2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Vastagbélrák-elleni vakcina?

Vastagbélrák-elleni vakcina?
Washington - Egy csupán a belekben fellelhetõ fehérje elvezethet egy olyan vakcina elõállításához, amely a vastagbélrák, s esetleg más daganatfélék gyógyítására alkalmazható - jelentették be amerikai kutatók.
A fehérjével immunizált egereket megfertõzték a vastagbélrák sejtjeivel, s azt tapasztalták, hogy az átlagosnál kevesebb tüdõ- és májáttét alakult ki ezen állatoknál - írták felfedezésükrõl a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem kutatói a Nemzeti Rákkutató Intézet folyóiratában.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Sokféle rákellenes vakcina kidolgozása van folyamatban, ám nehézséget okoz a megfelelõ célpont, az úgynevezett antigén megtalálása, amely csupán a rákos daganatban fordul elõ, az egészséges szövetekben pedig nem.

Adam Snook és Scott Waldman érdeklõdése azért fordult a vastagbélrák felé, mivel a belek belsejét borító nyálkahártyában sajátos immunrendszer mûködik: olyan fehérjék képzõdnek, amelyek csupán itt találhatók meg és tumorellenes hatással bírnak.

A philadelphiai kutatókat különösen érdekelte az úgynevezett guanil-cikláz C fehérje, amely csupán a bél nyálkahártyájában, valamint a vastag- és végbéldaganatok (kolorektális tumorok) metasztázisaiban lelhetõ fel és fejti ki hatását. A tudósok az egerekbe vastagbéldaganat sejteket fecskendezték be mielõtt, vagy azután, hogy immunizálták volna az állatokat a guanil-cikláz C fehérjével

A be nem oltott egereknél átlagosan 30 áttétes daganat képzõdött a tüdõkben és a májban, míg a vakcinált állatoknál három. A fehérjeterápiában részesült egerek tovább éltek, mint kezeletlen társaik. - "A módszer ugyan nem garantálja a teljes gyógyulást, ám fontos terápia lehet" - mutattak rá a kutatók.

Mint cikkükben kifejtették, a vastag- és végbéltumorokban szenvedõ betegek 50 százaléka az áttétek, mindenekelõtt a tüdõben és a májban képzõdõ metasztázisok miatt veszíti életét. Évente világszerte 1,2 millió új vastag-és végbélrákos esetet diagnosztizálnak, s a kór 130 ezer beteget öl meg.

A kutatók azonban óvtak a túlzott optimizmustól, mondván, könnyebb a laboratóriumban gyógyítani egy mesterségesen elõidézett daganatban szenvedõ egeret, mint egy rákos beteget a valóságban. Ugyanakkor bizakodóak, azt remélve, hogy kutatásaik során olyan újféle potenciális vakcinát azonosítottak, amely a nyálkahártyából kiinduló daganatokat célozza meg.

A tumorterápia újfajta megközelítése hatékony lehet a fej és nyaki daganatok, a tüdõ, az emlõ, a hüvely, valamint a húgyhólyag rákos megbetegedéseinél. Ezek a tumorféleségek ugyanis szintén a nyálkahártyából fejlõdnek ki.

Az utóbbi idõben többféle daganat, így az egyik leghalálosabb bõrtumor, a melanóma, valamint a szintén igen rosszindulatú agydaganat, a glioblasztóma multiforme kezelésére születtek ígéretes vakcinák.

Egy kubai kutató kedden jelentette be egy olyan vakcina elõállítását, amely meghosszabbítja a tüdõrákos betegek élettartamát.