rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A halolaj a szájüreg betegségeit is gyógyítja

  • Egy új vizsgálat szerint, amelynek eredményeit a Molecular Oral Microbiology közölte, a halak húsában található omega-3 zsírsavak az ínygyulladás és hasonló, szájüregi folyamatok megelõzése szempontjából is fontosak. Ezekrõl a természetes anyagokról már számos vizsgálat bizonyította, hogy jelentõs szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve rosszindulatú daganatok megelõzésében. Különbözõ módszerekkel végzett tanulmányok jelezték, hogy az omega-3 zsírsavakra az emberi szervezetnek alapvetõ szüksége van.

    Még nem teljesen tisztázott, hogy milyen módon, de ezek a többszörösen telítetlen olajok csökkentik azt a lassú, gyulladásos folyamatot, amely az érelmeszesedés lényege.

    Az európai országokban minden második ember - akár férfi, akár nõ - valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Érthetõ, hogy ennek a betegségcsoportnak a megelõzése kiemelt jelentõségû közegészségügyi feladat. Ez magyarázza, hogy a korszerû étrend szerint ajánlott hetenként két-három alkalommal valamilyen halételt fogyasztani.

    C. B. Huang és J. L. Ebersole szerint az omega-3 zsírsavak hatását az emberi szervezet belsõ folyamataira már igen alaposan tanulmányozták, de eddig nem foglalkoztak azzal, hogy a szájüreg kóros folyamatait milyen módon és mértékben befolyásolják ezek az anyagok. Az is érdekelte õket, hogy a szájüregben lévõ, sokféle baktérium fejlõdését, szaporodását gátolják-e az ételekben lévõ olajok. Idõs, japán emberek ötesztendei megfigyelése alapján írták meg dolgozatukat. Azt találták, hogy a halolaj igen eredményesen megelõzte a szájüregben megjelenõ fertõzéseket. Úgy észlelték, hogy a sok halat fogyasztó idõs emberek szájában a fogíny gyulladása, károsodása lényegesen ritkább jelenség, mint azoknál, akiknek szervezetébe ezek a halhúsban lévõ olajok csak igen kis mennyiségben jutnak be.

    "Ez azt jelenti, hogy az omega-3 zsírsavak gyógyszerként történõ alkalmazását még gyakrabban ajánljuk - monda Huang. - Célszerûnek tûnik ezek további vizsgálata, akár fogkrém vagy rágógumi formájában is".

    Nigel Carter, az angol fogorvosok egyik vezetõ személyisége hangsúlyozta, hogy a vizsgálat eredményei igen jelentõsek, mert a fogíny gyulladása a leggyakoribb szájüregi betegség, és nem csak a fogak korai kihullásában, hanem súlyos, belsõ szervi betegségekben is szerepet játszik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ritka betegségek debreceni tanszéke

    Legionellózis, ornitózis, Q-láz - többek között e ritka betegségek felismerésével és gyógyításával foglalkozik a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Ritka Betegségek Tanszéke. Számos ritka betegség felderítésénél az orvosnak szinte úgy kell dolgoznia, mint egy rendõrségi nyomozónak.

    Sok fejtörést okozott Pfliegler György tanszékvezetõnek és munkatársainak egy férfi, akinek nyakán csúnya gyulladások voltak.

  • Fokozza a hasra hízást a depresszió

    A depresszió a testúly növekedésével jár, de ez fordítva nem igaz: a kövérek nem lesznek gyakrabban depressziósok, mint karcsú társaik. Fiatal, egészséges nõk és férfiak két évtizedes vizsgálatának eredményeirõl az American Journal of Public Health közegészségügyi folyóiratban számoltak be amerikai kutatók.

    A nagy tudományos vizsgálatok gyakran adnak lehetõséget a kutatóknak olyan megfigyelésekre, melyek nem a tanulmány eredeti kérdéseivel foglalkoznak.

  • Takarékoskodó génjeinktõl hízunk?

