A dohányzás, a súlytöbblet: mindkettõ a koszorúér-betegség kockázati tényezõi közé tartozik. A megelõzés miatt a doktor igyekszik betegeit meggyõzni arról, hogy ne szokjanak rá a cigarettára és ne legyenek kövérek, de a helyzet nehezebb, ha a betegség fölfedezésekor ezzel a két rizikófaktorral is szembe kell nézni.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az Egyesült Államokban sok egészségügyi programban gyûjtenek mindenféle adatot az életvitelrõl, szokásokról. Ilyen az "Egészség és nyugdíj" program, amelybe 1992-2000 között tízezrek léptek be. Keenan professzorasszony ebbõl a nyilvántartásból emelte ki húszezernél több túlsúlyos vagy kövér ember, illetve csaknem nyolcezer dohányos adatait.
Csak azoknak a sorsát nézte, akiknek kora még nem haladta meg a 75. életévet. Összehasonlította azoknak az életviteli változásait, akik nem lettek betegek, de orvosuk a jövõre gondolva javasolta a dohányzás elhagyását vagy a fogyást, illetve azokét, akiknél kiderült valami diagnózis, és a kockázati tényezõ eltávolítása ezért lett fontos.
Míg az egészséges idõsek közül csak minden tizedik hagyta abba a dohányzást, azok közül, akiknél valami komoly betegség kiderült, minden harmadik letette a cigarettát.
A súlytöbbletet viselõ idõs amerikaiak viszont a legkülönbözõbb súlyos betegségek diagnózisa esetén sem voltak hajlandóak sokat fogyni. Aránylag akkor kezdtek komolyabban foglalkozni a fogyókúrával, ha cukorbetegek lettek. Cukorbaj megjelenése után általában néhány kilónyit leadtak a súlyukból.
A kutató szerint a dohányzásról leszokás és a túlsúly ledolgozása között az a különbség, hogy az egészségügyi ellátás során ma minden idült betegség fölismerésekor javasolják a dohányzás abbahagyását - teljesen indokoltan és jól szervezetten. Korszerû fogyókúrás programok viszont nem képezik az egészségügyi ellátás, tanácsadás alapvetõ részét.