rss
  • A diabétesz hatalmas árat követel a szegényebb országoktól

  • A diabétesz és szövõdményei, köztük a szélütés és szívbetegségek hatalmas pénzügyi terhet rónak a következõ években a szegényebb országokra - állítja egy kedden közzétett jelentés.

    "A diabétesz a fejlett országok betegségébõl az olyan fejlõdõ országok betegségévé válik, mint India és Kína, ami az egészségügyi költségek emelkedése miatt nyomást jelenthet majd egészségügyi rendszereikre" - vélekedett Philip Clarke, a Sydneyi Egyetem közegészségügyi fakultásának munkatársa.

    Clarke és kutatócsapata húsz országból 11 140 súlyosan cukorbeteg páciens egészségügyi adatait elemezte, beleértve az elszenvedett szövõdményeket is, valamint a kórházi tartózkodás idõtartamát és költségeit. Mindezek alapján megállapították, hogy a szegényebb országokban egyre komolyabban érinti az egészségügyi költségeket a diabétesz.

    A jelentés szerint Ázsiában (1. csoport) és Kelet-Európában (2. csoport) a páciensek között nagyobb számban fordultak elõ egyes események - például szélütés -, mint a fejlett piacgazdaságokban (3. csoport), kisebb volt a kórházi kezelés aránya, ám hosszabb idejû a kórházi tartózkodás.

    Míg Kínában az egy fõre jutó éves egészségügyi kiadás átlagosan 216 nemzetközi dollárnak felel meg, addig egy olyan cukorbeteg kezelése, akinél szélütés is jelentkezik, ennek éppen tízszeresébe, 2166 dollárba kerül - írták a PLoS Medicine címû nyílt hozzáférésû tudományos folyóiratban (www.plosmedicine.org) megjelent tanulmány szerzõi. (A számításban használt nemzetközi dollár az adott országbeli vásárlóértékkel korrigált amerikai dollár.)

    A tanulmányban Kína, India, Malajzia, a Fülöp-szigetek (1. csoport), Csehország, Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Oroszország, Szlovákia (2. csoport), valamint Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia, Új-Zéland és Nagy-Britannia szerepelt (3. csoport).

    Világszerte mintegy 250 millió embernek van diabétesze, a növekvõ esetszám háromnegyede a fejlõdõ országokból származik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát

    Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek. Mint az Archives of Neurology címû szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór elõfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

    A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élõk agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya.

  • Vércukor-érzékelõ inzulinpumpa

    A vércukor-érzékelõvel összeépített inzulinpumpa mind gyermekek, mind felnõttek cukorbetegségének kezelésében megbízhatóbb, mint a naponta többször beadott inzulininjekció. Az eddigi legnagyobb vizsgálat eredményeit az Amerikai Cukorbeteg Társaság 70. kongresszusán ismertették Orlandóban.

    Az 1. típusú cukorbaj, mely gyermekkorban és fiatal felnõttkorban a leggyakoribb anyagcsere-rendszeres inzulinpótlással kezelhetõ. Ez még a legkorszerûbb, finom tûvel ellátott fecskendõk esetén is megnehezíti a beteg életét.

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • A cukorbetegségben szenvedõk mentális képességei rosszabbak?

    Egy nemrégiben közzétett tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik. Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt. Hogy ezt kiderítsék, a kutatók 1 917 idõsebb nõ és férfi adatait vizsgálták, a 2002 és 2006 között végzett Ages Reykjavik.

  • Agyi katasztrófa esetén is van már katasztrófavédelem

    A koponyába vért szállító erek szûkülete, elzáródása okozta szélütést, agyi katasztrófát mûtéttel néhány éve már sikeresen kezelték, de a kisebb megterhelést jelentõ, stentet (sztent) alkalmazó új módszer gyakorlatilag ugyanolyan mértékben eredményes, mint az operáció.

    A két gyógyító eljárást összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetõ elõadás az American Stroke Association nemzetközi kongresszusán hangzott el.

  • Minek a jele a romló szaglás?

    Szippantásunk erõsségét lehet mérni egy új szerkezettel. Ha az eredmény nem kielégítõ, abból a szakorvos agyi elváltozások elõjelét feltételezheti, s további vizsgálatokat tarthat indokoltnak. Az agy neurológiai betegségeinek, így a Parkinson- és Alzheimer-kóroknak is egyik jellemzõ szimptómája, hogy már a betegség korai stádiumában csökken a páciens szaglási képessége. Például: ha éppen nem látja, akkor nem észleli, hogy a tej kifutott és jellegzetes szaggal már a tûzhely lapján ég. Az Egyesült Államokban a minnesotai WR Medical Electronics vállalat ezért egy olyan...