    Genetikusok szerint azon gének miatt hízunk, melyek valaha lehetõvé tették, hogy túléljük a kiszámíthatatlan éhezést. A többletsúly, a cukorbetegség és a gének közötti összefüggés vizsgálatára az Egyesült Államokban tovább folytatódik a pima indiánokon 15 éve elkezdett kutatás.

    Azok az õseink maradtak életben, akik képesek voltak átvészelni az éhíséget, azaz a bõség idejébõl annyi kalóriatartalékot felhalmozni, amennyivel kihúzták, míg megint ételhez jutottak.A szakemberek ezeket a géneket takarékoskodó génnek hívják. Az ínséget túlélõk aztán ezt örökítették utódaiknak.

  • A mértéktelen evés megzavarhatja az agy mûködését?

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, amelyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.

    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.

  • Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomás

    Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomásAz orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges magasvérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint és az emelkedett trigliceridértékek, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz.

  • A szomszédunkat is okolhatjuk a magas vérnyomás miatt

    A környezet, a szomszédság is befolyásolja a hipertónia kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók.

    A tanulmány szerint, amely az Epidemiology címû szaklapban látott napvilágot, azoknál az egyéneknél, akik jobb környéken élnek, ahol több a lehetõség a testedzésre, kisebb a bûnözés, s jobbak az élelmiszerüzletek, ráadásul kialakult egy helyi közösség, csekélyebb a rizikója a magas vérnyomásnak.

  • A magánytól magasabb lesz a vérnyomás

    A másokkal való kapcsolat hiánya nem csak boldogtalanná tesz, de az egészségre is káros hatással van: amerikai pszichológusok közvetlen összefüggést találtak a magány és a magas vérnyomás között. A jelenség független volt a kortól, a dohányzástól, az elhízottságtól, a depressziótól és a stressztõl is.

    A Psychology and Ageing címû szaklapban úgy fogalmaztak a kutatók, hogy a magány önmagában is egészségi kockázati tényezõként jelentkezik.

  • Az akupunktúra felfedte egyik titkát

    Felfedezték az akupunktúra egyik molekuláris hatásmechanizmusát.

    "Az akupunktúra mint alapvetõ gyógyítási módszer létezett a világ bizonyos részein négyezer éven keresztül, mégis, mivel nem értettük a mûködését, sok ember szkeptikusan viszonyult hozzá" - mondja a Rochester Egyetem Ideggyógyászati Központjának igazgatója. Az egyetem kutatóinak most legalább egy molekuláris hatásmechanizmusát sikerült megfejteniük az akupunktúrás kezelésnek: a tûszúrás útján elõidézett fájdalomcsillapítást.

  • D-vitamin, az immunrendszer aktiválója

    Kulcsszerepet játszik a D-vitamin a védekezõképesség aktiválásában - mutatták ki a Koppenhágai Egyetem kutatói a Nature Immunology címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy miért kevésbé aktívak a T-limfociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) - az immunrendszer valódi "katonái", amelyek baktériumokat és vírusokat ölnek - olyan betegségek esetén, amelyek esetében a vitamin koncentrációja a vérben viszonylag alacsony.

  • Új vírus - Az új vírus nem is annyira új

    A H1N1-vírus sok tekintetben új az emberiségnek, ám az egyik kulcstulajdonságában a legközelebbi rokona az 1918-as pandémiás vírus - jelentették be amerikai kutatók.

    Megállapításaik hatékonyabb vakcinák tervezéséhez vezethetnek, valamint magyarázatot adhatnak arra, miért kímélte az újinfluenza az idõsebbeket. Mint Anthony Fauci, az amerikai Allergia és Fertõzõ Betegségek Országos Intézetének (NIAID) igazgatója elmondta, váratlan hasonlóságokat tárt fel egy tanulmány a két, pandémiát okozó influenzavírus-törzs között.

  • Ezek a tavaszi tompultság okai

    Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

  • A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

    Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével.

  • Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy

    Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerûbb, életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel. Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angol Lancet közölte.

    Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz.

  • Életmódváltoztatással a rák ellen

    Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.