Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegzõ embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte. Az autóközlekedésbõl származó légszennyezõdés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak. 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az agyhoz vért szállító verõereket a nyakon ultrahangos eszközzel fájdalmatlanul megvizsgálhatják. Mérni lehet az erek egyes rétegeinek vastagságát, megfigyelhetõk az esetleges érelmeszesedéses lerakódások. Az itt észlelt elváltozások nagy valószinûséggel a többi érterület állapotát is jelzik.
Howard Hodis és munkatársai azt találták, hogy az autósztrádák közelében élõ emberek nyaki verõerei évente átlagosan 5,5 mikrométerrel lettek vastagabbak, ami kétszerte nagyobb mértékû érszûkületet jelent, mint a tiszta levegõn élõké. A kutatók azt is kimutatták, hogy az autópályákhoz közel esõ területeken a motorfüstbõl eredõ, mikroszkóposan apró méretû szennyezõdés öt-tízszer több, mint az utaktól távol.
A munkacsoport egyik amerikai tagja, Michael Jerrett szerint "elõször sikerült kimutatni, hogy a légszennyezõdés gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, mely a modern társadalmakban minden második ember haláláért felelõs, és igen gyorsan mind több embert pusztít el az iparosodó ázsiai és latin-amerikai országokban is".
A munkát folytatják amerikai egyetemisták és gyerekek folyamatos megfigyelésével. A másik kutatócsoport Nino Künzli vezetésével a SAPALDIA tanulmány résztvevõit vizsgálja a következõ években. Ez a munka 1991-ben kezdõdött csaknem tízezer svájci lakos szívének és tüdejének rendszeres ellenõrzésével.