rss
  • Kísérleti siker a daganatok kezelésében

  • Egereken végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a kemoterápiás kezelés hatékonyabbá tehetõ egy sejtek közötti kommunikációban szerepet játszó anyag gátlásával. A molekula normál esetben összehúzza az ereket, de ha megakadályozzák a mûködését, akkor a különbözõ gyógyszerek könnyebben bejuttathatók a tumorokba. A rákos megbetegedés diagnosztizálását követõen az orvosoknak több lehetõségük is van, hogy miképpen szálljanak szembe vele. A kemoterápia (amikor erõs gyógyszerekkel próbálják megölni a rákos sejteket) az egyik leggyakrabban használt fegyver a daganatokkal szemben.

    Ez bizonyos típusoknál, például hererák vagy Hodgkin-kór esetében többnyire nagyon hatékonynak is bizonyul, ám másfajta daganatok esetében már kevésbé. Ennek többféle okai is lehetnek, ám a szilárd tumorok esetében az egyik leggyakoribb problémát az jelenti, hogy a véráramba beadott gyógyszerek nem jutnak el megfelelõen a daganatos szövetbe, vagy ha igen, akkor nincs elég idejük arra, hogy a hatásukat kifejtsék.

    Lisa Coussens, a Kalifornia Egyetem professzora egereken egy olyan módszert dolgozott ki, amely a tumor saját szerkezetét kihasználva juttatja be a szükséges gyógyszereket. A szilárd tumoroknak fejlett érhálózatra van szükségük, hogy növekedni tudjanak, és a tápláló erek általában rendezetlenek és lyukasak, azaz szivárognak. Mindez azt is lehetõvé teszi, hogy a gyógyszerek bejussanak a daganatba. Ezt ellensúlyozza, hogy a szöveti nyomás a tumoron belül nagyon nagy, ami gátat szabhat a gyógyszerek sejtekbe történõ bejutásának. Coussen és munkatársai egereken végzett kísérleteik során rájöttek, hogy egy jelátvivõ molekula (ALK5) mûködésének gátlásával a daganat erei egy rövid idõre még jobban szivárogni fognak, ami lehetõséget ad arra, hogy a gyógyszerek a korábbiaknál hatékonyabban jussanak be a rákos szövetbe.

    Az ALK5-útvonal blokkolása nemcsak a kemoterápiás kezelések, hanem más, a tumorok érhálózatát kihasználó kezelések alkalmazásának hatékonyságát is növelheti, valamint a diagnosztizálásban is segítséget nyújthat. Ennek oka, hogy így a képalkotó eljárások során használt jelzõmolekulák is sokkal könnyebben bejuthatnak a szövetekbe, amivel még pontosabb diagnózis állítható fel.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Allergiás reakciót válthat ki az állandó mobiltelefon használat

    Allergiás reakciót válthat ki a mobiltelefonokban található nikkel azoknál, akik szinte megállás nélkül csevegnek a fülükre szorított apró készüléken - figyelmeztettek szakemberek az Amerikai Allergiás, Asztmás és Immunológiai megbetegedések Kollégiumának (ACAAI) éves találkozóján. Az allergiát a legváratlanabb dolgok, így a mobiltelefonban található nikkel, az ékszerek, a kozmetikumok, a piercingek és a tetoválások is kiválthatják. "A kézi telefonok fokozott használata miatt egyre hosszabb ideig vagyunk kitéve a készülékben lévõ nikkelnek" - mondta az ACAAI tagja.

  • A túlzott sófogyasztás reumát és kiszáradást okozhat!

    A konyhasó kémiai képlete NaCl, azaz csak nátriumból és klórból áll. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a kõsó és a tengeri só beltartalma sokkal értékesebb a konyhasóénál. A kristálysó szakorvosok által igazoltan a benne lévõ elemek miatt – ételízesítésen túl – gyógyításra is alkalmas.

    Testünk 70 százaléka víz, a sejtek közti teret kitöltõ izotóniás oldatnak 9, a könnynek és a vérnek 1 százaléka só. Ez is mutatja, hogy szervezetünk több kilogramm sót tárol – természetesen nemcsak nátrium-kloridot.

  • Hal korai adásával kisebb eséllyel alakul ki az ekcéma gyerekeknél?

    Azoknál a csecsemõknél, akiknek étrendjébe már kilenchónapos koruk elõtt bevezetik a halat, kisebb eséllyel alakul ki ekcéma - áll egy új tanulmányban.

    Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság 2000-ben kelt ajánlása szerint az ekcémára hajlamos gyerekek étrendjébõl sok ételfajtát, köztük a halat is ki kell iktatni, ám 2008-ban visszavonták ezt az ajánlást és jelenleg azt mondják, hogy már 4-6 hónapos kortól adhatunk halat. Az allergiás betegségek, köztük az ekcéma is, egyre gyakrabban fordulnak elõ a fejlett országokban.