  • Agyi letapogató segítségével kommunikáltak egy vegetatív állapotban lévõ emberrel

    Igennel és nemmel kommunikál agyi képalkotó segítségével egy férfi, akit öt éve vegetatív állapotban gondoznak - ismertette egy szerdán megjelent tanulmány.

    A most 29 éves férfi 2003-ban szenvedett el súlyos agysérülést közúti balesetben. Azóta fizikai válaszjeleket nem adott, vegetatív állapotban van az õt vizsgáló belga és brit kutatók szerint, akik eredményeikrõl a New England Journal of Medicine címû szaklapban számoltak be.

  • Megérné meggyógyítani a rákbetegeket

    gyógyulást segíteni!

    Budapest - Miközben gyógyszerkiadásunk megfelel az európai átlagnak, rákgyógyításra feleannyit se költünk mint az unióban általában, a legújabb készítményekhez való hozzáférésben pedig sereghajtók vagyunk.

    Ezek a fõ megállapításai annak a nemzetközi kutatásnak, amelyben az országok gyógyszerhez való hozzáférését, a rákbetegség társadalmi terheit, elõfordulási és halálozási adatait vetették össze a kutatók.

  • Nem mindegy, milyen napvédő krémet használunk

    Nem mindegy, milyen napvédő krémet használunkA hőmérséklet globális emelkedésével évente évről-évre fokozódik a bőrrák kockázata is. A megfelelő napvédelemmel, napvédő szerek használatával elkerülhető a napégés és az UV-sugárzás káros következményei. De melyik termék a legjobb? A napvédő szerek hosszabb napon való tartózkodást tesznek lehetővé a bőr leégése nélkül. A manapság használatos napvédő termékeknek magas elvárásoknak kell megfelelniük. A napvédő szerek legfontosabb adatai a következők: Fényvédő faktorszám, UV-A védelem, vízoldhatatlanság.

  • Az immunrendszer felpörgetésével állítják meg az agydaganatot

    Bár még csak kísérleti stádiumban van az a vakcina, amely az immunrendszer felpörgetésével képes megállítani az agytumor fejlõdését, a kutatók szerint mégis ígéretesnek tûnik.

    A szer a daganat leghalálosabb formáját, a glioblasztómát képes szinten tartani.

    A glioblasztóma a leghalálosabb agydaganat, amely a diagnózis után 12–14 hónappal végez az betegekkel.

  • Új vírus - Az új vírus nem is annyira új

    A H1N1-vírus sok tekintetben új az emberiségnek, ám az egyik kulcstulajdonságában a legközelebbi rokona az 1918-as pandémiás vírus - jelentették be amerikai kutatók.

    Megállapításaik hatékonyabb vakcinák tervezéséhez vezethetnek, valamint magyarázatot adhatnak arra, miért kímélte az újinfluenza az idõsebbeket. Mint Anthony Fauci, az amerikai Allergia és Fertõzõ Betegségek Országos Intézetének (NIAID) igazgatója elmondta, váratlan hasonlóságokat tárt fel egy tanulmány a két, pandémiát okozó influenzavírus-törzs között.

  • Miért is ásítunk?

    Agyunk idegsejtjeinek oxigénellátását a fáradtság mérhetõen csökkenti. Ezt jelzi is a szervezet egy olyan válasszal, amely elõsegíti, hogy agyunkban az oxigén és a széndioxid aránya megfelelõbb legyen. Ez a válasz az ásítás, amire azonban pszichés hatások is kényszeríthetnek bennünket.

    Ha valaki elálmosodott, annak érthetõ és jól látható jele, hogy az illetõ ásítozik. Ezt tesszük akkor is, ha unatkozunk, sõt, megesik velünk akkor is, ha ugyan frissnek érezzük magunkat, de a környezetünkben valaki ásítani kezd.

  • Káros is lehet az elektromos cigaretta

    A dohányzásról való leszokás sokaknak csak álom, lehetetlennek tûnõ küzdelmes erõfeszítés. A leszokni vágyókat célozza az úgynevezett elektromos-cigaretta, ami hazánkban is egyre nagyobb vásárlóközönséget tudhat magáénak.


    A szakorvosok azonban figyelmeztetnek: az e-cigivel nem lehet leszokni, s káros is lehet! A szigorú jogszabályok, és a folyamatosan növekvõ árak miatt egyre többen próbálják meg abbahagyni a dohányzást.

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.