rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Ózondús levegõ: nehéz túlélni

  • Budapest - Az ózondús levegõ csöppet sem tiszta és egészséges, ellenkezõleg: az ózon éppen a szennyezett atmoszférában keletkezik és súlyos méreg. A világszerte mind fenyegetõbb gondról részletes tájékoztatót közölt az Eurohealth szakfolyóirat.

    "Az érintetlen természet, a kristálytiszta víz és az ózondús levegõ kikapcsolódásuk záloga" - olvasható egy valóban csodaszép táj ismertetõjében, de tudnunk kell, hogy az ózondús légtér nem a hegyvidék áldásos és egészséges tulajdonsága, hanem erõsen mérgezõ környezet.

    Az igen oxidáló tulajdonságú gáz nem úgy árad valahonnan, mint a napsugár, hanem itt keletkezik a környezetünkben, nitrogén-oxidból és a szerves anyagokból. Ez a kémiai folyamat a napsugártól és a hõmérséklettõl függ, ezért hamar kiderült, hogy az ózonnal összefüggésbe hozható halálozásban a hõmérsékletváltozásának van szerepe.

    A tudomány már a 19. században foglalkozni kezdett az ózon kimutatásával, mérésével. Így derült ki, hogy a talaj közelében a levegõ ózontartalma az utóbbi száz évben fokozatosan növekszik, aminek hátterében a légszennyezõdés játszik alapvetõ szerepet. Nem könnyû megmondani, hogy korunk halálozási statisztikáinak alakulását milyen mértékben magyarázzák például a szulfátszennyezések, illetve az ózon.

    Európai tudományos munkaterv foglalkozik a légszennyezés és az egészség összefüggésének kérdésével az EU 15 városában. Már egy évtizede kimutatták, hogy a városi emberek halálozásának gyakoriságával a levegõ ózontartalmának növekedése szoros összefüggést mutat. Különösen az idõs emberek, a tüdõbetegek, illetve a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedõk vannak az ózonkoncentráció fokozódása esetén mind nagyobb veszélyben.

    Bostonban dolgozó kutatók 48 amerikai városban vizsgálták a környezetben lévõ ózon mennyiségét és az ott lakók halálozási adatait. Azt találták, hogy a levegõ ózontartalmának növekedése egyértelmûen növelte a halálozást, de ez különösen a fekete lakosság körében érvényesült, és bizonyos szívritmuszavarban szenvedõk bizonyultak különösen érzékenynek erre a környezetszennyezõ hatásra.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy mivel az ózon keletkezésében azok a levegõt szennyezõ termékek játszanak szerepet, melyek az autók kipufogó gázaiban találhatók, ilyen szempontból is segítene a városi gépkocsi közlekedés csökkentése.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jobban gyógyul a test, ha lélekkel is törõdnek

    Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese az Elme Mater rendezvénysorozat keretében tartott elõadásán kifejtette: a módszerek jó hatásfokkal használhatók, de szét kell õket választani.

  • Keverjünk csodaszert torokfájásra!

    Keverjünk csodaszert torokfájásra!Ha reggel arra ébredünk, hogy kapar a torkunk, nehezünkre esik a beszéd, és még a levegővétel is nehezünkre esik, bizony az egész napunkat el tudja rontani. Ilyenkor, ha gyorsan bekapunk egy gyógyszert, az bizony nem hat rögtön, és így türelmetlenek és morcosak leszünk. Tegyünk ellene, hogy elmúljon a torokfájásunk, és jól teljen a napunk! Keverjünk otthon csodaszert: olcsó, egyszerű, gyorsan megy és tényleg hatásos. Bizony, ilyenkor gyors és hatásos torokfájás elleni keverékre van szükség, melyet most ismertetünk!

  • A diétás, szénsavas üdítõk megnövelik a szívroham kialakulásának esélyét

    A cukormentes, szénsavas üdítõktõl karcsúbb lehet derekunk, azonban azok, akik minden nap ezt isszák, nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, vagy stroke-ot egy új amerikai tanulmány szerint.

    A kutatók arra jöttek rá, hogy az idõsebb felnõttek, akik minden nap ilyen italokat ittak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot. A kutatás arról nem számolt be, hogy a cukormentes, de nem szénsavas üdítõknek is hasonló hatásuk volna-e. A kutatócsapat 2,564, 69 éves vagy annál idõsebb new york-i felnõttet követett nyomon.

  • A jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát

    A statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban a népesség 10 százalékát érinti az erõs fájdalommal járó vesekõ.
    Egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy a jeges tea rendszeres fogyasztása megnövelheti a vesekõ kialakulásának kockázatát.

