New York - Nem csupán találgatás, amikor zsigerbõl döntünk valamirõl, valójában olyan emlékekhez fér hozzá igen gyorsan agyunk, amelyeket nem tudatosítunk - állapítják meg a Nature Neuroscience címû szaklapban amerikai kutatók.
Ken Paller, a Northwestern Egyetem pszichológusa és munkatársai kis létszámú kísérleteikben memória- és felismerési teszteket végeztettek a résztvevõkkel, miközben rögzítették elektródák által közvetített agyhullámaikat is.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A tesztek során színes, kaleidoszkópszerû képek villantak fel a résztvevõk elõtti képernyõn. A képek egyik felére zavartalanul figyelhettek, másik felénél azonban alaposan megzavarták koncentrációjukat. A következõ, felismerési sorozatban hasonló kaleidoszkópképeket láttak párosítva: egy régit és egy újat. A tesztalanyok pontosabban választották ki a már látott képet, ha annak memorizálásában megzavarták õket korábban, mint akkor, ha teljes figyelmüket fordíthatták megjegyzésükre.
A figyelem megosztása általában rontja a memóriatesztek eredményét. "Kutatásunk azonban azt mutatta, hogy még akkor is, ha az emberek kevésbé figyeltek, vizuális rendszerük meglehetõsen jól tárolta az információkat" - értékelte Paller.
A teszt folyamán elektródák segítségével mérték és rögzítették az emberek agyi elektromos hullámait is. A magától értetõdõ, "zsigeri" felismerésre jellemzõ agyhullámok különböztek a tudatos emlékezéshez kapcsolódóktól. Az akaratlan felismerésre egyértelmûen utaló agyi elektromos jel negyed másodperccel azután volt látható, mint ahogy a tanulmány résztvevõi meglátták a korábbi képet.
Paller szerint az intuíciónak fontos szerepe lehet abban, hogy mindennapi életünk legkülönfélébb kérdéseire választ találjunk.