A tuberkulózis világnapja

Budapest - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümõkór, tbc, tüdõbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyõzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertõzõ betegségek közül a tbc szedi a legtöbb áldozatot. Minden évben több mint nyolcmillió új fertõzést regisztrálnak, ebbõl több mint félmillió esetet a Mycobacterium tuberculosisnak a szokásos gyógyszerekkel szemben ellenálló törzse okoz. A világnépesség csaknem harmada, mintegy kétmilliárd ember hordozza magában a tbc kórokozóját, szerencsére azonban nem mindenkiben fejlõdik ki a cseppfertõzéssel terjedõ betegség. A tüdõbaj kezelés híján halálos is lehet, viszont a kezelt beteg (a gyógyuláshoz féléves szigorú gyógyszerszedés szükséges) 1-2 hónap múlva már nem terjeszti a betegséget. A tbc rendkívül veszedelmes, úgynevezett multirezisztens változatainak kezelése bonyolultabb, ráadásul erõsebb, második-generációs szereket igényel.

A régóta ismert tbc Európában az ipari forradalom idején vált nagyon gyakorivá, a túlzsúfolt városokban a halálesetek több mint 30 százalékát okozta. Az antibiotikumok kifejlesztésével, az 1940-es évektõl a tbc elleni harc megnyertnek tûnt, de az 1980-as évek óta a megbetegedések száma ismét növekvõ tendenciát mutat. Egyes baktériumtörzsek a szokásos antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váltak, s a védõoltás, a BCG is veszített hatékonyságából. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlõdõ országokban regisztrálják, a baktériumok az utazások megszaporodása nyomán visszatértek a gazdag országokba is.

A Nemzetközi Vöröskereszt a jelenlegi tuberkulózis-helyzetet a II. világháború utáni legsúlyosabbnak minõsítette és felszólította az Európai Unió vezetõit, hogy tegyenek többet a betegség leküzdésére. Az unió keleti határain olyan új tbc-kórokozók pusztítanak, amelyek ellenállnak a gyógyszeres kezelésnek. (Ukrajnában óránkét átlagosan négyen fertõzõdnek meg a tébécé kórokozójával, egy ember pedig meghal a betegségben.) A 2006-ban elindított világméretû akcióterv keretében 2015-ig 56 milliárd dollárt fordítanak a tuberkulózis elleni védekezésre, 14 millió emberi életet mentve meg ezáltal.

A tbc-t nem egyszerû diagnosztizálni, mert tünetei (például a láz, fáradtság, étvágytalanság, éjjeli izzadás) sok más betegség kísérõi lehetnek. A jelenleg alkalmazott tesztek eredményére hetekig kell várni, ezért jelentõs egy új vérvizsgálati módszer, amellyel napok alatt kimutatható a fertõzés. Ez a vérteszt 99 százalékos biztonsággal állapította meg a jelenleg használt tuberkulin bõrpróbával összehasonlítva, hogy a páciensnek nincs tuberkulózisa - alig 48 óra leforgása alatt.

Magyarországon a tüdõvész a múlt század elején népbetegség volt, nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak, a lakosság 80 százaléka szenvedett benne. Az 1950-es évek szigorú intézkedései és a tüdõszûrõ rendszer kiépítése visszaszorította a megbetegedések számát. A tüdõszûrést a 30 évnél idõsebbek körében az ÁNTSZ kötelezõen rendeli el azokon a területeken, ahol az elõzõ évben a tbc-s megbetegedések száma átlépett egy meghatározott értéket (25 beteg százezer lakosra). Ezen kívül is elrendelheti az ÁNTSZ a tüdõszûrést, ha erre okot lát. A tbc-s megbetegedések száma évrõl évre csökken, 2007-ben 1.700 új beteget fedeztek fel.