A fehérjével immunizált egereket megfertõzték a vastagbélrák sejtjeivel, s azt tapasztalták, hogy az átlagosnál kevesebb tüdõ- és májáttét alakult ki ezen állatoknál - írták felfedezésükrõl a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem kutatói a Nemzeti Rákkutató Intézet folyóiratában.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Adam Snook és Scott Waldman érdeklõdése azért fordult a vastagbélrák felé, mivel a belek belsejét borító nyálkahártyában sajátos immunrendszer mûködik: olyan fehérjék képzõdnek, amelyek csupán itt találhatók meg és tumorellenes hatással bírnak.
A philadelphiai kutatókat különösen érdekelte az úgynevezett guanil-cikláz C fehérje, amely csupán a bél nyálkahártyájában, valamint a vastag- és végbéldaganatok (kolorektális tumorok) metasztázisaiban lelhetõ fel és fejti ki hatását. A tudósok az egerekbe vastagbéldaganat sejteket fecskendezték be mielõtt, vagy azután, hogy immunizálták volna az állatokat a guanil-cikláz C fehérjével
A be nem oltott egereknél átlagosan 30 áttétes daganat képzõdött a tüdõkben és a májban, míg a vakcinált állatoknál három. A fehérjeterápiában részesült egerek tovább éltek, mint kezeletlen társaik. - "A módszer ugyan nem garantálja a teljes gyógyulást, ám fontos terápia lehet" - mutattak rá a kutatók.
Mint cikkükben kifejtették, a vastag- és végbéltumorokban szenvedõ betegek 50 százaléka az áttétek, mindenekelõtt a tüdõben és a májban képzõdõ metasztázisok miatt veszíti életét. Évente világszerte 1,2 millió új vastag-és végbélrákos esetet diagnosztizálnak, s a kór 130 ezer beteget öl meg.
A kutatók azonban óvtak a túlzott optimizmustól, mondván, könnyebb a laboratóriumban gyógyítani egy mesterségesen elõidézett daganatban szenvedõ egeret, mint egy rákos beteget a valóságban. Ugyanakkor bizakodóak, azt remélve, hogy kutatásaik során olyan újféle potenciális vakcinát azonosítottak, amely a nyálkahártyából kiinduló daganatokat célozza meg.
A tumorterápia újfajta megközelítése hatékony lehet a fej és nyaki daganatok, a tüdõ, az emlõ, a hüvely, valamint a húgyhólyag rákos megbetegedéseinél. Ezek a tumorféleségek ugyanis szintén a nyálkahártyából fejlõdnek ki.
Az utóbbi idõben többféle daganat, így az egyik leghalálosabb bõrtumor, a melanóma, valamint a szintén igen rosszindulatú agydaganat, a glioblasztóma multiforme kezelésére születtek ígéretes vakcinák.
Egy kubai kutató kedden jelentette be egy olyan vakcina elõállítását, amely meghosszabbítja a tüdõrákos betegek élettartamát.