  • Védõoltással a kokainizmus ellen

    Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.

    Két amerikai egyetem munkatársai elõször egymástól függetlenül, majd mind szorosabb együttmûködéssel dolgozták ki azt az oltást, mely forradalmasíthatja a különbözõ kábítószerekrõl történõ leszokás technikáját.

  • Szeretethiány - betegséghez vezethet

    Szeretethiány - betegséghez vezethetA szeretethiány ebben a rohanó világban mondhatni, hogy sokszor betegségig fajul. A szeretethiánynak szövődményei vannak. Nem csak lelki, hanem testi szövődményei. A szeretethiány lelki vonzata a magány – vagy épp fordítva, a magány hozza magával a szeretethiányt? Hol romlott el a dolog? Ott, hogy már gyerekkorban csak arra koncentrált szüleink generációja, hogy a gyerek sikeres legyen. A lehetőségek adása közben elfelejtettük, hogy a szülő akkor tesz a legtöbbet gyerekéért, ha szereti, és ha ki is mutatja azt. Nem anyagi kérdés, hiszen a szeretetet elsősorban együttléttel és nem tárgyakkal adhatjuk meg!

  • A cukorbetegség az inzulinon túl is javítható

    San Francisco - Egy új gyógyszer még azoknak a cukorbetegeknek a vércukrát is csökkenti, akiknek az anyagcseréje inzulinos kezelés, megfelelõ étrend és rendszeres mozgás ellenére sincs egyensúlyban.

    Egy új nemzetközi vizsgálat biztató eredményeit az Amerikai Cukorbeteg Szövetség 68. kongresszusán ismertették. A diabétesz, magyarul cukorbetegség világszerte a halálozási statisztikák negyedik helyén található.

  • Megtalálták a gént, amely felelõs az autizmus kialakulásáért?

    Megtalálták azt a gént az egerek és patkányok szervezetében, amely felelõs az autizmus és számos más neurológiai probléma kialakulásáért, a kutatás azonban sajnálatosan még csak az elsõ lépéseknél tart - számolt be a felfedezésrõl a Scientific American.

    Az Npas4-ként ismert gén képes lenyugtatni a túlságosan aktív idegsejteket, így a kellõ kutatások esetén megindulhat az autizmussal és egyéb idegi problémákkal kapcsolatos gyógymódok fejlesztése, nyilatkozta az újságnak Michael Greenberg.

  • Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

    A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

    A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói.

  • A passzív dohányzás következménye akár lábamputáció is lehet?

    A passzív dohányzás fontos kockázati tényezõje a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputációhoz is vezethet – közölték kínai kutatók.

    Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy kapcsolat van a passzív dohányzás és a szívbetegségek, valamint a szélütés között.

    A Circulation címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányban a pekingi Jao Ho és kutatócsoportja passzív dohányzásnak kitett nõk perifériás keringési betegségeit is vizsgálta.

  • Amire figyeljünk a fogzománc védelme érdekében

    A fogzománc a fog felszínét képezõ anyag, amely a test legkeményebb és legtöbb ásványi anyagot tartalmazó anyaga. De még ez az erõs védelem is meg tud bomlani, elsõsorban a táplálkozási és fogápolási szokásaink miatt, aminek következményei az érzékenység, késõbb akár szuvasodás is lehet. A fog három fõ alkotórésze a fogcement, a dentin és a zománc, amelyek közül egyedül ez utóbbi látható a felszínen. Színét leginkább az alatta található dentin színe határozza meg, ugyanis maga a zománc áttetszõ, tehát a világossárga és a szürkés is egészséges szín lehet. Általában az íny felé vékonyodik, amíg el nem jut a cement-zománc találkozási pontig.

  • Napraforgó segíthet a bõrproblémákon

    Állítólag megtalálták a száraz, húzódó, viszketõ bõr - és sok bõrprobléma - ellenszerét: a napraforgóban található peptid lehet az új csodaszer, legalábbis ausztrál kutatók szerint.
    Simon de Veer, a Queenslandi Mûszaki Egyetem Egészségügyi Innovációs Intézetének kutatója csapatával olyan enzimeket kerestek, melyek segíthetnek a bõr regenerációjában. A napraforgó egyik peptidjének izolálásával és a molekula felületének megváltoztatásával olyan vegyületet hoztak létre, mely három bõrben lévõ proteáz mûködését is gátolja.

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • Jobban gyógyul a test, ha lélekkel is törõdnek

    Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese az Elme Mater rendezvénysorozat keretében tartott elõadásán kifejtette: a módszerek jó hatásfokkal használhatók, de szét kell õket választani.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.