2024.03.29. - Auguszta

Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy

Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy
Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerûbb, életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel. Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angol Lancet közölte.

Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Mintegy kétszer annyi pénzt fordítanak minden egyes lakó egészségére, mint az Európai Unió legfejlettebb államai, de a világranglistán a várható életkilátások, vagy a csecsemõhalandóság területén egyaránt csak a tizedik-huszadik helyen található.

Az egészségügyi statisztikával foglalkozó hivatal által az amerikai közegészségügy helyzetérõl most nyilvánosságra hozott jelentés szerint a halálozás elsõ számú okát továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik. 2008-ban csaknem 650 000 ember fejezte be életét szív- és érbetegségek következtében az Egyesült Államokban.

A jelentésben külön fejezet foglalkozik az egészségügyi technika fejlõdésével és ennek költségvonzatával. A szívbetegséggel kapcsolatos három legdrágább beavatkozás a koszorúér-tágítás, a koszorúér-szûkület áthidaló mûtétje és a különféle szívritmus-szabályozók, pacemakerek beültetése volt.

A ritmus-szabályozók mûtéti gyakorisága 1999-2006 között 64 százalékkal nõtt, a koszorúér-szûkület tágítása miatt kórházban ápolt betegek száma is 65 százalékkal lett több. Az új technológiák - a koszorúér-tágítás során gyakran behelyezett, fémhálóból készült henger, a stent - bevezetése tovább drágította a szívroham miatt kórházba kerülõ betegek ellátását. Még gyorsabban nõtt a gyógyszerköltség: a kilencvenes évektõl 2003-2006-ra a koleszterincsökkentõ gyógyszerek receptre írása megtízszerezõdött.

A Lancet szerkesztõi szerint többet lehetne tenni az egészségért, ha megfelelõen kezelnék a magas vérnyomásúakat és ha minden harmadik amerikai, aki kövér, hajlandó volna lefogyni.

A közlemény emlékeztet arra, hogy évtizedekkel korábban az Egyesült Államokban a dohányzók arányát meglepõ gyorsasággal, jelentõsen sikerült csökkenteni. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy minden nyilvános helyen - hivatalban, étteremben, üzletekben - teljesen megtiltották a dohányzást. (Az egészségügyi statisztikák szerint a dohányzó munkavállalók gyakrabban betegek, többször hiányoznak a munkából, mint nem dohányzó munkatársaik.)

Miközben az élsport legtöbb ágában amerikai versenyzõk vannak az elsõ helyen, a rendszeres testmozgás, a szabadidõ sport területén a helyzet egyáltalán nem jó. Az utolsó évtizedben semmiféle javulást nem észleltek: 18 éves kor fölött az Újvilág lakóinak csupán 31 százaléka mozog rendszeresen.

A szív- és érrendszeri betegségek megelõzése kapcsán az angol szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a magas vérnyomás sokkal ritkábban következne be, ha sikerülne a napi konyhasófogyasztást csökkenteni. A magas vérnyomás diagnózisa sokak szerint az egyetlen, bizonyíthatóan költséghatékony szûrés: gyermekkortól kezdve mindenkinek idõnként mérjék meg a vérnyomását, hiszen a vizsgálat gyakorlatilag semmibe nem kerül. Becslés szerint minden harmadik felnõttnek magas a vérnyomása: ez 73 millió amerikai hipertóniást jelent.