rss
  • A ráksejtek öregedését és halálát idézi elõ egy új típusú kezelés

  • A ráksejtek toxikus szerekkel való elpusztítása helyett új terápiás megközelítést ajánlanak kutatók, egy olyan molekuláris útvonalat, amely öregedésre és halálra készteti a sejteket.

    A brit Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány bostoni kutatók egérkísérleteinek eredményét ismerteti. A Harvard Egyetem munkatársai a rákkeltõ Skp2 gén blokkolásával arra késztették a ráksejteket, hogy gyors ütemben átmenjenek az öregedés folyamatán. Ugyanezen a módon szabadul meg például a test a napfény által roncsolt sejtektõl.

    Pier Paolo Pandolfi kutatásvezetõ elmondta, úgy tûnik, hogy a Takeda Pharmaceutical gyógyszergyár kísérleti rákszere, az MLN4924 jelû molekula szintén ezt az útvonalat indítja be.

    A tanulmányban genetikailag módosított, prosztatarákossá tett egereket használtak. A kísérleti állatok egy csoportjánál kikapcsolták az Skp2 jelû gént. Kiderült, hogy amikor az egerek elérték a hat hónapos kort, ennél a csoportnál nem fejlõdött ki a tumor, míg a többi egér - a várt módon - rákos lett.

    A nyirokcsomók és a prosztata elemzése során megállapították, hogy az elsõ csoport állatainál sok sejt öregedésnek indult, a sejtosztódás sebessége pedig lassú volt. Ugyanez nem vonatkozott a többi, normál Skp2-mûködésû rágcsálóra.

    Hasonló eredményt kaptak, amikor laboratóriumi kísérletben az Skp2-t blokkoló MLN4924 jelû szert alkalmazták emberi prosztatarák sejteken. Az emberi ráksejteket eztán egerekbe ültették, majd adagolták nekik a kísérleti szert, ennek hatására elindult a ráksejtek felgyorsult öregedési folyamata. A kutatók szerint az Skp2 génnel összefüggõ útvonal csak a ráksejtekben aktív, a normál sejtekben nem.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fokhagyma fogyasztásával a rákos megbetegedések ellen?

    A fokhagyma rég ismert egészségvédõ hatásait a benne lévõ antibiotikus elemeknek és antioxidánsoknak köszönheti, melyek segítenek a rákos megbetegedések elleni védekezésben is.

    Emellett jelentõs szerepe van az úgynevezett rossz- koleszterinszint és vérnyomás csökkentésében is. Napi egy gerezd fokhagyma fogyasztásával csökkentheti a mell-, gyomor-, prosztata-, bél- és nyelõcsõrák kialakulásának esélyét. Ha a fokhagyma mellett sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, ill. a rendszeres mozgást is beiktatja életébe, a megbetegedés kockázatát csökkentheti.

  • A kipufogógáz érelmeszesedést okoz

    Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegzõ embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte. Az autóközlekedésbõl származó légszennyezõdés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak.

  • Ózondús levegõ: nehéz túlélni

    Budapest - Az ózondús levegõ csöppet sem tiszta és egészséges, ellenkezõleg: az ózon éppen a szennyezett atmoszférában keletkezik és súlyos méreg. A világszerte mind fenyegetõbb gondról részletes tájékoztatót közölt az Eurohealth szakfolyóirat.

    "Az érintetlen természet, a kristálytiszta víz és az ózondús levegõ kikapcsolódásuk záloga" - olvasható egy valóban csodaszép táj ismertetõjében, de tudnunk kell, hogy az ózondús légtér nem a hegyvidék áldásos és egészséges tulajdonsága, hanem erõsen mérgezõ környezet.

  • A gyümölcsfogyasztás csökkenti az Alzheimer kór esélyét

    A Cornell Egyetem kutatói nemrég megállapították, hogy például az alma, banán, vagy narancs rendszeres fogyasztása jelentõsen csökkenti az Alzheimer kór kialakulásának esélyét. A nyugati típusú étrendben sajnos igen kevés gyümölcs tartozik azok közé, melyeket az emberek rendszeresen fogyasztanak. Pedig ezek a gyümölcsök nem csak vitaminokban, ásványi anyagokban és növényi rostokban gazdagok, hanem egy nemrég azonosított hatóanyag révén még a központi idegrendszer fokozatos sorvadásával járó kórképek, például az Alzheimer kór ellen is védelmet tudnak nyújtani.

  • Megbízható a CT-vizsgálat szívinfarktus gyanúja esetén

    Washington - Ha a szívinfarktus gyanúja miatt sürgõsségi osztályra beszállított betegnek az új vizsgálati technika, a komputeres tomográfia szerint nem záródott el a koszorúere, néhány óra múlva otthonába távozhat. A biztató hírt a sürgõsségi betegellátás nemzetközi kongresszusán közölték.
    A szívroham miatt kórházba kerülõ betegeknek EKG-fölvételek és laboratóriumi vizsgálatok végett történõ vérvételek után ma legtöbbször elvégzik a szívkatéteres beavatkozásokat is. Ez nagyszerû eredményekkel járt, az infarktus okozta halálozás az ilyen intézményekben jelentõsen csökkent.

