rss
  • Ózondús levegõ: nehéz túlélni

  • Budapest - Az ózondús levegõ csöppet sem tiszta és egészséges, ellenkezõleg: az ózon éppen a szennyezett atmoszférában keletkezik és súlyos méreg. A világszerte mind fenyegetõbb gondról részletes tájékoztatót közölt az Eurohealth szakfolyóirat.

    "Az érintetlen természet, a kristálytiszta víz és az ózondús levegõ kikapcsolódásuk záloga" - olvasható egy valóban csodaszép táj ismertetõjében, de tudnunk kell, hogy az ózondús légtér nem a hegyvidék áldásos és egészséges tulajdonsága, hanem erõsen mérgezõ környezet.

    Az igen oxidáló tulajdonságú gáz nem úgy árad valahonnan, mint a napsugár, hanem itt keletkezik a környezetünkben, nitrogén-oxidból és a szerves anyagokból. Ez a kémiai folyamat a napsugártól és a hõmérséklettõl függ, ezért hamar kiderült, hogy az ózonnal összefüggésbe hozható halálozásban a hõmérsékletváltozásának van szerepe.

    A tudomány már a 19. században foglalkozni kezdett az ózon kimutatásával, mérésével. Így derült ki, hogy a talaj közelében a levegõ ózontartalma az utóbbi száz évben fokozatosan növekszik, aminek hátterében a légszennyezõdés játszik alapvetõ szerepet. Nem könnyû megmondani, hogy korunk halálozási statisztikáinak alakulását milyen mértékben magyarázzák például a szulfátszennyezések, illetve az ózon.

    Európai tudományos munkaterv foglalkozik a légszennyezés és az egészség összefüggésének kérdésével az EU 15 városában. Már egy évtizede kimutatták, hogy a városi emberek halálozásának gyakoriságával a levegõ ózontartalmának növekedése szoros összefüggést mutat. Különösen az idõs emberek, a tüdõbetegek, illetve a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedõk vannak az ózonkoncentráció fokozódása esetén mind nagyobb veszélyben.

    Bostonban dolgozó kutatók 48 amerikai városban vizsgálták a környezetben lévõ ózon mennyiségét és az ott lakók halálozási adatait. Azt találták, hogy a levegõ ózontartalmának növekedése egyértelmûen növelte a halálozást, de ez különösen a fekete lakosság körében érvényesült, és bizonyos szívritmuszavarban szenvedõk bizonyultak különösen érzékenynek erre a környezetszennyezõ hatásra.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy mivel az ózon keletkezésében azok a levegõt szennyezõ termékek játszanak szerepet, melyek az autók kipufogó gázaiban találhatók, ilyen szempontból is segítene a városi gépkocsi közlekedés csökkentése.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Diéta és testmozgás nélkül lehet megszabadulni a fölös kilóktól

    Sokak álma válik valóra egy amerikai találmánynak köszönhetõen, amelynek segítségével diéta és testmozgás nélkül lehet megszabadulni a fölös kilóktól.

    A VBLOC-nak nevezett készülék, amely jelenleg az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) által folytatott tesztelés utolsó szakaszán esik át, alapvetõen egy jelfogó - olvasható a Discovery Channel honlapján.

  • A vérkoleszterin szinten tartása javítja az életkilátásokat

    A koleszterin felszívódását gátló bélmûtét után az operált szívbetegek legalább egy évvel tovább éltek, mint azok, akik csupán szigorú diétát tartottak. A POSCH tanulmány eredményeit az Annals of Surgery címû sebészeti folyóirat közölte.

    A POSCH rövidítéssel megnevezett vizsgálat fontos adatokkal járult hosszá a szívgyógyászat egyik vitatott kérdésének megválaszolásához. A kérdés: mennyire igaz, hogy a "rossz" LDL-koleszterin szintjének erélyes csökkentése jelentõsen javítja a koszorúér-betegség kockázatát.

  • 13 évvel nõtt a HIV-fertõzöttek életkilátása

    Az új AIDS-kezeléseknek köszönhetõen 13 évvel nõtt a betegek életkilátása az utóbbi évtizedben. A Bristol Egyetem kutatói 14 különbözõ tanulmány 43 ezer esetének összevetése után vonták le a megállapítást.

    A kutatók szerint az a HIV-fertõzött, aki most, húszéves korában kezdi szedni a gyógyszereket átlagban még további 43 évig élhet. Tíz évvel korábban egy húszéves korától kezelt beteg még csak arra számíthatott, hogy átlagban további 36 évig élhet.

  • A cukros üdítõk fogyasztása összefügghet a hasnyálmirigy rákjával

    A cukros üdítõket fogyasztó emberek körében 87 százalékkal nagyobb kockázatát találták a ritka, ám halálos hasnyálmirigyrák elõfordulásának amerikai kutatók, mint a gyümölcslevet elõnyben részesítõknél - áll egy hétfõn közzétett tanulmányban.

    "Az üdítõk nagy cukortartalma növelheti a szervezetben az inzulinszintet, úgy véljük, ez hozzájárul a hasnyálmirigyben a rákos sejtek növekedéséhez" - közölte Mark Pereira, a Minnesotai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetõje. A cukor lebontásában segédkezõ inzulint a hasnyálmirigy állítja elõ.

