2024.03.19. - József, Bánk

A szenvedés nem törvényszerû

A szenvedés nem törvényszerû
Kezelhetõ a neuropátiás fájdalom

A fájdalom elkerülését szolgáló orvosi megoldásokról általában keveset tudunk, és maguk az orvosok sem mindig figyelnek eléggé a páciensek panaszaira.

A nemrég megalakult Neuropátiás Fájdalom Munkacsoport tagjai - belgyógyász, neurológus szakorvosok - a szenvedés nélküli élet lehetõségét ígérik azoknak, akik megmagyarázhatatlannak tûnõ fájdalomérzettel, az úgynevezett neuropátiás fájdalommal élnek együtt.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A fájdalom kellemetlen, de szükséges érzés. Általában azt jelzi, hogy a szervezetet valamilyen károsító tényezõ fenyegeti, vagy már meg is történt a károsodás. Ezt tartja az orvostudomány a jelenségrõl, amely - akár a kínig fokozódva - a szervezetben bárhol kialakulhat, a mindenütt jelenlévõ fájdalomérzékelõ receptorok ingerlése révén. A receptorok elektromos impulzusként érzékelve juttatják el az ingert a gerincvelõbe, majd onnan fel az agyba. A jel - amely az agy mûködése révén válik tudatos fájdalomérzetté - néha már a gerincvelõbe érve reflexválaszt indukál, ilyenkor azonnal áttevõdik a mozgató idegre, és visszajut az érzékelés helyére, ahol izomösszehúzódást vált ki. Például reflexesen rántjuk el a kezünket, ha forró tárgyhoz érünk.

A számtalan lehetséges fajtájú és mértékû fájdalom különféle típusai között gyakori az úgynevezett neuropátiás, azaz idegi eredetû fájdalom. Ilyen gyötrelmet okoz az idegpályán bárhol jelentkezõ rendellenesség - ez ugyanis megzavarja az idegimpulzusokat, amiket tévesen értelmez az agy.

A neuropátiás fájdalom nem jelzés értékû a szervezet mûködése szempontjából, viszont tartós, értelmetlen szenvedést okoz a betegnek. Bár tünetei jellegzetesek, az esetek 58 százalékában reumatikus fájdalomként diagnosztizálják - állítják a munkacsoport orvosai, egy felmérés eredményeire hivatkozva.

Az idegrendszer károsodása, vagy mûködészavara következtében létrejövõ kín égõ, fagyos, hasító, vagy áramütéshez hasonló, de gyakran szurkáló, bizsergõ, vagy zsibbadó érzések is kísérhetik. Elõfordul, hogy egy hideg vagy meleg tárgy, sõt, akár takaró vagy ruha érintése is fokozhatja a fájdalmat, ami éjszaka gyakran még intenzívebben jelentkezik, ezért elõször alvászavart, majd szorongást, hosszútávon pedig depressziót okoz. De az is megeshet, hogy az idegek károsodása nyomán éppen érzéketlen egy-egy terület, így azt sem veszi észre a beteg, hogy megég vagy másképpen sérül a teste egy része. Ha panaszát érdemben nem kezelik, hosszútávon életminõség-romlás, súlyos lelki és idegrendszeri károsodás következhet be. Végül az illetõ gyakorlatilag képtelenné válhat mindennapi teendõinek elvégzésére.

Kutatások szerint a magyar lakosság mintegy 10 százaléka érintett, a diabéteszes betegeknél az arány lényegesen magasabb (a felmérésben részt vett 1-es típusú cukorbetegek körében 34, a 2-es típusúaknál 25 százalék). A gerincsérültek, illetve a gerincmûtöttek harmada, a besugárzással vagy kemoterápiával kezelt daganatos betegek negyede szenved a neuropátiás fájdalomtól.

- A megkérdezettek döntõ többsége fordult már orvoshoz a rendszeresen érzett kínt panaszolva, 43 százalékuk több orvost is felkeresett. A diagnózist jellemzõen reumatológus, háziorvos állította fel, s csak 16 százalékuknál próbálta neurológus megállapítani a baj eredetét. Mindez arra utal, sok a bizonytalanság és a téves diagnózis. Ennek nyomán sokan kénytelenek együtt élni a fájdalommal. A tévedések valószínûleg arra vezethetõk vissza, hogy az orvos általában csak arra kérdez rá, hol fáj, milyen jellegû és mikor kezdõdött, mikor erõsebb a fájdalom, majd laboratóriumi vizsgálatot végeztet, ezután felírja a gyógyszert (általában nem-szteroid fájdalomcsillapítót, izom-görcsoldót, csontritkulás elleni szert vagy vérnyomáscsökkentõt). A kezelõorvosoknak mindössze harmada kérte arra a panaszost, hogy pontrendszerrel fejezze ki a fájdalom erõsségét - állapították meg a munkacsoport szakértõi.

- A fájdalomcsillapítás jelentõségét nálunk még mindig nem ismerték fel a kollégák, de az egészségpolitika, s a finanszírozás gazdái sem - véli dr.

Budai Erika, a budapesti Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház fõorvosa. - A betegek többsége csak akkor kerül fájdalom-ambulanciára, vagy a szenvedés enyhítésével foglalkozó egyéb szakrendelésre, amikor már súlyos, nehezen, vagy egyáltalán nem kezelhetõ krónikus tünetegyüttes alakult ki. Ez pedig - az egyén életminõségének romlásán túl - felesleges terheket ró az egészségügyi ellátás rendszerére. Az idõben felismert és helyesen kezelt fájdalom megszüntethetõ, vagy a tüneteket minimálisra lehet csökkenteni, legyen szó például övsömör utáni idegfájdalomról, sérülést követõ idegkárosodásról.

- Az idegkárosodás felismerése cukorbetegeknél nemcsak a speciális fájdalomcsillapítás miatt fontos, hanem azért is, mert egyeseknél a láb érzéketlenné válhat, és az emiatt észrevétlenül maradó apró sérülések fertõzéshez, fekélyhez, súlyos esetben akár a láb amputációjához vezethetnek - figyelmeztet Kincses János, a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége elnöke, megemlítve, hogy a tagszervezetek bevonásával szûrési akció sorozatot indítanak. Ennek része a lábvizsgálat, amit egészségügyi szakszemélyzet végez el. A kiszûrt érintetteket megfelelõ ellátóhelyre irányítják a szervezõk. A május-június folyamán megkezdett országos munka õsszel folytatódik, avval a céllal, hogy a neuropátis fájdalom kezelését egyre több cukorbeteg igényelhesse.

(fabet)