A betolakodót bornavírusnak hívják a németországi Borna város nevébõl. Az 1970-es években fedezték fel mint kórokozót, amely az agyat fertõzi meg. Magát a betegséget 1885 óta ismerik, amikor Bornában egy egész lovasezred lóállományát irtotta ki a rejtélyes vírus.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Máig csak egyetlen vírusfajtáról volt ismeretes, hogy öröklõdik a gerincesekben: ezek a retrovírusok. A retrovírusok a megtámadott gerinces szervezetében behatolnak a szaporító sejtek DNS-ébe, és továbbadják saját DNS-üket vagy egy részüket a gazdaállat következõ nemzedékeinek.
Egyes becslések szerint az emberi génkészletnek 8 százalékát retrovírusok teszik ki.
A bornavírusnak más a taktikája. Ez a megtámadott sejt magjában sokszorosítja magát.
A bornavírust késõbbi kutatások megtalálták birkáknál, lámáknál, struccoknál, macskáknál és marháknál is, de terjedésének módja nem ismeretes.
Ma a nagy kérdés az, hogy az õsi állati vírus a mi fajunkban milyen mutációt vagyis újítást okozott. Hogy esetleg örökletes betegségeket vagy talán éppen ellenük való védettséget köszönhetünk-e neki.