  • A hasra hízás a legveszélyesebb

    A hasra hízás a legveszélyesebbSok statisztika és tanulmány bizonyította, hogy a kövérek korábban és gyakrabban halnak meg szív-és érbetegségben, mint a karcsúak, ám egy új vizsgálat adatai azt jelzik, hogy nem a súlytöbblet az igazi veszély, hanem az, ha valaki hasra hízik. Francisco Lopez-Jimenez és munkacsoportja hatalmas kutatás adatainak elemzése alapján jutott arra a következtetésre, hogy a szívbetegség okozta halál kockázata szempontjából nagyobb jelentősége van annak, hogy testünkben hol rakódik le a zsír, mint annak, hogy ez hány kiló.

  • A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

    A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.

  • Súlyos következményei lehetnek a fogínygyulladásnak

    Korral szaporodnak fogászati problémáink: ez leggyakrabban a fogíny gyulladását jelenti, ami a fogak kihullásához vezethet.

    A fogíny egészségének meghatározó szerepe van a fogak épségének megõrzésében. A szájüregben, a fogakon, foghúson megtapadó ételmaradékból származó baktériumok a fogak felszínén, illetve az ínyen lepedéket, úgynevezett plakkot képezhetnek, majd fertõzést, gyulladást okoznak. A fogínygyulladás elsõ jelei lehetnek az íny megduzzadása, vörössé, vérzékennyé válása.

  • Mégis életeket ment a mellrákszûrési program

    Minden egyes, a rendszeres mammográfia miatt feleslegesen kezelt nõre további két olyan nõ jut, akinek életét viszont megmenti a mellrákszûrési program - közölték szerdán kutatók tanulmányukban, mely újabb adalék a szûrés hasznáról zajló nemzetközi vitában.

    A brit kutatók szerint munkájuk - mely ellentmond némely mostanában megjelent vizsgálatnak, ám megerõsít másokat - azt bizonyítja, hogy a szûrés elõnyei meghaladják azt a hátrányt, hogy olyan tumorokat is kezelnek következtében, melyek nem okoznának problémát.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • A legtöbb lombikbaba egészséges

    A több mint harminc évvel bevezetése után készült felmérések szerint a lombikbébi eljárás segítségével született gyerekeknél alig található orvosi eltérés a hagyományos megtermékenyülés után világra jöttekhez képest.

    Világszerte hárommillió fölött van a szervezeten kívüli, mesterséges megtermékenyítéssel, közismert nevén lombikbébi eljárással született gyerekek száma, amely az összes élve születés 4 százalékát teszi ki mára - közölték kutatók vasárnap a legrangosabb amerikai tudományos társaság, az AAAS éves találkozóján.

  • Az ajakherpesz okai és kezelése

    Az ajakherpesz okai és kezeléseA világ egyik legelterjedtebb fertőző betegsége az ajakherpesz. A szájon jelentkező fájdalmas, viszkető hólyagocskák és a később megjelenő var, sokaknak okozott már kellemetlenséget. Az ajakherpeszt a legtöbb esetben a Herpes simplex virus I (HSV I) okozza, ritkábban tehető a HSV II felelőssé a kialakulásáért. A kórokozó terjedéséhez elég a herpeszes hólyagocskák megérintése, de bőr és nyálkahártya kontaktussal, illetve nyálcseppek útján is fertőz. Leggyakrabban az ajkakon, a szájüregben, az ínyen, a torokban jelentkezik, de előfordul az állon és a nyakon is.

  • A bélgázoknak nagy szerepük van a vérnyomás szabályozásában?

    Lehet, hogy szagosak, de a szélgörcsöket okozó gázoknak nagy szerepük van a vérnyomás szabályozásában - állítják a Johns Hopkins Orvosi Egyetem kutatói a Science címû folyóiratban.

    A kutatók a kísérleti egereknél azt tapasztalták, hogy a hidrogén-szulfid (a vastagbélben található baktériumok hatására termelõdõ gáz) a véredények ellazításával normalizálja a vérnyomást, és segít megelõzni a hipertónia kialakulását. Remélik, ez a felfedezés segít új, hipertónia kezelésére használatos gyógyszerek kifejlesztésében.

  • Az alkoholfogyasztás növeli a rák kockázatát

    A kevesebb mint napi két adag ital is növelheti a rák kifejlõdésének a kockázatát, olyannyira, hogy az alkohollal kapcsolatba hozott rákbetegségek egyharmada mérsékelt szeszesital-fogyasztáshoz köthetõ. A Bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói hangsúlyozták, hogy vizsgálatuk szerint kiváltképpen a nõk körében veszélyes a helyzet, mert nem tudatosodik bennük kellõképpen a visszafogott alkoholfogyasztás és a rák kialakulása közötti kapcsolat. Az adatok azt jelzik, hogy a szeszesital-fogyasztásra visszavezethetõ mellrák évente hatezer amerikai nõ életét követeli, az összes mellrákos elhalálozás 15 százalékát.

  • D-vitamin, az immunrendszer aktiválója

    Kulcsszerepet játszik a D-vitamin a védekezõképesség aktiválásában - mutatták ki a Koppenhágai Egyetem kutatói a Nature Immunology címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

    A felfedezés magyarázatot ad arra, hogy miért kevésbé aktívak a T-limfociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) - az immunrendszer valódi "katonái", amelyek baktériumokat és vírusokat ölnek - olyan betegségek esetén, amelyek esetében a vitamin koncentrációja a vérben viszonylag alacsony.