valószínûleg a sejtosztódást, a sejtciklust is befolyásolja.
Korf szerint az emberi szervezet általában hamar hozzászokik az órák átállítása miatti változásokhoz. Általában elég néhány nap, ám szélsõséges esetekben akár két-három hétre is szükség lehet.
Bár nincsenek tudományosan meglapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idõs embereket érzékenyebben érinti-e az átállítás, az mindenesetre általános igazság, hogy az õ belsõ órájuk sokkal fogékonyabb a zavaró ingerekre. Ezért is lép fel idõskorban nagyon gyakran alvászavar.
Az órák átállításától függetlenül is tavasszal gyakran jelentkezõ fáradtság és levertség ellen a professzor a testmozgást javasolja. Fontos azonban, hogy ne mesterséges fényû fitneszteremben, hanem a szabadban sportoljunk.