  • A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzás

    A passzív dohányzás legalább olyan káros, mint az aktív dohányzásA dohányfüstnek két formáját különítjük el. Főfüstön a beszívott füstöt értjük. Ennek káros hatásáról sokszor hallhattunk már, gyakorlatilag minden súlyos betegség – érrendszeri, valamint daganatos betegségek – megjelenésének esélyét növeli az aktív füstölés. A dohányfüst másik típusának káros hatásáról viszont kevesebb szó esik. Ez a mellékfüst. A mellékfüst a cigaretta szívási szünetében keletkezik, és közvetlenül kerül a levegőbe. A környezeti dohányfüst a mellékfüstből és a dohányzó által kilélegzett füstből tevődik össze.

  • Minden, amit a magnéziumról tudni kell

    Minden, amit a magnéziumról tudni kellA magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezet számára, ugyanis több mint 300 enzim működéséhez szükséges, melyek - többek között - sejt energiatermelő folyamatait katalizálják. A magnézium az idegrendszer sejtjeinek működésén túl a csontok és fogak felépítésében is részt vesz a kalcium mellett. A sejtek hártyájának áteresztőképességét is szabályozza, hatására az érfalak rugalmassága nő, a szívizom összehúzódó képessége javul, és csökken a ritmuszavarhoz vezető állapot kialakulásának valószínűsége, vagyis javítja a szív munkájának hatásfokát.

  • Újabb, Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs gént találtak

    Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

    Az Alzheimer-kór az agy degeneratív betegsége, amelynek vezetõ tünetei a feledékenység és a nagymértékû szellemi leépülés (demencia). A betegséget a nagymértékû sejtpusztulás okozza, amely az agy több részét is érinti.

  • Búcsú a higanyostól - lázmérõk tesztje

    Budapest - Ugyanolyan megbízhatóak-e a korszerû, vegyi vagy elektromos alapon mûködõ lázmérõk, mint a régi higanyosak? Az influenza és megfázási szezon küszöbén egy németországi tesztbõl szemezget a Kosár, a fogyasztók magazinja. Olyan szerkentyûk vizsgálatát idézik, amelyek Magyarországon is kaphatók.

    Az elsõ és sokak számára meglepõ megállapítás, hogy a hónalj alatti mérés mindenkinél pontatlan eredményhez vezet. Ennek ellenére a felnõttek nagy többsége nem szájban és nem is végbélben, de még csak nem is fülben fog lázat mérni.

  • Foglalkozzunk a testünkkel és a lelkünkkel - Sosem késõ elkezdeni!

    Ha a változó korba érõ nõ eddig még netán egyetlen mozgásformát sem gyakorolt volna azon kívül, amellyel mindennapi munkája, háztartása, a gyermeknevelés járt, épp ideje elkezdenie, hiszen testét-lelkét felüdítheti, a menopauza tüneteit csökkentheti vele.

    Ismerõs kibúvók

    Mindennapi látvány: java korukban lévõ, még nem idõs emberekrõl szinte folyik az izzadtság, vörös arccal kapkodnak levegõ után, ha netán egy-két emeletnyit lépcsõzniük vagy akár csak ötven méternyit futniuk kell egy buszhoz.

  • Asztmaveszély a pocakban - allergia

    Nem érdemes mogyorófélét enni!

    Azoknak a várandós anyáknak, akik minden nap esznek mogyoróféléket, ötven százalékkal nagyobb eséllyel lesz asztmás a gyerekük, mint azoké, akik nem vagy csak ritkán ettek ilyesmit - derül ki egy holland tanulmányból.

    Csaknem négyezer kismama táplálkozási szokásait mérték fel a kutatók, majd gyermekük táplálkozási szokásait és esetleges allergiáit is nyomon követték egészen azok nyolcéves koráig.

  • Drága, de hat az allergiaellenes kezelés

    Immunterápiával az allergia ellen

    Külföldön többen kezeltetik allergiájukat immunterápiával, mint Magyarországon. Ennek az az oka, hogy egyes országokban száz százalékos támogatást élvez a kezelés, míg hazánkban a költségeket a betegnek kell állnia, s az éves kiadás hatszámjegyû összeget is kitehet.

    Az utóbbi évtizedekben ugrásszerûen megemelkedett az allergiások száma. A magyar lakosság ötöde szenved ettõl a betegségtõl.

  • A sok kávéfogyasztás negatív irányban hathat a nõk mellméretére?

    Svéd kutatók szerint napi három csésze kávé elfogyasztása negatív irányban hathat a nõk mellméretére. Ez valószínûleg több nõnek bánat, mint öröm, õket azonban vigasztalhatja az a tény, hogy a koffein csökkenheti a mellrák rizikóját.

    Közel háromszáz nõ esetében vizsgálták a svédországi Lund Egyetem kutatói a mellméret és a kávéfogyasztás összefüggését. Az eredmények szerint naponta három csésze kávé elfogyasztása már elég lehet ahhoz, hogy a mell zsugorodásnak induljon, a hatás pedig minden egyes további csésze itallal nõ.

  • Reszveratrol az öregedés ellen

    A szõlõ héjában, a vörösborban és sok gyümölcsben megtalálható reszveratrol késlelteti az öregedés folyamatát. Amerikai kutatók szerint a hatóanyag olyan géneket befolyásol kedvezõen, melyek a kor elõrehaladásával kapcsolatosak.

    Husam Ghanim és munkatársai szerint a növénykivonat lassítja különbözõ férgek, valamint a gyümölcslégy és az élesztõgomba öregedését, aminek az a magyarázata, hogy arra a génre van hatással, amely az életkilátásokat növeli. Ez az anyag feltehetõen az emberi szervezetre is hasonló hatást gyakorol.