Döbbenet! Õsi vírus van az emberi génállományban

Az emberek génkészletében ott van egy olyan õsi állati vírus, amellyel elõdeink 40 millió évvel ezelõtt fertõzõdhettek meg, állítják japán tudósok, akik kutatásukról a Nature címû brit tudományos hetilap szerdai számában közöltek tanulmányt.

A betolakodót bornavírusnak hívják a németországi Borna város nevébõl. Az 1970-es években fedezték fel mint kórokozót, amely az agyat fertõzi meg. Magát a betegséget 1885 óta ismerik, amikor Bornában egy egész lovasezred lóállományát irtotta ki a rejtélyes vírus. Az Oszakai Egyetem kutatói Tomonaga Keizo vezetésével egy sor emlõs - köztük az ember -, erszényes és rágcsáló génállományát vizsgálták meg a bornavírus nyomait keresve. Az emberi genómban több részletét is megtalálták ennek a vírusnak, sõt két génjét is, de azt még nem tudni, hogy hogy ezek a gének mûködnek-e, és ha igen, mit csinálnak.

Máig csak egyetlen vírusfajtáról volt ismeretes, hogy öröklõdik a gerincesekben: ezek a retrovírusok. A retrovírusok a megtámadott gerinces szervezetében behatolnak a szaporító sejtek DNS-ébe, és továbbadják saját DNS-üket vagy egy részüket a gazdaállat következõ nemzedékeinek.

Egyes becslések szerint az emberi génkészletnek 8 százalékát retrovírusok teszik ki.

A bornavírusnak más a taktikája. Ez a megtámadott sejt magjában sokszorosítja magát.

A bornavírust késõbbi kutatások megtalálták birkáknál, lámáknál, struccoknál, macskáknál és marháknál is, de terjedésének módja nem ismeretes.

Ma a nagy kérdés az, hogy az õsi állati vírus a mi fajunkban milyen mutációt vagyis újítást okozott. Hogy esetleg örökletes betegségeket vagy talán éppen ellenük való védettséget köszönhetünk-e neki.