    A Loyola Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a vizsgálatok során megállapították, hogy a nyári melegben nagy népszerûségnek örvendõ frissítõ ital, a jegestea nagy mennyiségû oxalátot tartalmaz.

  • Az agy maga is gyógyíthatja a depressziót

    Washington - Az agy természetes antidepresszánsokat termelhet megfelelõ jelek hatására. Ez arra utal, hogy a meditáció és más öngyógyító módszerek valóban mûködnek - közölték amerikai kutatók a Neuron címû szakfolyóirat legfrissebb számában.

    A kísérleti egereket addig kényszerítette úszásra Eric Kandel kutatócsoportja a New York-i Columbia Egyetemen, amíg azok feladták és már csak lebegtek a vízben a fulladást várva. Még ezen a ponton, a tanult tehetetlenség állapotában is fel tudták azonban ébreszteni az egerek élni akarását azáltal, hogy olyan hangot játszottak le nekik, amelyhez elõzetesen a biztonság érzetét kötötték.

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.

  • A pszichózis kezelésére használt gyógyszerek növelik az agyvérzés kockázatát?

    Minden pszichózis kezelésére használt gyógyszer növeli az agyvérzés kockázatát. Egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a második generációs antipszichotikumok növelhetik az agyvérzés esélyeit.

    Eddig ismeretlen volt az elsõ generációs gyógyszerek kockázatnövelõ hatása, és hogy ez eltér-e az elbutulásban szenvedõ illetve nem szenvedõ betegek esetében. 2002-ben merült fel a gyanú, hogy a második generációs antipszichotikumok növelik az agyvérzés kockázatát, különösen az elbutulásban szenvedõknél.

  • Védõoltással a kokainizmus ellen

    Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.

    Két amerikai egyetem munkatársai elõször egymástól függetlenül, majd mind szorosabb együttmûködéssel dolgozták ki azt az oltást, mely forradalmasíthatja a különbözõ kábítószerekrõl történõ leszokás technikáját.

  • A napsütés hatása a bőrre

    A napsütés hatása a bőrreVégre itt a tavasz és egyre többet süt a nap. A pattanásokra jó hatással lehet a napfény, ugyanis a kórokozók számát csökkenti, a bőrt szárítja, a gyulladást is csökkenti, viszont az UV-sugárzás a bőr szarurétegének vastagságát fokozza, így a pórusok eltömődhetnek, ez mitesszerek kialakulásához vezethet. Teendő a rendszeres bőrtisztítás, bőrradírozás. Arra figyeljen oda, hogy akár külsőleg használt szer, akár tablettás kezelés formájában használ retinoidot, akkor minden esetben kiegészítő fényvédelem szükséges.

  • A zöldhályog hátterében lévõ genetikai tényezõre bukkantak

    Egy nemzetközi kutatócsoport olyan genetikai jellemzõt fedezett fel, mely növeli a nyitott szemzugú zöldhályog kockázatát, amely a glaukóma leggyakoribb formája és világszerte a vakság egyik fõ oka. Az izlandi, kínai, svéd, brit és ausztrál kutatókból álló csoport több mint 40 ezer ember genetikai információját elemezte országaiban. A genetikai jegy egyetlen betû (nukleotid) eltérése a genomban, a 7q31 kromoszómán. Az egypontos nukleotid polimorfizmusra (SNP) a CAV1 és a CAV2 jelû gének közelében bukkantak, amelyek a zöldhályog kialakulásában szerepet játszó membránfehérjéket kódolják.

  • Van, akinek veszélyes a fogyasztószer

    A sibutramine sokmillió túlsúlyos embernek segített lefogyni, de egy most befejezett tanulmány eredményei miatt már sem Európában, sem az Egyesült Államokban nem engedélyezik, hogy elhízott szívbetegek vagy cukorbetegek is szedjék a készítményt. A tiltó rendelkezést veszélyes mellékhatások miatt hirdették ki az illetékes uniós és amerikai hatóságok.

    Az elhízás a jómódú országokban oly mértékben terjed, hogy sokfelé a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbaj legfontosabb kockázati tényezõje lett.

  • Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikák

    Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikákLeggyakrabban csak a fáradtság, a kialvatlanság, vagy a stressz valamelyike áll a hátterében, de akár komolyabb betegség is jelentkezhet hasonló tünetekkel. A szem körüli bőr igen vékony, és érzékeny a testben zajló anyagcsere-változásokra, így elég hamar jelzi, ha nincs valami rendben. A szem körüli bőr alatt hajszálerek hálózata található, melyek igen hamar reagálnak a keringés változásaira, az oxigénhiányos állapotra. Ezekben az esetekben könnyen alakulnak ki sötétebb karikák. A szemhéjak naponta több ezer mozgást végeznek, így állandó terhelés alatt áll a bőr.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

    A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.