Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.
A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az emberi genomban több olyan töredékre bukkantak, amelyek a vírusból származnak, például két gén formájában is. Utóbbiak mûködhetnek is, ám az nem tisztázott, hogy mi a feladatuk. Egészen mostanáig csak a retrovírusokról tudták, hogy genomjuk beépül a gerincesek DNS-állományába. Mivel a szaporodásban szerepet játszó sejtek DNS-ébe hatolnak be, ezért több generáción át továbbadódik örökítõanyaguk legalább egy része. Egyes becslések szerint a retrovírusok teszik ki az ember genetikai állományának akár nyolc százalékát.
A Borna-vírusnak más behatolási technikája van: a megfertõzött sejtek magjában sokszorozódik. A vírus a német Borna városáról kapta nevét, ahol egy egész ezred huszárló pusztult el 1885-ben egy titokzatos "forró fej-betegségben". Késõbbi kutatások során megtalálták juhokban, osztrigában, macskában és szarvasmarhában, noha terjedési módja kevéssé ismert.
A beépült vírusról nem tudják, okozott-e genetikai mutációt, esetleg valamely öröklõdõ betegséget, vagy éppen védettséget. Magát a Borna-vírust nem kötötték eddig emberi betegségekhez, noha egyes kutatók szerint összefüggésbe hozható a skizofréniával és más mentális rendellenességekkel.