Bár a legtöbb nõ úgy gondolja, hogy a méhnyakrák elsõsorban a felnõtt nõk betegsége, a méhnyakrákot okozó HPV fertõzés minden szexuálisan aktív nõt veszélyeztet. A méhnyakrák elleni védõoltás 9-10 éves kortól ajánlott, így a témával minden felelõsen gondolkodó anyának foglalkoznia kell. A védõoltással ugyanis felkészíti lányunk immunrendszerét a leggyakoribb, daganatkeltõ HPV vírusok ellen, így jelentõsen csökken a méhnyakrákot okozó vírusokkal való fertõzõdés esélye a jövõben. Az alábbiakban összefoglaltuk a méhnyakrák betegségre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A méhnyakrák egy olyan daganatos elváltozás, amely jellemzõen két hámfelület - a méhnyak belsõ felületén lévõ mirigyhám és a külsõ méhszájat borító laphám – találkozásánál alakul ki. A méhnyakrákos esetek döntõ többsége (80-90%-a) laphámrák, és csak az esetek kisebb hányadában fordul elõ mirigyrák. A betegség - amely elsõsorban rendszerint a 35-45 éves korú nõket sújtja - általában észrevétlenül alakul ki, és a tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség elõrehaladott állapotban van. A méhnyakráknak különféle súlyossági fokozatait különböztetjük meg a betegség kialakulásának stádiumai szerint:
- tartós HPV fertõzést követõ állapot, amikor a vírus csupán a hámrétegben okoz daganatos elváltozást, 0-adik stádiumnak nevezzük.
- amikor a daganat már átterjed a méhcsatornára, akkor elsõ stádiumú elváltozásról beszélünk
- amikor pedig a rák már érinti a hüvelyt és a méh körüli szöveteket, akkor második stádiumú méhnyakrákról van szó.
- harmadik stádiumú elváltozásnál a daganat átlépi a medence falát és a hüvely alsó harmadát is érinti (a méhnyak normális alakja is megváltozik).
- negyedik stádiumnak azt nevezzük, amikor a daganat ráterjed a húgyhólyagra, illetve a végbélre, túllépi a kismedencét, és már távoli áttéteket ad. A kóros sejtek a szervezet más részeire a vérárammal, illetve a nyirokkeringés útján terjedhetnek át.
Kiket érint a méhnyakrák?
A méhnyakrák világszerte 1,4 millió nõt érint, a 15–45 éves korosztályban a második leggyakoribb daganattípus. Az emlõ- és a tüdõrák után a harmadik helyet foglalja el a rákos betegségek miatt bekövetkezõ halál okai között. A legtöbb halálesetet a fejlõdõ országokban okozza. Azok körében, akik nem járnak rendszeresen nõgyógyászati szûrésre, a méhnyakrák csendes gyilkosként viselkedik: évek alatt fejlõdik ki, miközben az érintett nõ hosszú ideig semmilyen tünetet nem észlel. Mire a tünetek megjelennek, a betegség gyakran már elõrehaladott stádiumánál tart. Hazánkban körülbelül 1200 új esetet fedeznek fel évente, és mintegy 500 nõ hal meg méhnyakrákban.
Mi okozza a méhnyakrákot?
A szakirodalmi adatok szerint a méhnyakrákos esetek 99,7 százalékában a humán papillomavírus és a méhnyakrák kapcsolatban áll egymással. A daganatkeltõ HPV vírusoknak többféle típusa létezik, a HPV 16-os és 18-as törzsei együttesen a méhnyakrákok 71,5%-áért felelõsek. Ha a szervezetben nem mutatható ki a vírus tartós jelenléte, akkor a méhnyakrák kialakulására gyakorlatilag nincs esély. Fontos tudni azonban, hogy nem mindenkinél alakul ki a daganat, akinél a vírus jelen van. Ez nagy szerencse, mert a humán papillomavírussal szinte mindenki megfertõzõdik élete során, a felmérések szerint a nõk 80%-a valamikor megfertõzõdik élete folyamán. Ezen fertõzések többsége átmeneti és idõvel spontán megszûnik, mivel a szervezet immunrendszere eltünteti a vírust. Arra azonban az orvostudomány sem képes, hogy megmondja, kinél fog megszûnni a fertõzés, és kinél fog krónikus fertõzés után méhnyakrák kialakulni.
A méhnyakrák tünetei
Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban nõgyógyászati méhnyak szûrõ vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelezheti a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzõen élénk piros színû, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, "húslészerû" is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erõs alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyülemlése. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, a fájdalmas közösülés, a fájdalmas széklet- és vizeletürítés. Sajnos azonban ezen tünetek jelentkezése esetén már elõrehaladott méhnyakrákról beszélünk, amikor már nagyon nehéz kezelni a betegséget. Éppen emiatt fontos, hogy a nõk évente járjanak nõgyógyászati szûrésre, illetve a védõoltás beadatásával csökkentsék az esélyét egy esetleges HPV fertõzés és a következményes méhnyakrák kialakulásának.