A vírusok is beavatkoztak az emberi evolúcióba

Olasz kutatók pénteki bejelentése szerint bizonyítékokat találtak arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába.

Négyszáznál több olyan mutációt találtak 139 génben, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy mekkora eséllyel kap el egy ember egy adott vírusfertõzést. Megállapításuk megmagyarázhatja például, hogy miért fertõz meg egyeseket szinte minden keringõ vírus, míg mások megússzák a járványokat. A Milánói Egyetem munkatársai 52 olyan populáció genomját elemezték a világ különbözõ részeibõl, amelyek az emberi evolúció elmúlt 200 ezer évében a vírusok széles körének voltak kitéve. A PLoS Genetics címû nyílt hozzáférésû online tudományos portálon (www.plosgenetics.org) közzétett tanulmányban olyan helyekrõl származó mintákat vizsgáltak, ahol az éghajlat kedvezõ életfeltételeket biztosított a vírusok számára, ilyenek például Afrika meleg és nedves területei.

Az már korábban is ismert volt, hogy a vírusok befolyásolták az emberi génállomány kialakulását. Egyes tanulmányok adatai szerint a humán genom 8 százaléka az úgynevezett endogén retrovírusokból épült fel: ezek a retrovírusok beillesztették saját génállományukat az emberébe, miután megfertõzték az egyént.

Az olasz szakemberek az emberi genomot átvizsgálva a fertõzések bizonyítékait keresték, és genetikai változatokkal kötötték össze azokat. Több génmutációra bukkantak azoknál a mintáknál, ahol az adott népességet sok különbözõ vírus fertõzte meg.

Mint Manuela Sironi kutatásvezetõ elmondta, feltételezik, hogy több ilyen gén fogékonyabbá teheti az embereket bizonyos vírusokra. Hangsúlyozta, hogy még csak a kutatások bevezetõ szakaszában tartanak, remélik másoknak is sikerül igazolniuk eredményeiket.

Hasonló módszerrel kívánják megkeresni a jövõben azokat a génvariációkat, amelyek a baktériumok és más kórokozók fertõzése iránt teszik érzékenyebbé az embereket - tette hozzá a genetikus.